Pénzcentrum • 2021. december 19. 17:01
Amikor egy hozzátartozónk elhalálozik, az életében felhalmozott javak nem vesznek el, hanem hagyatékká alakulnak, amelynek a családtagok közötti szétosztását szigorú törvények korlátozzák. A hagyaték elosztása, a vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása a hagyatéki eljárás keretei között zajlik, ügyvédi segítséggel, közjegyzői hitelesítéssel. A hagyatéki eljárás nem díjmentes folyamat, éppen ezért mindenképpen tisztában kell lennünk a hagyatéki eljárás költsége és a hagyatéki eljárás folyamata során az aktuális tudnivalókkal.
Mi a hagyatéki eljárás lényege, a hagyatéki eljárás hogyan indul, miután valaki elhalálozik? Milyen jogai és kötelezettségei vannak a hagyatékban megjelölt örökösöknek? A hagyatéki eljárás mennyi idő alatt zajlik le, mennyi a hagyatéki eljárás díja 2022 évében, mennyi a hagyatéki eljárás közjegyzői díja? Milyen rejtett költségekkel kell számolnia az örökösöknek a hagyatéki eljárás során, a hagyatéki eljárás költsége mellett mi terhelhet egy örököst? Cikkünkben minden releváns és aktuális kérdést megválaszolunk a hagyatéki eljárás 2022 kapcsán!
Mi a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás egy olyan hivatalos jogi procedúra, amikor a közjegyző egy személy halottnak nyilvánítását követően (halottvizsgálati bizonyítvány vagy a halál tényét megállapító végzés alapján), gyakorlatilag rendezi az örökösök között az elhunyt hátrahagyott javait. Az elhunyt az örökhagyó, akire a hagyatékai szállnak, az örökösök. Ilyenkor egy jegyző a becsatolt hivatalos iratokat áttekinti, meghallgatja az örökösöket, majd elkészíti a hagyatéki leltárt.
A hagyatéki eljárás célja, hogy tanúsítsa a jogszerű hagyatékátszállást. A hagyatéki eljárás a hagyatékátadó végzéssel zárul, azonban ez a végzés önmagában nem bizonyítja azt, hogy a hagyatékként leltározott vagyontárgy a hagyatékhoz tartozik-e, letét-e. Ez azért fontos, mert az örökös csak akkor tudja birtokba venni a hagyatékot, ha az korábban bizonyítottan az örökhagyó tulajdona volt (a hagyatéki végzés az örökhagyó jogutódját állapítja meg).
A hagyatéki eljárás menete
A hagyatéki eljárást a közjegyző vezeti le, akinek első kötelességei közé tartozik, hogy a hagyatéki eljárás érdekeltjeit pártatlanul tájékoztassa a hagyatéki eljárással kapcsolatos kötelezettségekről, jogokról. A jegyző elvégzi a hagyatéki leltár elkészítését, amit eljuttat a közjegyzőnek (ne felejtsük el: nem ugyanaz a két személy!), majd a közjegyző ezt követően előkészíti a hagyatéki tárgyalást – amennyiben a tényállás tisztázásához minden szükséges adattal rendelkezik.
Ezzel el is érkeztünk a hagyatéki eljárás sokak által megkérdőjelezett részéhez, hiszen, mivel a közjegyzőnek számos szervet meg kell mozgatnia ehhez, akár hónapokba is beletelhet, míg eljutunk a hagyatéki tárgyalásig. Amikor a hagyatéki tárgyalás ideje kitűzésre kerül, a közjegyző idézést küld az érdekelteknek. A hagyatéki tárgyaláson vagy személyesen, vagy jogi képviselő útján (mehet helyettünk az ügyvédünk) meg kell jelenni. Ha a szabályszerű idézés ellenére sem jelenik meg senki, az nem akadályozza a hagyatéki eljárás lefolyását. Ilyen esetekben is átadásra kerül a hagyaték, vagy születik más végzés. Ha az örökös külföldön él, a hagyatéki végzést hirdetményi úton kézbesítik számára.
Meghatalmazotti képviselet a hagyatéki tárgyaláson
Ha az örökös megjelenése bármilyen akadályba ütközik, helyette elmehet a tárgyalásra az örököstárs, egy hozzátartozó és természetesen az ügyvéd – ebben az esetben szükséges egy ügyvédi meghatalmazás, vagy közjegyző által hitelesített magánokirat, vagy két tanúval hitelesített sima magánokirat. Ezt a meghatalmazást át kell adni a közjegyzőnek. Fontos tudnunk azt is, hogy ellentétes érdekeltségű örökösök nem képviselhetik egymást ilyen formában! Külföldön született meghatalmazásnál konzuli hitelesítés is szükséges, de a meghatalmazás hitelesítése megfelelő akkor is, ha az adott külföldi ország illetékes hatósága / erre jogosult szerve tette meg azt, a nemzetközi egyezményeknek megfelelő formában. Idegen nyelvű meghatalmazás esetében a közjegyző kérhet hiteles magyar fordítást.
