Horváth Zsolt Benjámin • 2023. február 6. 05:46
Az elmúlt évtizedben jócskán megdrágult a bankolás Magyarországon. A költségek emelekedése ráadásul a Pénzcentrum által kikért adatok szerint végig dinamikus volt, tehát ez a tendencia nem csupán az utóbbi néhány válságos év sajátja. Nagy probléma az is, hogy a magyarok nem is nagyon fordítanak figyelmet az ilyen passzív kiadásaikra, így hosszú ideig képesek ülni egy-egy rossz feltételeket nyújtó számlacsomagon és csak az éves számlakivonatokat látva hüledeznek azon, hogy mégis mire folyt el ennyi pénzük. Ez azonban igencsak felelőtlen magatartás, ugyanis a többség komoly összegeket spórolhatna meg egy új, kedvezőbb bankszámla nyitásával.
15-20 százalékkal drágulhat a bankolás, a tavaly kivetett különadó hatására minden korábbinál több cég emelhet tarifát - vélik a szakértők. És hiába az ingyenes kártyás fizetés és a havi két ingyenes felvétel, a számlavezetés és az egyéb költségek az utóbbi években is sokat drágultak. A Pénzcentrum kíváncsi volt, hogy pontosan mekkora mértékben is, ezért kikérte az erre vonatkozó hivatalos statisztikákat a Központi Statisztikai Hivataltól.
A lapunkkal közölt adatokból kiderült kiderült, hogy a számlavezetés díja az elmúlt évtizedben több mint két és félszeresére drágult (166 százalékkal), egy 20 ezer forintos készpénzfelvétel átlagos költsége pedig (95 százalékosan költségemelkedéssel) közel a duplájára nőtt. A legköltségesebb tételnek számító bankkártyahasználat eközben arányaiban 44 százalékkal drágult, de forintosítva ennek a költsége növekedett a legnagyobb mértékben, átlag 1990 forinttal. De a rendszeres bankon kívüli átutalási megbízás is 32 százalékkal drágult, illetve az eseti átutalás díja is 227 százalékra emelkedett 2012 eleje és 2022 vége között.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunkkal közölt adatai szerint 2010-hez képest tavaly két és félszer annyit fizettünk a számlavezetésért, a készpénzfelvétel költsége duplázódott és a bankkártya használat, valamint a rendszeres átutalás díja cirka 40 százalékkal magasabb. Az alapvető banki költségek - ide értve a csoportos beszedés, illetve az eseti átutalás díját is - a 2020-as évi átlaghoz képest 2021 júniusára 3,3-5,6 százalékkal lettek magasabbak.
Jól látszik tehát, hogy az összes banki szolgáltatás díja meredek emelkedést mutatott az elmúlt évtizedben, amiből joggal következtethetünk arra, hogy az áremelkedés általános tendencia és a mostanihoz hasonló nehezebb időszakok pusztán annak mértékére vannak kihatással. A tendencia csak kétszer fordult meg. A rendszeresen bankon kívüli átutalási megbízás díjai ugyanis 2018 után enyhén csökkentek és az ATM-ből való készpénzfelvétel költsége is bezuhant egy ponton.
Utóbbi magyarázata viszont a táblázatra nézve igen egyszerű, jól látható ugyanis, hogy a drasztikus esés 2014-ben történt, aztán egy 2015-ös drasztikus mértékű felpattanás után a görbén is látszik a további dinamikus költségemelkedés. Ez az egyszeri kilengés igen valószínű, hogy amiatt a 2014- február 1-jétől életbe lépett államilag garantált kedvezmény miatt következett, aminek értelmében havonta két alkalommal, 150 ezer forintos összeghatárig minden Magyarországon bankoló ügyfél ingyen vehet készpénzt egy általa megjelölt fizetési számláról.
A bankadó is látszódhat a friss számokon
Hogy az utóbbi három, viszontagságos év tendenciáról is képet kapjunk, a Pénzcentrum 2020-ig visszamenőleg havi bontásban is kikérte a KSH, a bankszámlavezetés költségeire vonatkozó adatsorait. Bár az éves bontásban látszott, hogy a drágulás üteme nem különösebben gyorsult, hónapról hónapra nézve más érdekességeket is megfigyelhetünk.
Ahogy grafikonunkon is látszik a csoportos beszedési megbízás és a rendszeres átutalási megbízás esetében marginálisnak tűnő drágulás ment csak végbe 2020 és 2022 között. Előbbi esetében 15, míg utóbbiéban 10 forint volt az átlagos drágulás mértéke. Arányaiban azért ezek is 12, illetve 8,5 százalékos változást jelentenek, de hiába visszatérő költségek, a jelenlegi infláció mellet nem igazán tűnnek tényezőnek.
