Kevesen tudják: 280 ezer forint adóvisszatérítés jár ezeknek a magyaroknak, így lehet igényelni

Magyarországon az államilag támogatott megtakarítási formákat három kategóriába sorolhatjuk: az egészségcélú megtakarítás, az önsegélyező megtakarítás és a nyugdíjcélú megtakarítások. A negyedik lehetne a lakáscélú megtakarítás, azonban 2018 októbere óta ilyen céllal már nincs lehetőség új szerződés kötésére, vagy a korábbiak módosítására, így maradt az említett három államilag támogatott megtakarítási forma. Befektetésre természetesen vannak más lehetőségek is, mint az állampapír, vagy a tartós befektetési számla, viszont az adóvisszatérítést az említett három megtakarítás esetében lehet kihasználni.

Az adóvisszatérítés lehetőségei 2023-ban

Magyarországon jelenleg 280 ezer forintnyi adót igényelhetünk vissza különböző megtakarítási formák útján az államtól, azonban ezeknek is vannak korlátai. Érdemes az egyéni megtakarítási lehetőségek és célok alapján dönteni, kinek melyik forma a megfelelő, vagy milyen kombinációban tudja leginkább kihasználni az adóvisszatérítési lehetőséget.

Fontos, hogy a személyi jövedelemadó, vagyis az szja a magyar magánszemélyek jövedelmére kivetett adó, a jövedelemadók egyik legtipikusabb formája. Tehát ezekkel a lehetőségekkel az tud élni, akinek van befizetett adója. Természetesen az sem mindegy, hogy mekkora is a befizetett szja mértéke. A szja 2016 óta változatlanul az adóalap 15 százaléka (vállalkozói szja esetén 9 százalék, amennyiben nem nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik), vagyis ahhoz, hogy kihasználhassa valaki maximálisan az adóvisszatérítési lehetőségeket, minimum nagyjából 156 ezer forintos adóalapra, vagyis havi jövedelemre van szükség.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy vannak olyan adókedvezmények, amelyek eleve befolyásolják a befizetett szja mértékét. Ezekben az esetekben érdemes inkább olyan családtagnak megtakarítási szerződést kötnie, akinek nem csökkentik számottevően az olyan adókedvezmények az adóját, mint:

• a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK);
• az első házasok kedvezménye (EHK);
• a családi kedvezmény (CSK) és a családi járulékkedvezmény (CSJK);
• a személyi kedvezmény (SZK);
• és a 25 év alattiak SZJA kedvezménye.

Az önkéntes pénztárak

A 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról értelmében négyféle önkéntes pénztár van Magyarországon: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár, az önsegélyező pénztár, illetve utóbbi kettő együttese, az egészség- és önsegélyező pénztár. A különböző pénztárakban különféle adóvisszatérítési lehetőségek, illetve limitek vannak meghatározva, valamit a befizetett összegek felhasználása egészen más célokra történhet.

Általánosságban elmondható a pénztárak működéséről az ügyfelek szempontjából, hogy a befizetések az egyéni megtakarítási számlákra kerülnek, ezek alapján kapható az adóvisszatérítés. Az összegek felhasználásának módja pénztáranként eltérhet, kapcsolódhatnak a pénztári számlákhoz igénybevehető kedvezmények is.

Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítás során a befizetett összeg után 20 százalékos szja-visszatérítést lehet igénybe venni, maximum évi 150 000 forintos értékhatárig. Az egészségpénztárba befizetett pénz ezenkívül leköthető: kétéves lekötés esetén az első évben lekötött összeg után 10 százalékos adóvisszatérítés vehető igénybe. A hozamhoz negyedévente lehet hozzáférni, melynek kivétele után a 15%-os kamatadót sem kell fizetni.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba érkező befizetések után szintén igényelhető 20 százalékos támogatás adójóváírásként legfeljebb évi 150 000 forintig. A visszatérítést a NAV a megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja vissza, így gyarapítva a megtakarítást. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hozamát ugyancsak nem terheli kamatadó.

A törvény egy együttes limitet is meghatároz: önkéntes nyugdíjpénztári és/vagy egészségpénztári tagsággal, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával és nyugdíjbiztosítással is rendelkezők esetén az adóvisszatérítés összege együttesen nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

Ahhoz, hogy elérjük a 150 ezres limitet, évi 750 forintnyi befizetés szükséges, vagyis havi 62 500 forint megtakarítás. Ha pedig az évi maximális 280 ezer forintnyi visszatérítést szeretné elérni valaki, akkor éves szinten 166 667 forintot kell befizetnie, ha nincs lekötése.

