Pénzcentrum • 2022. augusztus 11. 17:45
Infláció, jegybanki kamatok, energia árak – a kelet-közép-európai országok nagy tempóban reagálnak a változásokra. Szakértők pedig most megnézték, mi várható a lengyel, cseh, román és magyar pénzügyi piacokon.
Kétjegyű Infláció
Lengyelországban a fogyasztói árindex 15,5 %-ra emelkedett, és az energiaárak emelkedése miatt egy újabb csökkenés előtt valószínűleg 15-19 % körül marad 2022 harmadik és negyedik, valamint 2023 első negyedévében is. A Fidelity szakértői szerint egyelőre azonban valószínűtlennek tűnik, hogy a lengyel nemzeti bank által a jövő év végére jósolt 3-4%-ra csökkenjen, mivel a maginfláció (vagyis az energia- és élelmiszer-árak nélkül számított infláció) szintén 9%-os, és valószínűleg még a gyorsan csökkenő beszerzési menedzser indexek (PMI-k) és a gazdasági bizalom ellenére is meghaladja majd a 10%-ot.
A kép nagyon hasonló a Cseh Köztársaságban és Magyarországon is: Az infláció 14-18%, a maginfláció 14% feletti, és a közelmúltig általánosan támogató költségvetési és monetáris politika uralkodott, ami jót tett a keresletnek és a béreknek. Az infláció visszafogásához erőteljes lassulásra vagy akár enyhe recesszióra is szükség lehet, ami a harmadik negyedévben be is következhet.
Jegybanki alapkamatok – kései reakció
A kelet-közép-európai jegybankok nagyon későn reagáltak a feszített munkaerőpiacokra és az emelkedő inflációra − különösen mivel a munkaerőpiacok szűkebbek voltak és a bérek gyorsabban emelkedtek, mint az OECD egyéb országaiban. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben fel kellett zárkózniuk, és végre is hajtottak néhány gyors emelést − bár közel sem eleget, mivel a banki kamatok még mindig messze az infláció alatt vannak. A második félévre várt gazdasági lassulás miatt pedig a kötvénypiaci becslések szerint Lengyelország és a Cseh Köztársaság a közelébe sem jut az várakozásoknak − a piac 2022 végére a következőket árazta be: Magyarországon 12% (jelenleg: 9,75%), a Cseh Köztársaságban 7,25% (jelenleg: 7%), Lengyelországban pedig 7% (jelenleg 6,5%).
Még ha a cseh és a lengyel központi bankok hajlandóak is lennének a piac által beárazottnál nagyobb emelésre (a 7,5-8%-os alapkamatok irányába), ez még mindig nagyon negatív, -10%-ot (!) meghaladó reálkamatlábakat jelentene ezekben az országokban a következő 9-12 hónapra. A folyó fizetési mérleg romlásával együtt, amelynek hátterében a növekvő gázimport-számlák, a vegyipari leállások és a még mindig nem teljes kapacitással működő autógyártás, valamint a védelmi kiadások és a fogyasztók fűtés/áram támogatásának szükségessége miatt egyre növekvő költségvetési hiány áll, a Fidelity szakértői úgy gondolják, hogy ez a háttér nagyon kedvezőtlen a PLN és a CZK számára.
Magyarországon az elmúlt két hónap során „halálos iramban” végrehajtott kamatemelései valószínűleg a fogyasztói árindex szintjéhez közelítik majd az alapkamatot. A 2023-ban várhatóan 12-13%-ra történő, a fogyasztói árindex emelkedésével lépést tartó emeléseknek köszönhetően, továbbá mivel az árfolyamesésből származó kellemetlenségek nagy részén túl van már, Magyarország kevésbé lesz érzékeny a további leértékelődés irányába ható nyomásra, mint közép-kelet-európai társai.
Mi várható Magyarországon?
Miután a júniusi fogyasztói árindex váratlanul magas, 11,7%-os volt, az MNB vérszemet kapott, és július közepén 200, majd a hónap utolsó ülésén újabb 100 bázisponttal megemelte a betéti kamatlábat és az alapkamatot. A piacok nem számítottak ilyen erős reakcióra az MNB részéről. Ezek után a júniusi infláció még feljebb gyűrűződésével (13,7% míg a maginfláció 16,7%) az álláspont nem változott, továbbra is hawkish marad, mivel az MNB inkább a rövid távú árfolyam-stabilitásra, mint a középtávú gazdasági lassulásra összpontosít. Ezért Magyarország helyi piacai mostanra több kockázati prémiumot áraztak be, mint a régió bármely más országa.
Továbbra is bizonytalanság övezi az uniós forrásokat és az orosz-ukrán konfliktust − ez utóbbi hatással van az országba irányuló gázszállításra, különösen a téli hónapok vonatkozásában. Másrészről azonban a CRB indexben szereplő élelmiszerárak következetesen a nyomás mérséklődésének jeleit mutatták, csakúgy, mint az ENSZ/FAO élelmiszeripari árindexe, amelyet a közép- és kelet-európai élelmiszerkosár szorosan követ a fogyasztói árindexben. Egy nagyon forró nyár és az európai aszályok átrajzolhatják ezt a képet, de az orosz/ukrán gabonaexport beindulására utaló első jelek ellensúlyozhatnák ezt. Mivel a EUR/HUF árfolyam a kamatemelést megelőző devizaválság után visszatért a 400-as szintre, a következő hónapokban az árfolyamcsökkenésnek a fogyasztói árindexbe való átgyűrűzése várhatóan visszafogott lesz.
