Pénzcentrum • 2022. június 28. 16:33
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén meglepő döntést hozva 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét pedig ezzel párhuzamosan 135 bázisponttal 7,25, illetve 10,25%-ra növelték. A Pénzcentrum utánajárt, mit tehet ez a hiteleinkkel és a befektetéseinkkel.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ezzel -annak eddigi legnagyobb emelésével - folytatva tavaly nyár óta zajló kamatemelési ciklusát. A jelenleg 7,25 százalékos irányadó ráta pedig csütörtökön annak várható 50 bázispontos emelésével az alapkamat szintjére emelkedhet.
Az MNB tavaly júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlésük szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba:
Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg
- jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank stratégiájával kapcsolatban Matolcsy György jegybankelnök az első kamatemelés utáni sajtótájékoztatóján. Az áprilisi kamatdöntés pedig már arról beszélt, hogy az infláció csökkenése csak 2023-tól várható. Az emelés mostani mértéke és Virág Balázs, a jegybank alelnökének ma délutáni nyilatkozata alapján pedig idén nem lesz vége a kamatemelési időszaknak. A jegybank alelnöke ugyanis ismét határazotottan kijelentette: "a kamatemelés mindaddig folytatódni fog, ameddig nem látszik fordulat az inflációban."
Ha nő az alapkamat, azzal drágulnak a hiteleink
Egészen tavaly júniusig historikusan is alacsony szinten állt a jegybanki alapkamat, ami eléggé felpörgette a magyar gazdaságot. Eközben az exportmérlegünk is magas volt, a már akkor is viszonylag gyenge forint miatt és folyamatosnak volt mondható a gazdasági növekedés. Eközben az infláció is hosszú évek óta a Matolcsy György által gyakran emlegetett toleranciasávban maradt. Tavaly nyáron azonban a helyzet drasztikusan megváltozott, a tomboló infláció ugyanis azonnali beavatkozásra késztette az MNB-t
Megindult tehát a Magyar Nemzeti Bank alapkamatemelési ciklusa, ami a hitelesek szempontjából azért igazán fontos, mert az alapkamat az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Tehát ha ez nő, akkor a bankok értelemszeűen a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.
Amikor alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.
Veszélybe kerülhetnek a hiteleink?
Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban tervez hitelt felvenni. A bankmonitor még áprilisban szemléltette a változást gy 20 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű 10 éves kamatperiódusú lakáshitelen. A kérdéses hitelt 2021. negyedik hónapjábanv 110 ezer forintos törlesztőrészlettel lehetett megigényelni. A hitelre visszafizetendő összeg pedig 26,5 millió Ft volt.
Idén áprilisban a kamatok már jóval magasabbak voltak, a legolcsóbb kölcsön induló kamata is 5,74 százalékon állt. Emiatt az akkor igényelt kölcsön havi törlesztőrészlete már 140 ezer Ft volt, a teljes visszafizetendő összeg pedig 33,6 millió Ft. Eddig 27 százalékkal emelkedett meg azok számára a teljes visszafizetendő összeg, akik egy évet vártak a hiteligényléssel. A kamatok pedig azóta csak gyorsulóütemben szárnyalnak.
A jegybanki alapkamat emelése ugyanis sok mindenre hatással van, talán az egyik legközvetlenebb módon a rövid futamidejű hozamokat befolyásolja. Ezek közé tartoznak a jegybanki hozamok, mint a BUBOR. Ennek értéke alapján módosul ugyanis a kölcsönök kamata. Ennek köszönhetően 3 havi irányadó referencia-kamatláb értéke.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az új hiteleken belül a változó kamatozású kölcsönök aránya elenyésző, ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek közel fele még mindig éven belüli kamatperiódusú. Ezen konstrukciókon belül is igen jelentős a 3 havi kamatperiódusú konstrukciók aránya, ez annak köszönhető, hogy a deviza hitelek forintra váltásakor a kamatperiódust 3 hónapban határozták meg.
A mostani kamatemelés egyébként a szakértők nagy részének várakozásait is felülmúlta, így nem is számoltak a hitelpiacot ekkora mértékben befolyásoló döntéssel. A jegybank iránymutatásának megfelelően pedig legalább az őszi hónapokig további kamatemelésekre számítunk. A jelenlegi várakozások szerint pedig akár a 8,5 százalékot is megközelítheti az alapkamat. Az újabb emelések pedig újabb és újabb behatások lesznek a hitelpiacra, ami borítékolhatóan a kölcsönök további drágulásához vezet. Ezért érdemes lehet elgondolkodni hiteleink kamatainak fixálásán is, ha pedig új veszünk fel, eleve végig törlesztővel igényelni azt.
Jó lehetőség ez befektetni?
Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak.
Emiatt rengetegen tették inkább állampapírba pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.
Ebben az államkötvények mellett azért számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.
Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.
Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Utóbbi alapkamata ugyanis hiába 3 százalékos, hiszen a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.)