Reichenberger Dániel • 2022. június 1. 13:01
Elképesztő drágulási hullám söpör végig az egész világon, és ezt már nem csak a keresőképes felnőttek, hanem a gyerekek is saját bőrükön érzik. Előfordulhat, hogy erre vagy arra a kiadásra, amely a gyerekek szívének lenne inkább kedves, már nem telik a családi költségvetésből, így most mindennél fontosabb, hogy a gyerekekkel is megértessük a spórolás, a pénzügyi tudatosság fontosságát. Cikkünkben adunk pár tippet, hogyan vehetjük rá erre a gyerekeket - ennek a tudásnak felnőtt korukban is biztosan hasznát veszik majd.
A gyerekek pénzügyi tudatosságra nevelése egyáltalán nem új keletű irány, már évtizedek óta fontos részét képezi a gyermeknevelésnek egy bizonyos életkortól. Igaz ez utóbbiban megoszlanak arról a vélemények, mikortól érdemes ezt elkezdeni: van, aki már a születésétől gondoskodik a gyermekei későbbi stabil életszínvonaláról, és olyan is, aki teljesen elhanyagolja.
Magyarországon egy nemrég végzett kutatás szerint a 10-14 éves gyereket nevelő szülők 86 százaléka ad zsebpénzt a gyerekének. Pedig a tudatos költekezésre való nevelés ebben a bizonytalan gazdasági környezetben, a folyamatos drágulás időszakában talán fontosabb, mint bármikor. Ebben a cikkben most utánajárunk, hogyan vehetjük rá a gyermekünket, hogy már kiskorától jól ossza be a pénzt, és később se költsön el azonnal minden fillért – kisebb gyerektől egészen az érettségire készülő kamaszokig.
Játsszunk velük "pénzes" játékokat
Szerintünk igen kevesen vannak a mai szülők közül, akik gyerekként nem játszottak vagy Monopoly-t, vagy Gazdálkodj Okosan!-t, persze mindig életkornak megfelelően. A játékok népszerűsége ma is töretlen, és éppen azért, mert játékos módon tanítanak takarékoskodni és helyes pénzügyi döntéseket hozni. A családi társasjátékozásoknak persze nem kell órákig tartó oktatásokká válniuk, de ha a gyerekünk szereti, az máris kitűnő alapot ad a tanításhoz. Segít az is, ha otthon gyakrabban játszunk vele boltosat még azelőtt, hogy elvisszük vásárolni, így a termékeket is jobban fogja ismerni, és azt is, általában mi mennyibe kerül – így a boltokban sem fogja meglepetés érni.
A tudatosság kerüli az impulzusvásárlást
Rengeteg dolog lehet, amit a gyerek azonnal szeretne, és olyan is előfordulhat, hogy a szülőnek épp nem fér bele a keretbe. A nevelésben azonban máris nagyon hasznos lehet, ha ezeket a dolgokat leírjuk vele egy listába, akár fontossági sorrendet is állítva – a gyerek ugyan később meggondolhatja, vagy az idő elteltével úgy érezheti, hogy erre vagy arra nincs is égető szüksége, tehát már ezzel is takarékoskodott. Amely dolgok azonban mind a listán maradnak, már alapot adhatnak arra, hogy mire gyűjtse össze a zsebpénzét akár heteken vagy hónapokon át, de a türelem és a tudatosság jegyében ez mind erősítheti a későbbi döntési képessségeket.
Tanítsuk meg jól vásárolni
A gyerek biztosan gyakran eljön velünk a bevásárlásokra, legyen az kicsi vagy egy nagyobb a hipermarketekben. Ezek közben is egyszerűen taníthatjuk, például arra is, hogy nem mindig a legolcsóbb a legjobb. Így később is oda fog arra figyelni, mit vásárol és hogyan, legyen szó akár élelmiszerről, akár tartós fogyasztási cikkekről, könyvekről vagy játékokról. A bevásárlólista is jó alap lehet ehhez, szóval ha otthon, vele együtt állítjuk össze, már eközben is tanulhat az ügyes vásárlásról.
Mutassunk példát
A Cambridge-i Egyetem kutatása szerint a gyerekek képe a pénzről már hét éves korukban kialakul. Ennél tovább is nagyon tos azonban, hogy rólunk is példát vehessenek: ha mi magunk sem vagyunk tudatosak pénzügyileg, miért várnánk el tőle az ellenkezőjét? Igyekezzünk otthon nem a pénzügyeken vitatkozni a társunkkal, mert a gyerek ebből is rossz példákat, ismereteket szűrhet le, illetve mi magunk se legyünk impulzusvásárlók, különösen ha a gyerek is ott van velünk.