Ezért az EU-val és Magyarországgal kapcsolatos bármilyen pozitív hír vagy az EUR/HUF árfolyam mérsékelt stabilitása előnyös lehet a kereskedelem számára. Összefoglalva, Magyarország helyi piacai több felárat áraztak be, mivel a piacok reagálnak az egyre szigorúbb jegybanki intézkedésekre. Az uniós forrásokkal és a gázárakkal kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is fennállnak. A támogatások csökkentése miatt magasabban tetőző infláció ellenére azonban az MNB határozott reakciója nagyobb bizalmat és bátorítást adhat a magyar államkötvények irányában, mint amekkora a közép-kelet-európai térség többi országának államkötvénye kapcsán tapasztalható.
Lassulás Lengyelországban
A lengyel nemzeti bank a vártnál gyengébb júniusi, az építőipari termelésre és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó gazdasági adatok után a mérsékeltebb (dovish) monetáris politika jeleit mutatta. Glapinski jegybankelnök az infláció helyett a „jelentős gazdasági lassulásra” helyezte a hangsúlyt. Kijelentette, hogy „nem szabad, hogy az infláció csökkentése túlzott társadalmi terheket okozzon”. Ezzel több más tag is egyetértett, ami a lengyel kamatlábak jelentős raliját váltotta ki. Azonban az infláció és a (továbbra is célelőirányzat nélküli) inflációs várakozások meredeken emelkednek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Emellett a kormány további (a GDP 1%-ának megfelelő összegű) költségvetési lazítást jelentett be, az ukrán menekültek letelepedése nyomán pedig égbe szöktek az élelmiszerárak és a bérleti díjak. Mivel Lengyelországban az inflációs várakozások még nem stabilizálódtak, valamint a béremelések is folytatódnak, az inflációs kilátások továbbra is bizonytalanok. A piac szemszögéből nézve a közelmúltbeli rali lenullázta a beárazott felárak nagy részét, így a lengyel államkötvények nagyon kevés kockázati prémiummal rendelkeznek, ezért nem vonzóak az inflációs kockázatokkal küzdő, dovish jegybank által jelentett kockázatok ellensúlyozására.
Csehország
Az új jegybanki igazgatótanács már a kezdetektől hangsúlyozta, hogy az előző testülethez képest enyhébb monetáris politikai irányt fog képviselni. Emellett a jegybankelnök utalt arra is, hogy nem kedveli az irányított/rögzített árfolyamú devizákat (a CZK-ra árfolyampadló érvényes), ezért arra kell számítanunk, hogy valamikor, valószínűleg a fogyasztói árindex stabilizálódása/csökkenése után ezt a rendszert eltörlik. Lengyelországhoz hasonlóan a cseh államkötvények árfolyama is emelkedett a dovish jegybanki nyilatkozatok hatására, ami arra késztette a kormányt, hogy megpróbáljon több helyi devizában jegyzett államkötvényt kibocsátani a növekvő hiány finanszírozására.
A piacok most arra számítanak, hogy a kamatlábakat 7%-on rögzítik, de valószínűleg hosszú időre. Mivel azonban az infláció a kétszámjegyű tartományban mozog, az új jegybanki igazgatótanács is hamar rá fog jönni, hogy újabb emelésekre lesz szükség az inflációs várakozások stabilizálása érdekében. Az ikerdeficit továbbra is a legnagyobb kihívást jelentő tényező a valuta számára, amely leértékelődési tendenciát mutathat, ha a padló/felső határ eltörlésre kerül.
Költségvetési hiány Romániában
A szomszédos országokhoz viszonyított mérsékelt infláció ellenére Románia a bőséges támogatások miatt a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiányt jelentett. Szezonálisan a hiány a második félévben növekszik, aminek hátterében vélhetően a kormány által a háztartások magas energiaárak elleni védelme érdekében bevezetett ársapka és támogatási rendszer áll.
Mibe fektessünk?
A hawkish jegybanki kommunikáció miatt a kamatemelések már egy ideje beárazásra kerültek, ami csökkenti a kínálkozó lehetőségek számát. Rövid távon inkább a magyar helyi devizában jegyzett kötvényeket részesítik előnyben a lengyel és cseh helyi devizában jegyzett kötvényekkel szemben, egyrészt a pozícionálás miatt (a piacok jobban számítanak a lengyel államkötvények árfolyamának emelkedésére, mint a magyarokéra, ami növeli a lengyel államkötvénypiac kiszolgáltatottságát), másrészt a nagyon negatív reálkamatok miatt a devizaárfolyammal kapcsolatos potenciális problémák miatt.
Deviza: A PLN-ben és CZK-ban fennálló kötvénykitettségekre fedezeti pozíciókat hoztak létre a Fidelity-nél, emellett a devizáknak a fent említett ikerdeficit és negatív reálkamatok miatti sérülékenysége miatt határidős devizaügyletekkel kimondottan shortolják is ezeket a devizákat.
Kemény devizában jegyzett kötvények: Most a közép- és kelet-európai USD/EUR kötvényekben látnak értéket, miután a hozamok és a szpredek megduplázódtak, még a gyenge devizaárfolyam, a növekedési sokk és a költségvetési helyzet romlása ellenére is. Úgy tűnik, hogy a leggyengébb BBB kategóriájú (magyarországi és romániai) és néhány magas hozamú (szerbiai) kötvények tudták a legnagyobb értéket előállítani.