Horváth Zsolt Benjámin • 2022. október 28. 05:41
A közeljövőben a kereslet további növekedésére számítunk, és ezzel párhuzamosan nőni fog a prolongálások, és a kényszerértékesítések aránya is - árulta el a Pénzcentrumnak Dandé Imre, a BÁV Zálog üzletágának igazgatója. Új ügyfélkörre számítanak, ha nőni fog azok száma, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról, ez persze újabb kockázati tényezőt is jelenthet majd. Az emberek fejében uralkodó bizonytalanság és a forint árfolyamának bezuhanása a BÁV által forgalmazott aranytömbök iránti keresletet is felhajtotta, a cég mégsem lehet maradéktalanul elégedett, ugyanis az extraprofitadó és a rezsidíjak emelkedése az ő működési költségeiket is az egekbe repítette. A cél ezért a jelenlegi helyzetben a pozitív mérleg mellett a fiókhálózat fenntartása és a munkahelyek megőrzése.
Pénzcentrum: A magyar családok fizetőképesége csökken, az árak és így kiadásaik is az egekben vannak. Értelemszerűnek tűnik, hogy ez kedvez a zálogpiacnak. Valóban így van?
Dandé Imre: Igen, abszolút. Ha az átlagos üzleti működésünket vizsgáljuk, kiugró növekedést nem tapasztaltunk eddig. Szeptemberben viszont a normál bázisévhez képest már emelkedés figyelhető meg, körülbelül 20 százalékkal ugrott meg zálogfiókjaink forgalma. A zálogpiacra az jellemző, hogy általában az első félévben van egy felfutás, a másodikban pedig egy csökkenő tendencia. A pandémia, illetve a hitelmoratórium ebben már okozott egy jelentősebb eltolódást, de azt gondoltuk, hogy 2022 lesz az első olyan év, amikor a zálogpiac működése visszaáll a normál üzleti modellre. Ez végül nem így lett, mert februárban volt egy szja-visszatérítés, illetve egy 13. havi nyugdíj, és jelentős mértékben megnőtt a kölcsön-visszafizetések volumene. Az ezt követő hónapokban viszont korábbi ügyfeleink újra felkerestek bennünket kölcsönfelvétel céljából.
A mostani válság hozhat a zálogpiacon drasztikus változásokat, akár egy igazán tartós keresletnövekedést? Ha igen, látni már ezen folyamatok előszelét?
Ilyenkor többen elmondják, hogy most egy olyan gazdasági helyzetben vagyunk, amilyen korábban még nem volt. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy a 2008-as válság idején nem tapasztaltunk olyan mértékű keresletnövekedést a zálogkölcsönök iránt, amire ilyenkor elsőre számítanánk. A zálogkölcsön egy konstrukció a hitelpiacon, amit az ügyfeleknek kamattal növelve vissza kell fizetniük ahhoz, hogy a zálogtárgyukat visszakapják. Amikor valaki felveszi, akkor végiggondolja, hogy lesz-e olyan jövedelme, mely a törlesztést lehetővé teszi. Ha a visszafizetésre biztosított véghatáridőn, a türelmi időn belül nem fizeti vissza az igénybe vett kölcsönt, akkor megtörténik az úgynevezett kényszerértékesítés. Az így befolyó bevételből egyenlítjük ki a követelésünket. Van azonban egy köztes megoldás is, mellyel rendszeresen élnek a hozzánk betérők. A futamidőt ugyanis meg lehet hosszabbítani, azaz prolongálni, ez egy 90 napos zálogkölcsön esetében azt jelenti, hogy az ügyfél kifizeti a költségeket, s ezzel újraindul a 90 napos futamidő.
Kollégáimmal mi is sokat beszélgetünk arról, hogy mi várható. A közeljövőben a kereslet további növekedésére számítunk, és ezzel párhuzamosan nőni fog a prolongálások, és a kényszerértékesítések aránya is, mert több lesz az olyan ügyfél, aki hosszabb idő alatt, vagy egyáltalán nem fogja tudni visszafizetni a kölcsönt.
A növekedéshez hozzájárul az is, hogy a zálogkölcsönnek megvan az az előnye, hogy nem szükséges hozzá jövedelemigazolás, a zálogtárgy maga a kölcsön fedezete. Ha nőni fog azon ügyfelek aránya, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról, akkor új ügyfélkör jelenhet meg nálunk. Ezzel persze a mi kockázatunk is nő, melyre igyekszünk előre felkészülni. A hitelezés az egyik elsődleges bevételi forrásunk, ezért nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a zálogtárgy kényszerértékesítésre kerüljön. Ennek van egy érzelmi oldala is, ügyfeleink többsége ugyanis ragaszkodik ezekhez a tárgyakhoz, különösen, ha egy ékszernek mondjuk nemcsak aranyban kifejezett értéke van, hanem eszmei is, mert örökölte, vagy valamilyen fontos esemény kötődik hozzá.
