Ajándékozási szerződés minta 2021: Mikor támadható meg az ajándékozási szerződés?

Habár első hallásra egyszerűnek tűnik az ajándékozás, egy bizonyos értékhatár felett a feleknek lehetőségük van ügyvéd vagy közjegyző által elkészített és hitelesített ajándékozási szerződést kötniük. Fontos kiemelnünk, hogy az ajándékozási szerződés és az öröklés esete teljesen más, azonban az ajándékozás befolyásolhatja a hagyatéki eljárás kimenetelét. Az ajándékozási szerződés pontjaiban meghatározott ajándék egyes esetekben szerződés- és illetékköteles. Melyek ezek az esetek? Mikor visszakövetelhető az ajándékozási szerződés során rögzített ajándék és milyen indokokra lehet hivatkozni? Miért speciális a gépjármű ajándékozási szerződés esete?

Az ajándékozásról általánosságban

Az ajándékozás a családi vagyon felosztásának legegyszerűbb formája, ami kihathat az örökösök közti vagyonfelosztásra is. Az ajándék tárgya lehet bármi: egy kisebb értékű aranyékszertől kezdve egy autón át egy nagyértékű ingatlanig – az ajándékozás célja, hogy ingyenesen átruházzunk valakire egy vagyontárgyat. Fontos tudnunk, hogy nem adhatunk csak úgy oda egy ingatlant vagy egy autót bármelyik rokonunknak: itt jön a képbe a szokásos mértékű ajándék fogalma.

A szokásos mértékű ajándék

Szokásos mértékű ajándéknak nevezzük azt a vagyontárgyat, aminek az ajándékozása az ajándékozó felek vagyoni helyzetéhez képest csekély jelentőségű (például egy ezüstnyaklánc karácsonyra vagy egy szerszámoskészlet). A szokásos ajándék értékének meghatározása minden esetben egyedi, az ajándékozó felek anyagi helyzetéhez igazított tényező. Ekkor szöget üthet a fejünkben a kérdés: mi történik akkor, ha az ajándékozó felek olyan kiemelkedő anyagi helyzetben vannak, hogy az igazán nagyértékű ajándékok sem számottevőek?

Hol van a határ a szokásos mértékű és az azt meghaladó ajándék között?

A bírósági gyakorlat a gépkocsi ajándékozás esetét már a szokásos mértékű ajándékot meghaladó vagyontárgynak tartja akkor is, ha a felek anyagi helyzete megengedi magának az új autó ajándékozását (például egy új terepjárót az unoka születésnapjára). A szokásos mértékű ajándék meghatározásának más szempontból is szerepe van: ha valami a szokásos mértékű ajándék kategóriájába esik, az ajándékozó fél soha többé nem követelheti azt vissza, még bírósági eljárás során sem!

A kiskorúak esetében korlátozzák a szokásos mértékű ajándékot

A 14 és 18 év közötti fiatalok „korlátozott cselekvőképességű” személyeknek számítanak, vagyis nem ajándékozhatnak a szokásos mértékben, lévén legtöbb esetben minden vagyontárgyukat a szülőktől kapják, döntéskészségük pedig mérsékeltebb. Ebben a korban is természetes az ajándékozás – egy bizonyos szintig. Ajándékozhat egy fiatalkorú kisebb értéktárgyakat, például egy táskár vagy pulóvert, de a nagymamától örökölt családi aranyat vagy az autóját nem adhatja oda a barátjának, szerelmének sem. Amennyiben mégis megtörténik egy ilyen eset, a szülő akár bírósági úton is visszakövetelheti az ajándékot.

Az ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés megkötése nem kötelező, kivéve az ingatlan ajándékozás esetében. Tehát: ha egy autót szeretnénk odaajándékozni a gyermekünknek, nem kötelező az ajándékozási szerződés megkötése, de mivel nem szokásos mértékű ajándékról van szó, a közjegyzői eljárás a későbbiekben segíthet bizonyítani az ajándékozás megtörténtét, az ajándékozás célját és bizonyos esetekben az ajándék visszakövetelhetőségét. Az ingatlan ajándékozási szerződés megkötése viszont azért kötelező, mert a földhivatal csak az ügyvéd vagy közjegyző által készített okirat felmutatásával jegyzi be az új tulajdonjogot.

Az ajándékozási szerződés jogi szempontból is előnyös az ajándékozó számára, ugyanis a közokiratba foglalt követelés közvetlenül végrehajtható – vagyis nem kell peres útra vinni az ügyet, ha például szeretnénk visszakövetelni az autót a gyerekünktől, aki nem rendeltetésszerűen használja azt. Érdemes az ajándékozás feltételeit alaposan átgondolnunk és rögzítenünk az ajándékozási szerződés külön bekezdéseiben, hiszen a későbbiekben ez lehet például egy lakás visszakövetelésének az alapja.

Ajándékozás házastárs és élettárs esetében

Érdekesség, hogy házastársak között is szükség van (illetékmentes) ajándékozási szerződésre nem szokványos mértékű ajándék esetén. Az élettársakra – ugyanúgy, ahogy az oldalági rokonokra sem – nem vonatkozik az illetékmentesség!

