Pénzcentrum • 2022. szeptember 27. 14:32
Turbulens hónapok várnak a tőkepiacokra és a magyar gazdaságra, amit enyhíthet az uniós forrásokról való megegyezés. A koronavírus-járványt követő gyors és széleskörű gazdasági felemelkedést elsősorban az orosz-ukrán háború, majd az annak nyomán kialakuló energiaválság törte ketté. A kiszámíthatatlanul alakuló energiaárak, a vágtató infláció, a beruházások lassulása, a régió legmagasabb alapkamata, az erősödő ár-bér spirál, valamint a belső fogyasztás várható visszaesése csupán néhány azon tényezők közül, melyek a kilátásokat borússá teszik. Idén 5 százalékos GDP-növekedés várható, jövőre pedig stagnálás, miközben az infláció idén 13,5, majd jövőre 15 százalékos lehet. Az euró árfolyama a jelenlegi szint környékén érkezhet az új évbe, de erősödésre jövőre sem számíthatunk, a jegyzés elérheti a 420-as szintet.
Az elmúlt évtized legbizonytalanabb tele előtt áll nemcsak a magyar, hanem az európai gazdaság is. A gazdasági mutatókat az átlagos téli hőmérséklet, ezáltal a gáztartalékok felhasználása is befolyásolhatja, de hosszabb távon az orosz-ukrán háború kimenetele és az annak nyomán kialakult energiaválság lehet kulcskérdés . A magyar gazdaság és a forint árfolyamának alakulását az uniós források folyósításáról szóló vita, illetve az annak nyomán kialakuló egyezség, végső soron a folyósított összeg mértéke befolyásolja jelentősen – írja közleményében az Equilor.
Összességében 7,5 milliárd eurónyi forrást függesztettek fel az operatív programokból, mely meghaladja a 3 ezer milliárd forintot. Alapforgatókönyvként a függőben lévő összeg nagy részét, 80 százalékát kapja meg Magyarország, de a 2021-2027-es operatív programok kifogásolt tételei nem kerülnek kifizetésre. Amennyiben ez valósul meg, akkor az idei 5 százalékos növekedést követően jövőre stagnálás jöhet, míg 2024-ben még mindig visszafogott, 2,5 százalék lehet a GDP-növekedés üteme.
A hazai infláció tavaly ősszel kezdett növekedni, melyet tovább fokozott a költségvetési lazítás, valamint keresleti oldalról a személyi jövedelemadó visszatérítése. A szintén tavaly ősszel indult világpiaci energiaár-emelkedés az orosz-ukrán háború kitörését követően jelentős mértékben fokozódott. A rezsicsökkentés módosítása szeptembertől jelenik majd meg a fogyasztói árindexben, mely éves bázison a negyedik negyedévben elérheti a 20 százalékot is.
Az befektetési cég arra számít, hogy az éves átlagos infláció 13,5 százalék körül alakul az idei évben, majd jövőre 15 százalékra emelkedhet, és csak 2024-ben lehet ismét egyszámjegyű (7%). Török Lajos vezető elemző ugyanakkor kiemelte, hogy a kilátásokban rengeteg a bizonytalansági tényező.
Elsősorban az energiahordozók világpiaci árának alakulása határozhatja meg a fő trendeket, de emellett is számos kockázat azonosítható.
Véleménye szerint nem lehet kizárni, hogy január 1-től ismét módosítani kell a lakossági rezsiárakon, mely az infláció újabb növekedéséhez vezetne az első negyedévtől. Emellett az év végéig meghosszabbított ársapkák rendszerét is hamarosan ki kellene vezetni, mely 1-2 százalékos inflációnövekedést okozhat a későbbiekben, az aktuális piaci árak függvényében.