Mint fentebb is írtuk, a gyerekek akár hirtelen is döntést hozhatnak, és ha pénzzel a zsebükben mennek be egy játékboltba, egy újabb vagy népszerűbb termék arra veheti rá őket, hogy „hirtelen felindulásból” azt meg is vegyék. Fontos megértetni velük, hogy életük későbbi szakaszaiban nagyon sok pénzt vehet ki a zsebükből, ha a pillanatnyi vágyaiknak megfelelően vásárolnak. Ha elmondjuk nekik, hogy éhesen sem érdemes élelmiszert venni, meg fogják érteni, hogy tartsanak ki az eredeti elképzelés mellett.
Jobb adni...
Amint a gyermekünkön már azt látjuk, hogy megértette, milyen nagy felelősség, ha pénzünk van, és hogyan kell jól használni, talán az is jó lehet, ha a jótékonyság felé is tereljük. A pénzügyi tudatosság mellett meg kell velük értetni azt is, hogy más talán nincs olyan szerencsés helyzetben, és a jótékonyság intézménye épp arra van, hogy segítsünk embertársainkon. Ha például elmondjuk neki, hogy kinek kell minden évben odaadni a személyi jövedelemadónk egy százalékát, azt is tudni fogja, hogy emberbaráti kötelesség segíteni másokon. Ezek egyébként állatmenhelyek is lehetnek, tehát a gyerekünk mindenkiről megtanulhat gondoskodni egyszerű adakozással.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Diákmunka kamaszkorban
Ha kisebb korban sikeresen adtuk át a tudást, kamaszként talán már nem sóvárognak annyi minden után, és máris kerülik az impulzusvásárlást. A munka java része azonban csak most következik: nagyobb korban a gyerekünk szeretne eljárni bulizni, fesztiválokra, vagy adott esetben több pénzbe kerülő iskolai táborokba. Fontos megértetni velük, hogy egyre közelebb kerülnek a felnőtt korhoz, amikor már tisztán az ő felelősségük lesz beosztani a saját pénzüket.
15-16 éves kamasznak már el lehet mondani, hogy vannak lehetőségek diákmunkára, persze nem annyi pénzért, mint amennyiért mi, felnőttek dolgozunk. Bátorítsuk is erre, kiemelve azt, hogy így sokkal több pénzt költhet el a fesztiválon, mint amennyit mi erre a célra adnánk neki. Persze ettől nem kell egész nyáron napi nyolc órában dolgoznia (amit a törvények nem is tesznek lehetővé), de sokkal jobb érzéssel költik majd a saját, munkával megkeresett pénzüket.
Nem nekünk tanulsz
Érdemes lehet jobb tanulmányi eredményre is sarkallni érettségi előtt álló kamasz gyerekünket, kiemelve azt a tényt, hogy ha állami helyet csíp meg az egyetemen, amelyre tandíjat nem kell fizetni – így százezreket spórolhat meg, egyszerűen azzal, ha jobban tanul. Fel lehet hívni a figyelmét a diákhitel-konstrukciókra is, de figyelmeztetni kell arra, hogy ezt az összeget később természetesen vissza kell fizetnie, akár hosszú éveken át. Segítsünk nekik mind diákmunkát, mind hitelt választani, ha ez utóbbit mindenképp fel akarja venni, mert egyáltalán nem mindegy, mire költi el és hogyan, és várhatóan mennyi ideig fizeti majd vissza.
Rájuk is gondolnak a bankok
Ha gyermekünk mégis lassan, de biztosan belecsúszna abba, hogy a kezébe kapott pénzt szinte azonnal elköltse, megoldás lehet megtakarítási számla létrehozása. Ilyenkor utalhatjuk a számlájára azt az összeget, amit mondjuk hetente vagy havonta odaadnánk neki, ezzel megérti, hogy mi segíteni szeretnénk neki a takarékoskodásban, és tényleg csak akkor bocsátjuk rendelkezésére a kártyát, ha valami nélkülözhetetlen, vagy tényleg vágyott dologra kell költeni. Így ha talán lassabban is, de rögzülni fog, hogy a hirtelen költekezésekkel bizony gyorsan elfolyik a pénz. Szinte az összes bank kínál a kicsiknek megtakarítási számlacsomagokat, gyakran internetes elérhetőséggel: nézzünk körül a piacon, és ha a gyerek költekezési szokásai megkívánják, kössünk egy ilyen szerződést – a gyerek így a bankrendszerrel is megismerkedik, amelynek később nagy hasznát veszi.
A pénzügyi tudatosságra nevelés bizony időt és energiát fog elvenni, és nem mindig lesz könnyű. De ha azt akarjuk, hogy sikeres, tudatos felnőtt váljon belőlük, érdemes minél hamarabb, akár óvodáskorban megkezdeni ezt a hosszú folyamatot.