Reichenberger Dániel • 2023. június 1. 16:04
Már egy kisebb profit is jelentősen csökkenhet az új rendelet után, amely a befektetésekre vetett ki egy újabb adót - ezt mondta egy, a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő. Azt is mondták, hogy a kormánynak valószínűleg nem volt célja a kis-és nagybefektetők állampapír felé való "küldése". Ennél is fontosabb azonban, hogy a kisbefektetőknek jelenleg pénzük sincs - se a megadóztatott befektetési formákra, se az állampapírokra.
13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírok kamatjövedelme után kell megfizetni. Az újfajta teherről szóló rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg szerda este - lapunk is beszámolt róla.
Kiket érint az új adó?
A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet értelmében a természetes személyeket szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerinti kamatjövedelem (ide értendő az árfolyamnyereség is) után, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével.
- A hitelintézeti betétek, fizetési számlák követelésegyenlegének kamatjövedelme esetében a szocho a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik.
- A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik;
- A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre vonatkozik;
- A megtakarítási célú életbiztosításoknál a rendelet hatálybalép
- A hatályos jogszabály értelmében a kamatjövedelmek után kamatadót kell fizetni, melynek mértéke 16 százalék. Hosszabb távú befektetésekkel mérsékelhetjük az adó mértékét, több befektetési forma esetén 3 év után 10, míg 5 év után 0 százalékos kamatadót kell fizetnünk. A most bejelentett adó nem váltja ki a korábbit, hanem amellett jelent majd újabb terhet.
Nem lesz nagy felfordulás
Nem várja a befektetési piac átrendeződését Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Szerinte a nagybefektetőknél persze elképzelhető, hogy másfelé nézelődnek majd, de a "kis halaknál" eleve nincs is annyi pénz, amennyit befektetésbe tennének.
Nem várok nagy átrendeződést. Egyrészt a nagybefektetők eddig is betették a legjobb lehetőségekbe a pénzüket, amitől szerint ez a 13%-os szocho-támogatás sem riasztja majd el őket, még akkor sem, ha a profitjuk a rendelet életbe lépésével várhatóan csökkenni fog. A kisbefektetési piacon pedig most azt látom, hogy akinek van is pénze a megélheti költségeken felül, az egyszerűen fel fogja élni, a lakosság pedig eddig is sikeresen ment az állampapírok felé - vagyis szerintem nincs arról szó, hogy ez lett volna a fő cél a rendelettel, saját maguktól is megteszik az emberek
- fogalmazott az elemző.
Némileg máshogy gondolja Palkó István, a Portfolio vezető elemzője. Szerinte csak folytatódik a kormány stratégiája, és valóban nagyobb lesz a befektetés a volumene az állampapírokban - de azt nem várja, hogy komoly hozzáadott értéket képvisel majd a költségvetésben.
Az államnak már talán egy évtizede az a tudatos stratégiája, hogy belső forrásra helyezze az államadósság finanszírozását, vagyis minél nagyobb arányban a lakosság és a hazai bankok kezében legyenek a magyar állampapírok. Ennek egy újabb felvonása az, hogy az egyéb megtakarításokra vonatkozó szocho bevezetésével újabb motivációt adnak állampapír-vásárlásra a lakosságnak. A szocho bevezetésének a költségvetési hatása szerintem nem lesz túl magas. Nem egy válsághelyzet kezelése, hanem a megtakarítások szerkezetének az átalakítása a kormány célja: azt akarja, hogy az állampapír legyen az első számú választása a háztartásoknak, amikor megtakarításról gondolkodnak, és efelé a cél felé a statisztikák alapján egyébként jó úton halad a kormány
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- fogalmazott Palkó István.
De kit érint?
Megkérdeztük azt is, pontosan kiket és hogyan fog érinteni a változtatás. Palkó István szerint már egy százezer forint alatti profitnál is jelentps csökkenésre kell számítani.
Azokat érinti a változtatás, akik az eddig is kamatadóval terhelt befektetéseket választották, leginkább a bankbetéteket, a befektetési alapokat és a rövid távú megtakarítási jellegű biztosításokat. Az ő várható hozamuk a 15%-os kamatadó mellett még egy 13%-os szochóval is alacsonyabb lesz, így például aki eddig 85 ezer forintot nyert egy befektetésen, az ezután 72 ezer forintot nyerhet csak ugyanolyan bruttó hozam mellett
- mondta kérdésünkre a Portfolio vezető elemzője. Azt is tisztába tette, hogy az állampapírok talán nem lesznek örökké a magyarok első számú választásai, ha befektetésekről van szó - de ehhez kamatcsökkentés kell majd.
Ha a lakosság állampapírokat vesz, az arra ösztönözheti egy idő után az államot, hogy csökkentse a kamatokat, legalábbis az infláció fölött felszámított kamatfelárat, mint ahogy ezekben a napokban az új sorozatú inflációkövető állampapír, a PMÁP esetében is látjuk. Ha ez megtörténik, akkor ismét veszíthetnek majd vonzerejükből az állampapírok, egyensúlyvesztésre a lakosság esetében nem számítok.