Érdemes megfontolni, hogy amíg a nyugdíjpénztári számlára érdemes egyénileg gyűjteni az összegeket, addig egy egészségpénztári szerződés az egész család hasznára válhat. Bár a magyarok többnyire alulbecsülik azt az összeget, amelyet egész évben egészségügyi szolgáltatásokra, gyógyszerre költenek, valószínűleg nem sokaknak van havi 62 500 forintnyi kiadása. Azonban ha nagyobb, akár egyösszegű kiadás előtt állunk - mint amilyen például a várandósság, szülés - mindenképp érdemes lehet előre befizetni. Továbbá ha egy egész család használja az egészségpénztári számlát, akár társkártyával, olyan nagyszülők is esetleg, akiknek már nem járna adóvisszatérítés, könnyen ki lehet maxolni az állami támogatást.

A különféle önkéntes pénztári formák működéséről részletesen is írunk cikkünk második felében, előbb azonban áttekintjük a további megtakarítási lehetőségeket!

A nyugdíjbiztosítás

2014. január 1-től már nem csak a nyugdíjpénztári befizetések és a nyugdíj-előtakarékossági számla, hanem a nyugdíjbiztosítások után is igénybe lehet venni a 20 százalékos adóvisszatérítést. A nyugdíjbiztosítás gyakorlatilag egy olyan speciális életbiztosítás, amelyet nyugdíjcélú megtakarítási számlán vezetnek. Mivel ez egy nyugdíjcélú megtakarítási forma, a biztosító jellemzően a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérésével fizetheti ki a pénzt az ügyfelének. A kifizetés megtörténhet még nyugdíjbavonulás, legalább 40 százalékos egészségi állapot romlás vagy halál esetén is.

Az adóvisszatérítés maximális mértéke nyugdíjbiztosítás esetén évi 130 000 forint lehet.

Tehát a limit kevesebb, mint az önkéntes pénztárak esetén. Ebben az esetben is érvényes az együttes 280 000 forintos korlát bármilyen egyéb megtakarítási formával kombinálva. Azt is érdemes tudni, hogy egy személy rendelkezhet több nyugdíjbiztosítással is, viszont maximum ugyanúgy 130 000 forintot igényelhet vissza. Így ha ezt a keretet túllépné valaki, érdemes másfajta öngondoskodási megtakarítást választani a biztosítás mellé. A limit eléréséhez éves szinten 650 ezer forintnyi befizetésre van szükség, ami havonta egységesen 54 200 forintot tenne ki. Az adóvisszatérítés a megjelölt megtakarítási számlára érkezik, ezzel is gyarapítva a megtakarításokat.

A nyugdíjbiztosítási ajánlatok jelentősen eltérhetnek egymástól, így érdemes az egyéni igényeknek legmegfelelőbb szerződést választani! Találd meg a számodra leginkább megfelelőt a Pénzcentrum kalkulátorával

Fontos, hogy például a nyugdíjpénztárral szemben nyugdíjbiztosítást köthet olyan is, aki nem adózik, mert a szerződő és a biztosított személye eltérhet. Így az szja-t nem fizető néggyermekes anyák, vagy pl. a gyesen lévők, stb. is meg tudnak takarítani ilyen formában, csak más személy adójának terhére igényelhetik a visszatérítést.

A 2022-es adóévi befizetések után 2023-ban utalja a NAV az adóvisszatérítésítést, melyet a májusi adóbevallás során kell kérnie az adózóknak. Ezért év végén a pénztáraknál megszokott módon jellemzően nagyobb összegű befizetések érkeznek a megtakarítási számlákra, így növelik az ügyfelek a jövő évben visszatérített adó összegét. Még nem késő befizetni a már meglévő megtakarításokra. A pénztárak jellemzően év végén különféle nyitási és befizetési akciókat is hirdetnek.

Legális adóelkerülés? A NYESZ és a TBSZ

A Nyugdíj-előtakarékossági Számla, vagy Tartós Befektetési Számla közös előnye, hogy megspórolható a hozam után fizetendő kamat- és árfolyamnyereségadó. Az ilyen tartós nyugdíjcélú befektetéssel így nemcsak adóvisszatérítésre, hanem magasabb, adómentes hozamra is szert tehetnek az ügyfelek.

A nyugdíj-előtakarékossági számla

A harmadik államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíj-előtakarékossági számla, röviden NYESZ. Ez valójában egy olyan hosszú távú értékpapír számla, amelyen keresztül megtakarításainkból értékpapírokat vásárolhatunk. Ellentétben például a nyugdíjpénztárakkal, a nyugdíj-előtakarékossági számla esetében a megtakarításukat maguk kezelik, fektetik be az ügyfelek, így nagyobb tudatosságot igényel, ugyanakkor nagyobb szabadságot is biztosít. A nyugdíjcélú megtakarítások hozamát így a takarékoskodók maguk alakíthatják. Tehát jól is járhatunk vele, ugyanakkor rossz döntés esetén a felelősség is az ügyfélé.

