Pénzcentrum • 2021. november 24. 14:27
Bár Magyarországon 2016 és 2019 között 4%-kal csökkent az egy főre eső éves élelmiszerhulladék mennyiség, az jelenleg még mindig hozzávetőlegesen 65 kg/fő. A FUSIONS 2016-ban készült, az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslése szerint a keletkezett élelmiszerhulladékok legmeghatározóbb hányada, 53%-a a háztartásokban keletkezik. Adataik alapján elmondható, hogy az élelmiszerhulladékok 19%-a a feldolgozóiparban, 12%-a a vendéglátás és közétkeztetés szektorában, 11%-a az elsődleges termelői ágazatban keletkezik, míg a kereskedelemben csupán 5%-a.
Az OKSZ tagvállalkozásai (az ALDI, AUCHAN, LIDL, PENNY, METRO, SPAR Magyarország, TESCO) hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a kereskedelmi forgalomban el nem adott, de még biztonságosan fogyasztható élelmiszert időben megmentsék, adományozzák vagy más módon hasznosítsák, megelőzve, illetve csökkentve az élelmiszerpazarlást - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
A kereskedelemben megfelelő odafigyeléssel sok élelmiszer megmenthető. Az áruházláncok már évekkel ezelőtt kidolgozták azokat a módszereket, melyek segítségével az élelmiszerek megmenthetők és megfelelő szervezéssel adományként eljuttathatók a rászorulók részére, vagy más módon hasznosíthatók. A karácsony közeledtével a láncok az adományozásra különösen nagy figyelmet fordítanak. A megmentett élelmiszerek kezelésében, gyűjtésében, szoros és igen hatékony együttműködés alakult ki az ebben szerepet vállaló szervezetekkel, a rászorulók részére való eljuttatásában pedig a Karitatív Tanács több tagjával is, több száz helyi és nemzetközi karitatív szervezettel.
Magyarországon az OKSZ tagvállalkozásai élelmiszermentő tevékenységük során az élelmiszeradományozásban szerepet vállaló szervezetek együttműködésével éves szinten mintegy tízezer tonna adománnyal - egyebek mellett zöldség-gyümölccsel, pékáruval - közel 24 millió adag étellel segítik a rászoruló családokat.
Az élelmiszeradományozásban kiemelt jelentősége van annak, hogy a decentralizált szervezésnek köszönhetően térben és időben is rövidek a szállítási utak és annak is, hogy a lokálisan működő szervezetek pontos ismeretekkel rendelkeznek a helyi viszonyokról és igényekről. Az élelmiszermentés napi gyakorlatában a kiinduló pont az élelmiszer rendelések optimalizálása.
Az emberi fogyasztásra már nem alkalmas élelmiszereket állatmenhelyekhez, állatkertekhez, vadásztársaságokhoz juttatják adományként. Az OKSZ tagvállalkozásainak körében ez több mint háromezer-ötszáz tonna élelmiszert jelent. A már nem adományozható élelmiszerhulladékot komposztálással, illetve biogáz üzemben is hasznosítják.
Közreműködnek az áruházláncok a vásárlók élelmiszerpazarlással kapcsolatos ismereteinek bővítésében is, kihasználva a sokakat vonzó nagy eseményeket (tömegsport rendezvények, fesztiválok). Az élelmiszermentésben közreműködő szervező és karitatív szervezeteknek közvetlenül is juttatnak az áruházláncok pénzadományokat, ennek összege mintegy 300 millió forint.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az áruházláncok felelősséget éreznek az élelmiszerpazarlás megelőzése, fékezése iránt és jelentős ráfordításaik révén egy gördülékeny, zökkenőmentesen működő, nemzetközi szinten is példamutató rendszert alakítottak ki. A támogatás hatóköre folyamatosan bővül, az OKSZ tagvállalkozásai pedig elkötelezettek a jövőbeni folytatásban, friss terveiket már elő is készítették. Az áruházláncok és az élelmiszerpazarlás ellen fellépő szervezetek tevékenységének eredményeként az elmúlt években érzékelhetően csökkent a kereskedelemben a hasznosíthatatlan élelmiszerhulladék aránya.
Te mit teszel idén karácsonykor?
Egy tavalyi felmérés szerint 2020 karácsonyán a megkérdezettek 23%-a dobott ki ételt, maradékot. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-os és 2019-es élelmiszerhulladék felmérése szerint az országban egy átlagos magyar lakos évente csaknem 68 kilogramm, illetve 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. A kidobott élelmiszerek 48,8 százalékánál elkerülhető lett volna a pazarlás.
Így évente egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna, ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni. Az élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és vízlábnyoma, ezért a pazarlás csökkentésével nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.
Igazán nagy pazarlás akkor van, amikor nem tud az ember pontosan kalkulálni a mennyiségekkel. Ilyen lehet a húsvét, karácsony, a hosszúhétvégék - amelyek előtt jelentős a felhalmozás, aztán sok élelmiszer a kukában landol. Az ünnepek alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges. Az ünnepek alatt az élelmiszerpazarlást viszont tudatossággal jelentősen le lehetne csökkenteni.