Az egyetlen drasztikusabb drágulást mutató tétel viszont éppen a bankkártyahasználat volt, ami kevesebb, mint három év alatt átlag 900 forintot drágult éves szinten. Érdekesség, hogy míg 2020 és 2022 februárja között több kisebb (10-100 forintos) emeléssel ennek költsége is csak összességében átlag 570 forinttal emelkedett, a tavalyi év márciusa és májusa között három lépcsőben további átlag 330 forinttal drágultak az éves díjak, azóta pedig továbbra is stagnálást látni ennél a költségvonzatnál. Nem nehéz ebbe a hirtelen felugrásba a bankokat sújtó sokmilliárd forintos különadó lépcsős beépítését látni, örvendetes viszont, hogy hiába a bankok költségeinek további emelkedése, azt ezen felül legalábbis a bankszámlákon keresztül nem igen hárították át az ügyfeleikre.
Még nem késő váltani
Ez persze érthető is, hiszen a bankok versenye az új szerződésekért állandó és a magyar ügyfelek "hűségének" hála egy az adott pénzintézetnél megkötött bankszámlával sokak hosszú távú bizalmát is elnyerhetik, amivel nagyot szakíthatnak, ha a szerződő fél későbbi hiteligénylésre, befektetési számla nyitására, vagy egyéb banki ügyletre keres partnert.
Ennek köszönhető az is, hogy hiába az elemzők által belengetett 15-20 százalékos átlagos költségemelkedés rémképe, ma még az évtizedes összevetésben brutálisnak tűnő drágulás mellett is lehet találni kimondottan kedvező bankszámla ajánlatokat (nagyon nagy eséllyel jobbat, mint amilyet akár egy-két évvel ezelőtt kötöttünk). Nem csak az átlag költségeket érdemes nézni ugyanis, hanem fontos tisztában lenni azzal, hogy a nagyobb bankoknak számos díjcsomagja létezik, az pedig, hogy ezek közül melyik a legkedvezőbb, nagyban függ egyéni szokásainktól és igényeinktől is.
Ez utóbbiak pedig gyakran változnak, így gyorsan válhat egy kezdetben kedvező számlacsomag sokkal kevésbé vonzóvá a piaci vetélytársait tekintve. Érdemes ezért a lehető leggyakrabban (de minimum évente egyszer) venni rá a fáradtságot és végigolvasni milyen díjtétel címén és pontosan mennyit is fizetünk a számlánkért és a teljes képet összevetni a jelenlegi legjobb ajánlatokkal. Nagy az esély rá ugyanis, hogy találni fogunk jobb ajánlatot is a jelenleginél, akár a saját bankunknál, akár egy másik pénzintézetnél.
A piac persze dugig van a méregdrága bankszámlákkal, de ma sem áll sokból igen kedvező árú, sőt akár teljesen ingyenes csomagot találni. Most a Pénzcentrum kalkulátorának segítségével ki is gyűjtöttük ezek közül a legjobbakat.
Mint látszik, az 1000 forintnál is drágább átlagos számlavezetési díjhoz viszonyítva nem nehéz vonzó ajánlatot találni. Akár a Raiffeisen Díjnyertes számlájával is kijöhetünk havi 500 forint alatt, de a Magnet Bank digitális számlacsomagjával például 250 forintot sem kell szánnunk a fizetési számlánkra.
Az abszolút nyerő azonban jelenleg a CIB ECO bankszámla, illetve az UniCredit Partner Aktív Zéró Csomag, amik esetében a vállalt jövedelemérkeztetés esetén az összes általunk vizsgált szolgáltatási tétel díjmentes, ami simán megérhet egy bankváltást is. A Raiffeisennek is van egyébként hasonló nullás csomagja, de annak kondíciói némileg szigorúbbak, így az általunk példaként 250 ezer forintos jövedelemátutalással arra még nem lennénk jogosultak, ezért csak a lakossági bankolók egy szűkebb körének ajánlható (a jelenlegi átlagbért jócskán meghaladó havi 400 000 forintos átutalás náluk az alsó limit).
Arra sem árt persze figyelni, hogy az egyes díjtétételek mértéke közti arány is jócskán eltérhet az egyes bankok különböző ajánlatainál. Azon is sok pénzünk állhat, vagy bukhat tehát, hogy hogyan használjuk számlánkat. Ha a a nagyösszegű készpénzfelvétel lehetőségével is élnénk, vagy gyakrabban használnánk ATM-et, érdemes utánaolvasni az erre vonatkozó kondícióknak is.