A nyugdíj-előtakarékossági számlára folyamatosan gyűjthetjük a pénzt, azt azonban a nyugdíjas kor betöltéséig - de legalább 1 évig - benn kell hagyni, mely hosszútávú elköteleződést jelent. A NYESZ és nyugdíjpénztárak esetében ráadásul a mindenkori nyugdíjkorhatár érvényes, tehát ha az emelkedik, kitolódhat az idő, amikorra az ügyfél a pénzéhez jut. A nyugdíjbiztosításnál viszont a szerződésben meghatározott korhatár a döntő.

A korhatár betöltése után a számla felmondható, az addigi befektetések árfolyamnyeresége, illetve hozama pedig adómentesen kivehető. Emellett a befizetett összegek után éves szinten adóvisszatérítés is jár, ugyanúgy 20 százalék, mint a többi megtakarítási formánál, a limit azonban 100 000 forint. Ezt évi 500 ezer forintos befizetéssel lehet elérni, ami hónapokra lebontva 41 667 forint megtakarítást jelent. A visszatérítések szintén a NYESZ számlára kerülnek, gyarapítva a megtakarítást.

A tartós befektetési számla

Bár adóvisszatérítés nem jár a befizetések után, érdemes ezt a megtakarítási formát is említeni. A tartós befektetési számla nagyon hasonlóan működik, mint a NYESZ, csak némiképp rugalmasabb. Különbség, hogy TBSZ-re csak a gyűjtőévben lehet befizetni, viszont nem jelent olyan hosszú elköteleződés: 3 vagy 5 évre szól. Olyan kitétel sincs, hogy el kellene érni a nyugdíjkorhatárt a megtakarítás felhasználásához.

Cikkünk további részében az pénztári megtakarításokat mutatjuk be részletesebben.

Az egészségpénztári megtakarítás

A fent említetetteken túl fontos tudni, hogy az egészségpénztárakba magánszemély és munkáltató egyaránt befizethet, illetve ilyen megtakarítási szerződést bárki köthet. A befizetések egy egyéni névre szóló számlán íródnak jóvá, ahogy az adóvisszatérítés is. A pénztártagok, illetve közeli hozzátartozóik igénybe vehetik a pénztárral szerződött szolgáltatók szolgáltatásait. A befizetéseket a pénztár biztonságos eszközökbe fekteti, ami hozamot eredményez. A megtakarítás örökölhető.

Lehetőség van az egészségpénztár a pénztártagok, illetve közeli hozzátartozók részére kiegészítő egészségbiztosítási, vagy életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások igénybe vételére is. A kiegészítő biztosítás ez esetben adómentes, viszont az életmódjavító egészségpénztári pénztári szolgáltatások adókötelesek. Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:

• egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
• otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;
• gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
• látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
• életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;
• a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál;
• a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
• pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
• hátramaradottak segélyezése a pénztártag halála esetén;
• OÉTI által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása;
• szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése.

Látható, hogy mennyiféle szolgáltatás esetén fizethetünk egészségpénztári megtakarításból. Nem csak speciális esetekben, hiszen magánúton sokan elmennek olykor-olykor fogászatra, nőgyógyászatra - ezek a leggyakrabban igénybe vett magánszolgáltatások - vagy vesz gyógyszert a patikában. Rengetegféle termék akár a drogérialáncoknál is levásárolható, vagy speciális diétához nélkülözhetetlen termékek vásárolhatók belőlük.

A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árának támogatásáról

Az MNB oldalán részletesen felsorolja, mi számít finanszírozható gyógyszernek és gyógyászati segédeszköznek. Lényeges, hogy minden - jogszabályban meghatározott - emberi alkalmazásra kerülő gyógyszer, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszer (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) finanszírozható. Nem jelentenek kivételt az egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények, illetve orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása.

Továbbá finanszírozhatók közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok; bizonyos anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek; illetve egyes speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, gluténmentes speciális élelmiszerek. A tb-támogatottan rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök esetében is az ár részben vagy egészben egészségpénztárról is fizethető - ennek minden esetben érdemes utánanézni, hogyan, milyen mértékben.

Egyes orvostechnikai eszközök; csecsemő- és betegápolási cikkek; gyógyvizek és gyógyiszap; sőt bizonyos gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek is megvásárolhatók, illetve a korábban felsorolt termékek házhoz szállítása is fizethető megtakarításból.

Nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások:

• természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet;
• sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;
• gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál állnak rendelkezésre.

