PR • 2022. március 7. 15:10
Bár korábban piacvezető nyugdíj-megtakarítási forma volt hazánkban, ma már egyre kevesebben választják az önkéntes nyugdíjpénztárat. Utánajártunk, mi lehet a jelenség mögött, és érdemes-e még ezt az öngondoskodási formát választani.
Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) az egyik első államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási forma volt Magyarországon, amely a 90-es években jelent meg. Abból a célból jött létre, hogy a számlavezetők nyugdíjas éveikre takaréskodjanak, így megteremthessék az anyagilag biztonságos idős éveket. Hamar széles körben ismertté vált, ugyanis a cafeteria-rendszer keretében is lehetséges gyarapítani a vagyont az ÖNYP-számlán.
A piac azonban azóta jelentősen megváltozott, és drasztikusan lecsökkent az ÖNYP-t választók száma. A nyugdíjszakértők azonban továbbra is úgy vélekednek, hogy egy kifejezetten jó termékről van szó, amelyre ráadásul a legmagasabb állami támogatás jár. Mi lehet akkor a bizalomvesztés mögött? Jó döntés egyáltalán ma ÖNYP-be fektetni a pénzünket?
Kevert fogalmak
Az ÖNYP karrierjének hanyatlása több okra vezethető vissza. Az egyik ilyen ok meglehetősen banális: a nem túl szerencsés névválasztás. Szakértőink arról számoltak be, hogy a mai napig sokan összekeverik az önkéntes nyugdíjpénztárat a korábbi magánnyugdíjpénztárakkal (MANYUP).
Utóbbi pedig negatív érzéseket kelt a lakosság nagy részében a 2011-ben megtörtént "beolvasztás" miatt. Sokan attól tartanak, hogy a nyugdíj-megtakarításukkal is hasonló történhet.
A félelem azonban teljesen alaptalan, hiszen az ÖNYP és a MANYUP felépítése alapjaiban különbözik. Míg előbbi egy adózott fizetésből létrehozott megtakarítás, addig a korábbi MANYUP-számlákra a munkáltatók által befizetett nyugdíjjárulék egy része került.
Ezért történhetett meg, hogy az államnak beleszólása volt a MANYUP-számlák sorsába, és be tudták olvasztani az ott összegyűlt pénzt az állami nyugdíjkasszába. Az ÖNYP számlákhoz azonban nincs és nem is lehet hozzáférése. A témáról egyébként részletes írást az alábbi linken olvashatunk.
A cafeteria-rendszer változásai
Másodsorban a cafeteria-rendszerben történt változások okozták az ÖNYP-t választók visszaesését. 2017-től ugyanis megszűnt a munkáltatók számára nyújtott adókedvezmény bizonyos cafeteria elemekre, ami érintette az ÖNYP-t is.
Azóta több jogszabályi változás is történt, ám összességében mára magasabb adóterhek sújtják a cafeteria-rendszeren belüli befizetéseket az önkéntes nyugdíjpénztárak tekintetében. Azaz végeredményben kevesebb pénz érkezik a számlánkra, mint ugyanazon befizetett összeg esetén korábban. Éppen ezért sokan elálltak az ÖNYP-számlán való gyűjtögetéstől.
Szakértőink szerint ez a jelenség a pénzintézetek számára komoly problémát jelenthet: a csökkenő tagdíjbefizetések miatt a rendszer fenntarthatósága kérdőjeleződik meg.
Versenytársak a piacon
Harmadrészt pedig a versenytársak megjelenése vezetett az ÖNYP népszerűségének csökkenéséhez. A 90-es évek óta ugyanis nagyot változott a világ, és több államilag támogatott öngondoskodási forma is megjelent a piacon.
A trónról a nyugdíjbiztosítás taszította le az ÖNYP-t, amely egy nagyobb publicitásnak örvendő, és rugalmasabb megtakarítási forma. Nagy előnye, hogy ennél a konstrukciónál egyedileg alakíthatóak a portfóliók, és a kockázatvállalási szintet is mi határozhatjuk meg.
Fontos kiemelni, hogy korábban az ÖNYP megtakarítás eredménye leginkább a hazai gazdaságtól függöt, ugyanis az ide befizetett pénzt magyar állampapírokba és részvényekbe lehetett befektetni. Azóta azonban már nemzetközi értékpapírokba is van lehetőség fektetni, egyre több pénzintézet nyit ugyanis ebbe az irányba.
Érdemes ma az ÖNYP-t választani?
A fent vázolt okok ellenére szakértőink szerint továbbra is előnyös megtakarítási forma az ÖNYP a piacon.
Egyrészt azért, mert az egyik legbiztonságosabb konstrukcióról van szó. Az önkéntes nyugdíjpénztár alapvetően konzervatív befektetési forma, amely évtizedes hagyományokkal rendelkezik és teljesen szabályozott pénztári működéssel bír. A szakértők ezért elsősorban azoknak ajánlják, akiknek nincs már messze a nyugdíjbavonulás. Hiszen rövidebb távon óvatosabb befektetési stratégiára van szükség.
Ugyanilyen fontos szempont, hogy az ÖNYP kifejezetten alacsony havidíjjal is indítható. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy nagyobb összeg rendszeres befizetésére nem tudunk hosszú távon elköteleződni, ezért inkább kisebb összeget választanánk. Ebben az esetben kifejezetten jól járunk az ÖNYP-vel. A tagdíjakat pedig év közben is lehet növelni és csökkenteni, és jó tudni azt is, hogy eseti befizetéseket is tehetünk.
Végül az sem elhanyagolható érv mellette, hogy az ÖNYP esetén juthatunk a legmagasabb adókedvezményekhez. Az állam ugyanis háromfajta öngondoskodási formát támogat, a befizetett összeg 20%-ának visszatérítésével adónkból. Az ÖNYP esetében ez az összeg évi 150.000 Ft is lehet.
Végül, de nem utolsó sorban, ahogy fentebb is említettük, ez a konstrukció is fejlődik. Egyre rugalmasabbá válik, és lehetőség nyílik a külföldi értékpapír befektetésre is.
Gondoljunk a jövőnkre!
A fentiekből kiderülhetett, hogy bár csökkent az ÖNYP népszerűsége, továbbra is van létjogosultsága a piacon. Sokak számára ugyanis ez a nyugdíj-megtakarítási forma lehet a legelőnyösebb.
Ahhoz, hogy megtudhassuk, számunkra melyik típus a leginkább megfelelő, érdemes körbenézni a piacon és alaposan utánaolvasni az egyes konstrukciók részleteinek. Ha bizonytalanok vagyunk, független szakértő tanácsadását is igénybe vehetjük – díjmentesen.
Az ugyanis mára biztos, hogy nyugdíjunk a jövőben nem lesz elég a megélhetésünk fedezésére: érdemes tehát minél előbb tájékozódni és megtenni az első lépéseket.
Képek forrása: Freepik
(x)