A fejlett országok jegybankjaihoz hasonlóan az inflációs várakozások felépülése, és magas szinten ragadása ellen küzd a Magyar Nemzeti Bank is: folyamatosan, nagy lépésekben emeli az alapkamatot, ami azonban a különböző támogatott hitelek és a kamatstop intézménye miatt csak részlegesen tudja kifejteni hatását. A régió legmagasabb alapkamata ellenére a forint a háború kitörése óta mélyrepülésben van az euróval szemben, és a régiós devizáktól is elszakadt. Ezt részben a magyar gazdaság relatív sérülékenysége, részben pedig az uniós források visszatartása magyarázza.
Az MNB augusztus végén a kamatemelésen kívül egyéb monetáris szigorító intézkedéseket is hozott: egyrészt megemelték a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét, másrészt rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciót tartanak, harmadrészt hosszú futamidejű betéti eszközt vezettek be. A jegybanki alapkamat emelésének üteme 100 bázispontról várhatóan mérséklődik az év hátralevő részében. Amennyiben sokkszerű forintgyengülés nem lesz, az idei évben befejeződhet a rendszeres alapkamatemelés, az első negyedévben azonban még eseti beavatkozásokra kerülhet sor. A 15 százalék körüli tetőzést követően a jövő év végéig fokozatosan 10 százalék környékére csökkenhet az irányadó kamat, összhangban a globális kondíciók alakulásával.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A magyar állampapírok árfolyamát a gyorsuló infláció mellett jelentősen megnövekedett országkockázati felár is terheli: a Standard & Poors hitelminősítő augusztusban megerősítette ugyan Magyarország adósbesorolását, de a kilátást negatívra rontották az egyensúlyi helyzet romlása és a rövidtávú országkockázatok miatt. A reálkamatok továbbra is negatív tartományban vannak, emiatt a kamatemelkedés a jelenleginél nagyobb megtakarításra, finanszírozói pozícióra ösztönző hatása mérsékelt.
A magyar gazdaság számos kihívással küzd, és bár a GDP-arányos államadóság európai szinten nem számít kirívónak, a régióban legmagasabb hozamszintek középtávon próbára tehetik a költségvetést. A költségvetési hiány mellett a folyó fizetési mérleg hiánya is magas, amit a kormányzati kiadások további csökkentésével, és az importarány mérséklésével lehetne kezelni.
A kormány nyáron a költségvetési kiigazítás mellett tette le a voksát: megemelték és kiterjesztették a szektorális különadókat, kormányzati kiadáscsökkentést hirdettek meg, a rezsitámogatást fogyasztási határhoz kötötték, és megszüntették a kisvállalkozók kedvezményes adózását. Az adósság-refinanszírozás drágulása, illetve az uniós Helyreállítási Alap forrásainak beérkezése körül továbbra is fennálló bizonytalanságok mellett, az inflációval megnövekedett adóbevételek segítségével a költségvetési hiány 4,9 százalék környékén alakult volna, de az extra földgázbeszerzés miatt 6,1 százalékra emelkedhet.
A hazai munkaerőpiac gyorsan felépült a koronavírus-járvány okozta válságból, a munkanélküliségi ráta tavaly ősszel tartósan 4 százalék alá csökkent. Egyre több szektorban és szakterületen komoly munkaerőhiány tapasztalható, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkednek. A bérnövekedés dinamikája az év végéhez közeledve várhatan tovább fokozódik, mert a vállalatok megpróbálják béremeléssel ellensúlyozni dolgozóik infláció miatt növekvő kiadásait.
Az ennek nyomán kialakuló ár-bér spirál így már megfigyelhető, ugyanakkor az infláció egyelőre elsődlegesen továbbra is külső tényezőkre vezethető vissza. A magas európai energiaárak miatt gazdaságszerkezeti átrendeződésre lehet számítani: elsősorban az energiaintenzív és költségérzékeny vállalatok körében bezárások, leállások lehetnek, melynek következtében a következő negyedévekben átmenetileg akár 1-2 százalékkal is megemelkedhet a munkanélküliségi ráta, de a következő években az elmúlt évtizedben megszokotthoz képest magas infláció mellett alacsonyan marad a munkanélküliség, mérsékelt, strukturális változások okozta hullámzással.