Az önsegélyező pénztái megtakarítás

Talán a legkevésbé ismert pénztári forma az egészség- és nyugdíjpénztár mellett. Az utóbbi időben legkedveltebb önsegélyező pénztári szolgáltatás a Pénzcentrum körképe szerint a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása. Egyre többen fedezik fel ezt a lehetőséget, hiszen egy jelzáloghitel törtlesztője lehet annyi, hogy megérje megtakarításból fizetni és a maximális adóvisszatérítést kapni utána:

Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére. A kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások adókötelesek.

Kiegészítő önsegélyező szolgáltatások

• gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;
• munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthatja, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosultak;
• tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat;
• betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
• hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja;
• nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel meghatározott törvényi feltételek mellett gyermekek számára tankönyv, taneszköz, ruházat vásárolható, továbbá egyes államilag elismert felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25 évesnél fiatalabb tanulók költségtérítése, kollégiumi vagy albérleti díja kifizethető;;
• valamint gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása - hogy melyek ezek, az egészségpénztáraknál soroltuk fel részletesen.
• közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;
• lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;
• otthoni gondozás: amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;
• idősgondozás támogatása: a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére, gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatására.
• látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
• életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet.

Ezen felül adóköteles életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásnak minősül a gyógyteák, valamint fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

Fontos, hogy az önsegélyező pénztári megtakarításokat a legtöbb kiegészítő szolgáltatásra csak akkor lehet felhasználni, ha az összeg már 180 napon túl rendelkezésre áll a számlán!

Az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítás

Gyakran találkozunk már összevont pénztárakkal, melyek egyszerre nyújtják mindkét típusú szolgáltató szolgáltatásait. Az egészség- és önsegélyező pénztár egyaránt nyújthatja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket egy egészségpénztár, illetve egy önsegélyező pénztár nyújthat. A pénztár működése, a szolgáltatások nyújtása során az egészség és önsegélyező pénztárnak be kell tartania az egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári tevékenységre vonatkozó szabályokat.

A nyugdíjpénztári megtakarítás

Végül, de nem utolsó sorban érdemes kitérni a nyugdíjpénztárakra is még egyszer. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás elsődleges célja a nyugdíjas évek anyagi biztonsága, és az életszínvonal emelése az MNB szerint. Az ügyfelek a nyugdíjkorhatár elérését követően az eltelt várakozási idő hosszától függetlenül jogosulttá válnak a nyugdíjszolgáltatásra. Nyugdíjpénztári tag már akár 16 éves korában is lehet az ember, minél előbb tesz félre, annál biztosabb lesz idős korában az anyagi helyzete. 

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság rugalmas mértékű rendszeres befizetés mellett is elérhető, és nem igényel magas szintű befektetési ismereteket, továbbá a pénztártag kockázatvállalási hajlandóságának és életkorának megfelelő portfóliók közül választhat. Az elszámolóegységes nyilvántartást vezető pénztáraknál a választott portfólió aktuális árfolyama napi szinten ellenőrizhető a pénztárnál és az MNB honlapján. A jegybank minden évben publikálja honlapján az éves, tízéves és tizenötéves pénztári hozamrátákat, ezzel is megkönnyítve a pénztárválasztást.

Amennyiben a pénztártag nem elégedett a szolgáltatással vagy a hozamokkal, akkor a megtakarításait másik pénztárba is átviheti, ennek költsége az utalás díján felül maximum 3000 forint lehet.

Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye a többi megtakarítási formával szemben, hogy ehhez a munkáltató is hozzájárulhat a tagdíj részleges vagy teljes átvállalásával, akárcsak az egészségpénztárnál.

A nyugdíjkorhatár elérését követően többféleképpen is fel lehet használni a megtakarítást. A pénztártag írásban nyilatkozhat arról, hogy

• egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
• a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti.

A pénztár köteles a fenti pontokban foglalt valamennyi lehetőséget biztosítani tagjai számára. A várakozási idő, azaz a belépéstől számított legalább 10 év letelte után, de még a felhalmozási időszakban - ami a belépéstől a nyugdíjszolgáltatás megkezdéséig terjedő idő - eldöntheti a pénztártag, hogy

• változatlan feltételek mellett tag marad a pénztárban, vagy
• folytatja pénztártagságát, és az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt - legfeljebb háromévente egy alkalommal - felveszi (fontos azonban, hogy az így felvett összeg hozam része adómentes, míg a tőke részt a hatályos adójogszabályok szerint adófizetési kötelezettség terhelheti), vagy
• kilép a pénztárból, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget tagdíj fizetése nélkül a pénztárban hagyja.

A várakozási idő letelte előtt a pénztártag átléphet egészség-, vagy önsegélyező, vagy egészség- és önsegélyező pénztárba, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.

A nyugdíjkorhatár elérését megelőző felhasználás csak indokolt esetben javasolt.

Elhalálozás esetén az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást a pénztártag által megjelölt haláleseti kedvezményezett, annak hiányában a törvényes örökös kapja meg.