A hagyatéki végzés
Ha a hagyatéki eljárás során végbe ment a tárgyalás, a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást: ekkor tudjuk meg, hogy néz ki az öröklésben irányadó sorrend, illetve az, hogy ki, milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben – ilyenkor fontos az örökösök és az örökhagyó közötti rokoni kapcsolatok tisztázása. Amikor a hagyatéki tárgyalást a közjegyző berekeszti, megszületik a hagyatékátadó végzés (hagyatéki végzés). Ezt a végzést azok az érdekeltek, akik nem értenek egyet vele, megfellebbezhetik, továbbá ilyenkor kerül képbe a hagyatéki eljárás közjegyzői díja is, ami az örökösöket terheli.
A hagyatéki eljárás közjegyzője
A hagyatéki eljárás levezetése a közjegyző feladatai közé tartozik, személy szerint az a közjegyző illetékes az ügyben, aki az örökhagyó utolsó belföldi lakhelye/tartózkodási helye szerint székhelyileg hozzá tartozik. Ha ilyen nincs, akkor a hagyatéki vagyon (például egy ingatlan) fekvése szerinti hely számít, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöl ki egy illetékes közjegyzőt.
Mennyi ideig tart a hagyatéki eljárás?
Ahogy fent is írtuk, a hagyatéki eljárás leghosszabb része a hagyatéki tárgyalás előkészítése, ami minden hagyatéki eljárás esetében bonyolult és hosszadalmas feladat. Ez a szakasz akár több hónapot is igénybe vehet, és nem vonatkozik tá törvényben meghatározott időkorlát, ami maximalizálná a folyamat idejét. Akkor is húzódik a hagyatéki eljárás, ha valamelyik érdekelt fellebbezést nyújt be, a hagyatéki eljárás megismétlését kéri, vagy perel.
A hagyatéki eljárás sürgetése
A hagyatéki eljárás hossza nagyban függ attól, mennyire működnek együtt az örökösök egymással és az ügyintézőkkel. A hagyatéki eljárás gyorsítása céljából segíthetünk a hagyaték összeírásában, a lehetséges örökösök felkutatásában, a végrendelet előkerítésében (ha van), vagy például azzal, ha az örökösök egységesen lemondanak a fellebbezési jogukról, ezzel kölcsönösen biztosítva a hagyatéki tárgyalás sikeres kimenetelét. Az is egy teljesen járható út, ha az örökösök egymás között megegyeznek a hagyatékról – ki, mit szeretne örökölni, mit adna át -, és már kész tervvel érkeznek a hagyatéki tárgyalásra. A kulcs mindig az együttműködés és az egymással szembeni korrektség!
A hagyatéki eljárás fellebbezése
Bármilyen esetben, amikor egy érdekelt el nem bírált tényre hivatkozik, rendszerint vitás esetekben, történhet fellebbezés a hagyatéki végzés ellen, ennek a benyújtására a sérelmezettnek a végzést követően 15 napon belül van ideje. Ezt követően törvényszéki végzés mondja ki, hogy jogerős-e a fellebbezés – további fellebbezésnek nincs helye.
Ha egy érdekelt olyan tényt tud felmutatni, ami befolyásolhatta volna a hagyatéki eljárás kimenetelét, az örökösödési rendet, akkor kérhető a hagyatéki eljárás megismétlése, ugyanígy új hagyatéki tárgyalással. Amennyiben ilyen szándékunk van, ne halogassuk, ugyanis csak a jogerős végzés jogerőre emelkedését követő 1 éven belül van rá lehetőségünk! Ezt követően a hagyatéki eljárás során figyelembe nem vett örökösödési igény érvényesítése céljából már csak polgári perre van lehetőségünk.
A hagyatéki eljárás leegyszerűsítése
Habár elsőre ijesztőnek tűnik, hogy a hagyatéki eljárás hogyan indul, és hogy meddig tart a hagyatéki eljárás, azt is tudnunk kell, hogy a folyamat leegyszerűsíthető, ha előre elrendezett öröklésről van szó. Egy előre elkészített, jól megtervezett végrendelet, amit az örökhagyó a halála előtt hitelesíttetett, csökkentheti a hagyatéki eljárás körüli stresszt és rendezheti a hagyatékkal kapcsolatos tulajdoni jogviszonyokat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Habár ez az eset sokszor előnyösebb a hagyatéki eljárás szempontjából, vitás igények esetén, ha egy mellőzött örökös perrel támadja a végrendeletet, akár hosszú évekre is blokkolhatja vele a hagyaték átadását. Ilyenkor van nagy szerepe a bizalmi vagyonkezelőnek, aki a jogokat az örökhagyó előnyére érvényesíti, sőt akár teljes mértékben rendezheti is, így a hosszas hagyatéki tárgyalás elkerülhetővé válik.
