Pénzcentrum • 2021. december 19. 11:03
Az öröklési szerződés a Magyarországon elérhető végintézkedések egyik járható útvonala, egy lehetőség, hogy egy jellemzően időskorú személy biztosítsa valamilyen formában fennmaradását élete hátralévő éveiben. Na de mi az öröklési szerződés lényege és milyen ellenszolgáltatás kérhető öröklési szerződés fejében? Milyen haszna származik a végintézkedőnek az öröklési szerződés megkötéséből? Mik lehetnek az öröklési szerződés veszélyei?
Cikkünkben az öröklési szerződés témakörét járjuk körül: eláruljuk, mi az öröklési szerződés célja, hogy néz ki egy öröklési szerződés minta, mit kell, hogy tartalmazzon egy öröklési szerződés, és hogyan válik hitelessé a dokumentum. Mi az öröklési szerződés kötelesrész, mikor fizetendő öröklési szerződés illeték, avagy örökösödési illeték? Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy az öröklési szerződés visszaél az örökhagyóval, vagy valamelyik örökösével szemben, hogyan történik az öröklési szerződés megtámadása?
Milyen lehetőségei vannak egy örökhagyónak?
Előbb, vagy utóbb mindannyiunk életében eljön az a pillanat, amikor úgy döntünk, itt az ideje rendezni földi javainkat halálunk esetére. Sokan az öröklés természetes rendjére bízzák az elhalálozás esetén történő vagyonmegosztást, amely során a hagyatéki eljárás folyamata biztosítja a hivatalos és igazságos tulajdonjog átszállást az örökösről az örökösökre.
Egy másik járható útja a hagyaték elrendezésének nem más, mint a végrendelet készítése: ez egy olyan, sokak által már ismert dokumentum, ami az örökhagyó érdekeit biztosítva részletesen leírja, hogy az örökhagyó ingó és ingatlan vagyontárgyai melyik örökösre, milyen mértékben szálljanak át. Hasonló megoldást biztosít, ha az örökhagyó bizalmi vagyonkezelőt bíz meg, hogy halála esetén az ő érdekeinek megfelelően biztosítsa az öröklési rendet.
A végintézkedések egyik kevésbé népszerű útja, ami többnyire speciális esetekben fordul elő, nem más, mint az öröklési szerződés. Ezt a szerződéstípust akkor szokták megkötni, amikor az örökhagyónak nem csak az áll érdekében, hogy rendezze a halála esetén történő hagyatékmegosztást, hanem viszonzást vár cserébe, hogy utolsó évei anyagi biztonságban és/vagy gondozás kíséretében teljenek el.
Mi az öröklési szerződés célja?
Az öröklési szerződés a végintézkedések egyik formája, egy olyan szerződéstípus, amikor az örökhagyó fél örökösévé tesz meg valakit – azonban természetesen ez nem ingyen történik, hanem az örökhagyó hátralévő éveinek biztosítása céljából. Az öröklési szerződés „párja” a tartási szerződés, ami természetben kifejtett viszonzást takar (az örökhagyó gondozása és ellátása élete végéig), vagy lehet életjáradék is (rendszeresen folyósított pénzbeli ellátás, ami fedezi az örökhagyó megélhetését).
Olyan végintézkedést, mint az öröklési szerződés, az örökhagyó csak személyesen tehet. Az örökhagyónak számolnia kell azzal is, hogy arról a vagyontárgyáról (lehet például a háza, vagy más értéktárgya), amiről az öröklési szerződés keretei között megállapodott – a szerződésben lekötött – nem rendelkezhet sem élete, sem halála esetére! Az öröklési szerződés mind a mai napig számos jogi vitát vet fel: nem azonos értékű a végrendelettel, azonban a határok mégis összemosódnak. A számottevő különbség a kettő között az, hogy a végrendelet egyoldalú rendelkezés, míg az öröklési szerződés kétoldalú jogi nyilatkozat.
Az öröklési szerződés feltételei és az öröklési szerződés szabályai a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény 7. könyvében olvashatóak bővebben. Az öröklési szerződés kettős jelleggel bír, szigorú tartalmi és formai követelmények vonatkoznak rá, tartási és életjáradéki szerződésnek felel meg. Még egy fontos tudnivaló: habár az öröklési szerződés nagyban hasonlít a tartási szerződésre, a két rendelkezés nem ugyanaz: míg a tartási szerződés esetén a vagyontárgy tulajdonjoga a szerződés megkötésekor száll át a másik félre, addig az öröklési szerződés esetén csak az örökhagyó halálát követően!
Öröklési szerződést kik köthetnek?
Az öröklési szerződés felei az örökhagyó (eltartott) és az örökös (eltartó). Az örökhagyó értelemszerűen, mivel gondoskodást vagy anyagi juttatást kap, hogy életében biztonságban legyen, értelemszerűen csak magánszemély lehet. Az örökösi oldalon lehet magánszemély és cég egyaránt (vannak személyek, szervezetek, akik üzletszerűen kötnek ilyen szerződéseket).
Az öröklési szerződés jellemző olyan esetekre, amikor az örökhagyó nem közvetlen leszármazottjára szeretné, hogy szálljon a vagyona. Az öröklési szerződés megkötése bárkik között létrejöhet, nincs szükség hozzá rokoni kapcsolatra, azonban igen fontos kitétel, hogy csak az a személy válhat örökhagyóvá ilyen viszonyban, aki cselekvőképes, teljesen tudatában van döntéseinek súlyával – természetesen azért, hogy ne lehessen visszaélni a szerződéssel és elvenni kiszolgáltatott idősek hagyatékát.