A kényszerértékesítések kockázatánál és az ügyfelek általános megközelítésénél tartva: mennyire tudatosak a magyar ügyfelek? Hozott ezen a téren változást az elmúlt két nehéz év?
A pandémia alatt tapasztaltuk meg azt, hogy sokkal tudatosabbá váltak az ügyfeleink. Ez abban nyilvánul meg, hogy sokkal jobban odafigyelnek a lejárat dátumára. A lejárat után is van még egy átmeneti időszak, mikor ki tudják még váltani a zálogtárgyat, de ekkor már késedelmi kamatokat, díjakat számítunk fel. Ugyanakkor mi is sokat teszünk azért, hogy ne feledkezzenek el a zálogtárgyukról, ez is része az ügyfelekkel való kölcsönös bizalmi kapcsolatnak. Aki kéri, értesítjük, amikor esedékes a törlesztés.
Továbbá arra is igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy a hozzánk behozott ékszer értéke az arany piaci árának növekedésével párhuzamos nő, így amennyiben elveszíti, egy ugyanilyen ékszert később valószínűleg jóval drágábban tud csak majd megvenni. Az az ügyfél, aki ismeri a zálogkölcsönöket, a zálogházakat, nagyon jól tudja, hogy ez tényleg egy gyors megoldás. Értékbecsüs kollégáink bevizsgálják a zálogtárgyat, és pár perc alatt ott van az ügyfél kezében a pénz, előnye, hogy nincs bonyolult bürokrácia, papírmunka.
Jellemzően mit adnak zálogba a magyarok? Historikus összevetésben, vagy akár csak az elmúlt néhány év tendenciáit nézve, tapasztaltatok ezek jellegében, vagy értékében bármi változást?
Az elsődleges fedezet az arany, azon belül az ékszerek. Több mint 95 százalékban aranyfedezet van a magyar zálogpiacon. Ezen kívül ügyfeleink műtárgyakkal, így például festményekkel szoktak még hozzánk fordulni. Továbbá van egy dinamikusan fejlődő szegmensünk, a luxusóra.
Van teretek valahogyan terjeszkedni? Új ügyfélkört elérni?
Ügyfélkörünk széles spektrumon mozog. Hozzánk fordulnak azok, akik valamilyen ok miatt kiszorulnak a banki finanszírozásból, mert mondjuk nincs elég jövedelmük, vagy a KHR-ben negatív minősítéssel szerepelnek, ők átlagosan 150 ezer forint kölcsönt vesznek fel. Emellett azonban van egy olyan elsősorban vállalkozói ügyfélkörünk is, akik VIP programunk részeként nagyobb értékű vagyontárgyakat helyeznek el nálunk. Értelemszerűen ebben az esetben a kölcsönt nem a maximális THM-mel nyújtjuk, hanem egyedi kamatokkal.
Például most van bent egy olyan óra, aminek az értéke 60 millió forint.
A jövőben szeretnénk az elfogadható fedezetek körét szélesíteni, igyekszünk figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat és a folyamatosan változó piaci igényeket is.
A nyersanyag-befektetéseknek alapvetően nagyon kedvez a tartós infláció, az arany ára a mostani válság alatt egyelőre mégsem igen indult emelkedésnek. Szeptemberben mégis 40 százalékkal több aranytömböt értékesítettetek, mint tavaly. Mi lehet az igazi vonzereje? Csupán az értékállóság?
Az arany iránti kereslet a háború kitörésekor ugrott meg először, igaz már előtte is éreztünk egy felfokozott érdeklődést. 2021-ben összességében egymilliárd forint értékben értékesítettünk befektetési célú aranytömböt, míg idén az első 9 hónapban már 2,3 milliárd forintnyit sikerült, és több olyan alkalom is volt, amikor kifogytunk a készletekből. Szó szerint várólisták alakultak ki a fiókokban. Volt olyan, hogy bejött az ügyfél, és azt mondta, hogy ha nincs aranytömb, több millió forint értékben készítsünk össze részére ékszereket. Jó vásárt csinált, mert használt ékszereket vett, jó áron.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egyrészt megvan az az ügyfélkör, aki eddig is vásárolt befektetési célú aranyat, emellett megjelent egy új ügyfélkör is, akiknél ez is része lett a befektetési portfóliónak. Az arany világpiaci árát dollárban határozzák meg. Januárban ez 1800 dollár körül mozgott, most kis csökkenést tapasztalunk ugyan, hiszen jelenleg 1700 alatt van az árfolyam, viszont az arany ára így is 20 százalékos emelkedést tudott mutatni itthon. Aki januárban vett befektetési célú aranyat, vagy tavaly, az nagyon jól járt.