A hagyaték átruházása
A hagyatéki eljárás során az örökösnek jogában áll a rá eső hagyatékot, vagy annak egy részét átruházni egy, a hagyatéki eljárásban nem érdekelt örökös részére, vagy hagyatéki hitelező részére – ehhez szükséges annak a nyilatkozata, megjelenése a tárgyaláson.
Mikor kell öröklési bizonyítvány?
Előfordulhat olyan eset, amikor egy örökösnek bizonyítania kell, hogy ő az örökhagyó örököse. Mivel az öröklési rend számos esetben döntő fontosságú kérdés (az örökösök más százalékban részesedhetnek), a jogok érvényesítése, megóvása céljából kellhet ez a bizonyítvány. Bizonyítvánnyal a hagyatéki eljárás folyamatába akkor szólhatunk bele, ha a hagyatéki végzés még nem született meg. Tipikusan akkor lehet szükség rá, ha az örökhagyó után nem maradt hagyatéki vagyon, vagy ha a hagyaték tárgya külföldi ingatlan, ingóság.
Mi a teendő, ha a hagyatéki tárgyalás befejezése után kerül elő hagyatéki vagyontárgy?
Bármikor előfordulhat, hogy egy olyan hagyaték kerül elő, ami bármilyen okból kifolyólag nem szerepelt a jegyző által összeállított hagyatéki leltárban. Ilyenkor póthagyatéki eljárás kezdődik, és fel kell vetetni a jegyzővel a dolgot a leltárba. Itt már nem szükséges ragaszkodni az alaphagyatéki eljárás szabályaihoz, lehet más az öröklési rend.
A hagyatéki eljárás díja 2022
Ahogy fent is írtuk, a hagyatéki eljárás díjköteles folyamat, ami az örökösöket terheli. Alapvetően számolnunk kell a hagyatéki eljárás díjával, ami az ügyintézés folyamatát finanszírozza, azonban emellett számolnunk kell más költségekkel is – ilyen többek között például az örökösödési illeték nem közvetlen hozzátartozók öröklése esetén. Nézzük, mik a hagyatéki eljárás költségei!
1. Mennyi a hagyatéki eljárás közjegyzői díja?
A közjegyzői díj terhét mindig az örökösöknek kell viselnie – ha nincs örökös, akkor az fizeti, aki a hagyatékra igényt terjesztett elő. Ha több díjfizetési kötelezett van, köztük a közjegyzői díj egyenlő arányban kerül megosztásra, a terhet közösen viselik. A közjegyzői díj a következő elemekből tevődik össze: közjegyzői munkadíj az ügyérték vagy a ráfordított idő alapján + 40%-os költségátalány + készkiadások. Ide értendők a letétkezelési díjak, költségek, de letétbevétellel kapcsolatos kiadások is felszámolhatóak.
Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a közjegyzői díjszabás évről évre, a hatályos jogszabályokkal egyetemben változhat, jelen esetben első sorban a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet. 26.§-át kell figyelembe vennünk. Az aktuális információkkal kapcsolatban, amennyiben érdeklődünk a hagyatéki eljárás és a hozzá kapcsolódó közjegyzői djak kapcsán, keressük fel a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) honlapját, vagy kérjük ki egy szakértő tanácsát a témában. A törvények a nemperes eljárásokon belül a hagyatéki eljárás díja kapcsán a következőképpen rendelkezik:
26. § A hagyatéki eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére
a) ha az ügyérték megállapítható, a 10. § szerinti munkadíj felét,
b) ha az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért a 13. § (1) bekezdése szerinti, de legfeljebb három órára járó munkadíjat kell fizetni.
2. Adósság öröklése
Ugyanúgy, ahogy vagyontárgyakat, ingóságokat és ingatlanokat egyaránt örökölhetünk, úgy az örökhagyó adóssága is átszállhat a hagyatékkal. Ennek tipikus esete például az, amikor valaki egy ingatlannal együtt az ingatlanra felvett jelzálogot is megörökli. Az adósságok az örökösöket ugyanúgy terhelik, ahogy a javak elosztásra kerülnek – nagyobb adósság öröklése esetén, illetve ha kétséges, vitás kérdések merülnek fel, hogy kinek a feladata azt rendezni, mindenképpen kérjük ki egy olyan ügyvéd tanácsát, aki jártas a témában.
3. Örökösödési illeték
Egy másik váratlan teher lehet, amivel az örökösök nem mindig számolnak, az örökösödési illeték. Ez a teher kifejezetten azokban az esetekben jellemző, amikor nem egyenes ági leszármazottak örökölnek, hanem például egy távoli rokon után marad ránk valami, vagy ha egy örökhagyó örökös híján a barátjára hagyja valamely vagyontárgyát. Az örökösödési illeték mértékéről és a fizetési kötelezettségekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.