Az öröklési szerződés érvényességének a feltételei
Ahogy fent is írtuk, korlátozottan cselekvőképes személy egyedül nem köthet öröklési szerződést – azonban a törvényes képviselője és a gyámhatóság jóváhagyása mellett megteheti azt (tehát valamilyen módon a végintézkedési képesség megléte szükséges). Az öröklési szerződés csak és kizárólag írásban érvényes, a szóbeli megállapodás nem elég ahhoz, hogy megállja a helyét a bíróságon!
Az öröklési szerződés köthető kézírással is, ehhez és a nyomtatott verzióhoz is az alaki feltételhez két hiteles tanú aláírása is szükséges. Az öröklési szerződés emellett hatósági jóváhagyáshoz van kötve, a jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, illetve tartalmi korlátozás is érvényes az öröklési szerződés megkötésére – nem lehet erkölcstelen tartalma a szerződésnek!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi az öröklési szerződés tartalma?
Az öröklési szerződés elkészítéséről számos öröklési szerződés minta elérhető az interneten, azonban ennek a dokumentumnak a megfogalmazását bízzuk inkább egy profi ügyvédre. Az öröklési szerződés kötelező tartalmai elemei az örökhagyó és az örökös megnevezése, illetve a tartási vagy életjáradéki kötelezettségvállalás (ez vonatkozhat harmadik személyre is).
Az öröklési szerződés tartalmazhat egyéb, a végakaratra vonatkozó információt, végrendelkezési jognyilatkozatot is. Ebben az esetben, ha egyoldalú a nyilatkozattétel, ezeket a részeket végrendeletként tekintik, az örökhagyó – ezek egyoldalú mivolta miatt – ezeket bármikor visszavonhatja. Az öröklési szerződésben bejegyzésre kerül a lekötött vagyontárgy. Amennyiben ez egy ingatlan, akkor az ingatlan-nyilvántartásba erről elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, ugyanis az visszaélés lenne az eltartóval szemben.
Módosítható az öröklési szerződés?
Az öröklési szerződés egy visszterhes szerződés: a felek egyenlő akaratából jön létre, ugyanígy módosítható és megszüntethető. Amennyiben a felek között az öröklési szerződés megkötése óta megromlott a viszony, az öröklési szerződés módosításáról a bíróság is dönthet, ha a beállt következmény valamelyik fél jogát sérti.
Az örökhagyó halála esetén mi történik?
Az öröklési szerződésben megkötött vagyontárgy tulajdonjoga az örökösre száll. Az örökös az ő tartozásaiért nem felel, kivéve, ha az öröklési szerződés érvénytelen / hatálytalan, illetőleg, ha a szerződés tárgyát képező vagyontárgyon hagyatéki hitelezőnek zálogjoga van. Az öröklési szerződésben megjelölt örökös kötelezettségévé válik a hagyatéki eljárás költségének a finanszírozása, illetve az elhunyt tisztes eltemettetése. Amennyiben az öröklési szerződésen megszüntetési per folyik, annak az örökhagyó halála nem vet véget, jogutódja folytathatja azt.
Mi történik, ha az örökös nem teljesíti a feltételeket?
Az öröklési szerződés alapja a felek közti bizalom, és a tény, hogy az örökös elvégzi az örökhagyó ellátásához szükséges tevékenységeket, megadja számára az anyagi szolgáltatásokat a legjobb tudása szerint. Amennyiben az örökös – például a felek között beállt konfliktust követően – nem végzi el a tartási jelleghez kötődő feladatokat, a bíróság felbonthatja a szerződést, ugyanúgy, ahogy módosíthatja is, hogy egyik félnek se sérüljenek a jogai.
Az öröklési szerződés megtámadása
Az öröklési szerződésre a végrendeletre vonatkozó szabályok érvényesek: csak az támadhatja meg, aki érintett a hagyaték terén, például maga is örökölne, ha nem lenne az öröklési szerződés. Ilyenkor, ha a bíróság jogszerűnek ítéli a pert, dönthet a támadó fél javára. Ha érvénytelenítésre kerül egy öröklési szerződés, akkor az örökhagyó korábbi végrendelete, vagy a törvényes öröklési rend válik mérvadóvá. Olyan eset is előfordulhat, hogy egy érvénytelen öröklési szerződés írásbeli magánvégrendeletként érvényesül.
Az öröklési szerződés kötelesrész
Fontos azt a szabályt is megemlíteni, hogy az öröklési szerződés teljes mértékben a megkötését követő 2 év elteltével érvényesül - amennyiben az öröklés a szerződés megkötését követő 2 éven belül nyílik meg, az öröklési szerződés kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon értékének és a ténylegesen nyújtott tartás, vagy életjáradék értékének a különbözetét. Az öröklési szerződés törvény ezzel a szabályozással a kötelesrészre jogosult legközelebbi hozzátartozókat védi, hogy bizonyos ideig az öröklési szerződés megkötése ellenére is igényt tarthassanak a törvény alapján járó minimum vagyonrészesedésre.
Öröklési szerződés illeték
Az öröklési szerződés az öröklés tényéről és tárgyáról rendelkezik, akárcsak egy végrendelet. Öröklési szerződés nem csak egyenes, vagy oldalági leszármazottak között köthető, hagyatékhoz juthatnak általa távoli rokonok, barátok, idegenek is. Mindig tartsuk észben, hogy az öröklés a vagyonszerzés egyik formája, így bizonyos esetekben örökösödési illeték fizetési kötelezettség keletkezhet!