Pénzcentrum • 2021. október 28. 20:02
A változatlan működési levonásoknak és – főképp a vagyonkezelési sikerdíjak mérséklődése miatt – jelentősen visszaeső befektetési költségeknek köszönhetően korábban soha nem látott mértékben, 0,75-ról 0,64 százalékra csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak tagokat terhelő átlagos díjterhelése tavaly. A pénztártagok jövőbeni költségeit modellező hosszútávú pénztári TKMNyp 0,85 százalék lett. Mindez azt jelenti: a pénztári szektor változatlanul költséghatékony és így versenyképes az egyéb nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségekkel összevetve.
Kedvezően alakultak az önkéntes nyugdíjpénztáraknak a tagokat terhelő költségei tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss összefoglalójából. A pénztári szféra költségeit visszamenőleg áttekintő klasszikus díjterhelési mutató 2020-ban az előző évi 0,75-ről 0,64 százalékra, a korrigált díjterhelési mutató pedig 0,78-ról 0,69 százalékra csökkent. (A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket.)
Ilyen mértékű éves csökkenésre az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója számításának 2002. évi kezdő időpontja óta nem volt példa. A pénztártagok díjterhelése egyébként az elmúlt közel két évtizedben összességében folyamatosan csökkent, s mára a 2002. évi érték kevesebb, mint 40 százaléka.
A díjterhelés összetevőit tekintve a működési díjterhek érdemben nem változtak tavaly (korrigált értékük az előző évvel azonosan 0,32 százalék volt), míg a befektetési díjterhek a 2019. évi 0,46-ról 0,37 százalékra estek vissza. A mérséklődés itt elsősorban a pénztárak által – a tavalyi, a korábbinál mérsékeltebb hozamok miatt – kifizetett vagyonkezelési sikerdíjak visszaesésével, egyes esetekben pedig a vagyonkezelési alapdíjak, illetve a sikerdíjszámítás módszerének megváltoztatásával magyarázható.
A jegybank ajánlása alapján kiszámított átlagos 30 éves – vagyis egy feltételezett tagnak a pénztárban töltendő életidejét modellező – pénztári teljes költségmutató (TKMNyp) 0,85 százalék volt tavaly a pénztárszektorban, ami gyakorlatilag stagnálást jelent az előző évhez képest. E mutatószám esetében (is) ugyanakkor jelentős különbségek vannak a szektor szereplői között, hiszen az aktuális 30 éves TKMNyp értékek 0,19-1,68 százalék között szóródnak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A TKMNyp – a visszatekintő jellegű és csak a közvetlen befektetési költségekkel számoló díjterhelési mutatókkal szemben – a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait modellezi, úgy, hogy a befektetések közvetett terheit (pl. a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi. A TKMNyp-t a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják. Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel. A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák esetében nem csak a hozamszámok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak.
Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így – más megtakarítási formák költségeivel összevetve – változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodó állampolgároknak.