Az is a fizikai arany mellett szól, hogy ezt a világon bárhol elfogadják. Mindenhol azonnal készpénzre lehet váltani. Ma az is fontos értéknek számít, hogy ez egy olyan befeketésnek minősül, amit bármikor bárhova magukkal tudnak vinni. Mi ezekre az aranytömbökre egyébként visszavásárlási garanciát is vállalunk, de nagyon minimális az ezzel a lehetőséggel élők száma. Ez is azt mutatja, hogy az aranyat hosszútávú befektetésnek tekintik ügyfeleink.
Az extraprofitadó és az egyéb, a szektort sújtó externáliák mekkora mértékben vethetik vissza a BÁV nyereségét? Tudtok a jelenlegi körülmények között profitot elkönyvelni?
Az extraprofitadó csak egy tétel a kihívások között, amikkel küzdünk. Emellett kiemelnék még két tényezőt. Az egyik a refinanszírozási költségek emelkedése. A mi tevékenységünk is banki refinanszírozást igényel, és míg tavaly az első félévben 1 százalék alatti BUBOR-ral dolgoztuk, ma ez már közelíti a 17% százalékot. Ez jelentős mértékben megdrágítja a működésünket. A hitelezési oldalon a THM-re vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik a tevékenységünk, viszont az aktuális szabályozás értelmében jelenleg nem tudjuk azonnal érvényesíteni az alapkamat emelkedését.
A másik kritikus tényező a rezsiköltség. Jelentős fiókhálózattal működünk, összesen 85 fiókunk van. Megnéztük a 2023-as várható rezsiköltségeket a 2021-eshez képest, és hétszeres szorzót tapasztaltunk. Ez minket is arra ösztönöz, hogy megtegyük azokat a lépéseket, amiket mindenki más is meglép. A cél, hogy megkeressük, hol tudunk a költségeken spórolni, de emellett persze az is nagyon fontos, hogy hol tudjuk a bevételeinket növelni. Már elkészültek a tervezetek, amelyeken azt látjuk, hogy még egy ilyen környezetben is tud nyereséget produkálni a BÁV Zálog.
És mit vártok az előttünk álló üzleti évtől? A kormányzati források 2024 első feléig tartó recessziót jósolnak. Szerinted mi várhat még ránk? És mik a BÁV kilátásai?
Arra számítunk, hogy ez a tendencia megmarad és erősödik a kereslet a zálogkölcsönzés iránt. A költségeink eközben mindenféleképpen emelkedni fognak. A cél továbbra is a pozitív működés és ügyfeleink magas színvonalú szakmai kiszolgálása. Ezzel párhuzamosan várhatóan kihívás lesz a nem fizető ügyfelek kezelése és a kiváltások számának megtartása. A BÁV-nak két fő tevékenysége a kereskedelem és a zálogkölcsönzés. A kettő mindig jól kiegészítette egymást, és azt gondolom, hogy ez a jövőben is így lesz. Konjunktúrában mindig a kereskedelmi vonal erősebb, amikor meg visszaesés van, akkor a zálogkölcsönzés.
Forgalmazunk új és használt ékszereket is, természetesen ez utóbbiak ára mindig kedvezőbb, és ez egy komoly vonzerő az ügyfelek számára. Az első félévben is sokkal erősebb volt az árbevétel-növekedés e téren, majdnem a kétszeresére nőtt a használt ékszerek értékesítése az újhoz képest.
Fontos elmondani, hogy bármilyen nehezebb helyzetben nagy értéket jelent az a csapat, melyre minden körülmények között támaszkodhatunk. Büszke vagyok rá, hogy a BÁV Zálognál rendkívül alacsony a fluktuáció, sőt bizonyos esetben egész dinasztiák dolgoznak nálunk, nem egy olyan kollégám van, akiknek még a szülei, vagy a nagyszülei is itt dolgoztak. Ennek köszönhetően egy olyan komoly szakmai tapasztalat halmozódott fel, melyre minden körülmények között építeni tudunk. A sok éves gyakorlattal megszerzett tudás, sokszor megfizethetetlen. Elsődleges törekvéseink között szerepel, hogy a változó gazdasági helyzetben is fenntartsuk fiókhálózatunkat, munkahelyeinket meg tudjuk őrizni. A piacon Magyarország legrégebbi jogfolytonosan működő cége vagyunk, az elmúlt 250 évben nagyon sok minden történt, voltak világháborúk, rendszerváltások, de a BÁV Zálog mindig fennmaradt, és azon leszünk, hogy ez a következő 250 évben is így legyen.
Fotók: Stiller Ákos