Mikor támadható meg az ajándékozási szerződés?

Bármelyik család esetében előfordulhat, hogy az ajándékozás során vagy azt követően változás következik be a felek vagyoni helyzetében vagy kapcsolatában – mindkét esetben előfordulhat, hogy az ajándékozó fél sikeresen visszakövetelheti az ajándékozási szerződés tárgyát. Ha az ajándékozó bizonyítja, hogy valamelyik esetben a szerződés megkötése után olyan változás állt be, ami miatt a szerződés teljesítése nem várható el, az ajándékozási szerződés semmissé válik. A következő esetekben hiúsul meg az ajándékozási szerződés:

1. Létfenntartási cél okán

Visszakövetelhető az ajándék, ha az ajándékozó fél anyagi helyzete az ajándékozást követően olyan súlyos mértékben megromlik, hogy az veszélyezteti a létfenntartását – de csak akkor, ha az ajándék visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását! Ebben az esetben kivizsgálják a felek anyagi helyzetét és nem csak a pillanatnyi anyagi helyzet, hanem a jövőbeni kilátások is számítanak.

2. Súlyos jogsértés elkövetése okán

Ha a közeli hozzátartozók (vagy az azokkal együtt élő személyek) között bármilyen súlyos jogsértés (nem feltétlenül bűncselekmény) történik, visszakövetelhető az ajándék – például a megajándékozott megsérti az ajándékozó személyiségi jogait. Ezesetben kivizsgálják a két fél viszonyát, ugyanis, ha az ajándékozó is közrejátszott a sérelem elkövetésében, nem feltétlenül jár vissza a vagyontárgy. Ilyen sérelem esetében az ajándékozott tárgy értéke is visszakérhető, kivéve, ha a sérelem megbocsátásra került, vagy az ajándékozó hosszabb ideig nem élt visszakövetelési jogával.

3. A feltevés meghiúsulása okán

Ha az ajándékozás valamilyen feltevésre alapult, anélkül pedig meg sem történt volna, a feltevés pedig meghiúsul, az ajándékozás visszavonható. Ebben az esetben a feltevést nem csak az ajándékozónak kell ismernie, hanem a megajándékozott félnek is, hogy tudtában lehessen tettei következményével. A titkolt feltevés nem érvényes, az ismert feltevés megszegése pedig az ajándék pénzben történő megváltását is maga után vonhatja.

Mi történik, ha már nincs meg az ajándék?

Előfordulhat olyan eset, hogy egy szülő ajándékoz a gyermekének egy autót, ám a gyereke, mivel készpénzre van szüksége, értékesíti azt. Az ajándék visszakövetelhetősége alapvetően csak az ajándék tárgyára vonatkozik, az azért kapott pénzre nem vezethető vissza! A szabály alól kivétel, ha az ajándékozott súlyos jogsértést követ el, vagy ha a feltevés megszűnik: ekkor az ajándék pénzben kifejezett értéje is visszajár!

Ajándékozási szerződés és vagyonszerzési illeték

Fent jeleztük már, hogy az ajándékozási szerződés nem minden esetben a legjobb lehetőség, hiszen a folyamat illetékköteles lehet. Ennek oka, hogy az ajándékozás során ugyanúgy vagyonszerzésről van szó, mintha vásároltunk volna valamit, tehát létrejöhet az illetékkötelezettség is. Nézzük, mikor kell fizetni az ajándékozási szerződés mellett illetéket és mikor mentesülünk alóla!

Mikor nem illetékköteles az ajándékozás?

A vagyontárgyak egy jelentős része, 150.000 Ft-os értékhatárig nem illetékköteles. Az ingatlanok ajándékozása esetében és olyan értéktárgyaknál, ahol, habár nem haladja meg az értékhatárt az ajándékozás tárgya, de hivatalos ajándékozási szerződés készül, illetéket kell fizetni a vagyontárgy becsült értéke alapján. Az illetékfizetés alól az egyenes ági hozzátartozók és a házastársak mentesülnek – vagyis például a szülők, nagyszülők illetékfizetés nélkül adhatnak ajándékot gyerekeiknek, házastársuknak.

Mennyi az illeték más esetben?

Ha nem a szűk családon belül történik ajándékozás, akkor minden 150.000 Ft-ot meghaladó vagyontárgy (és 150.000 Ft alatti, ajándékozási szerződésben rögzített vagyontárgy) esetében van illetékfizetési kötelezettség! Mielőtt bármilyen nagyobb értéket ajándékoznánk a családon kívülre, tudnunk kell, hogy az ajándékozási illeték összege magas: lakástulajdon ajándékozása 9%, más ingó és ingatlan vagyontárgyak esetén 18% az illeték mértéke! Ha összehasonlítjuk ezt az összeget a sima vagyonszerzési illetékkel, ami ingatlan esetében kedvezmény nélkül 4%, láthatjuk, hogy igen magas adó van kiszabva az ajándékra.

Kit terhel az ajándékozási illeték?

Az ajándékozási szerződés megkötése során az ajándékozó fél vállalja, hogy ingyen átruházza a vagyontárgy tulajdonjogát a másik félre és fizeti az eljárás költségeit, az ajándékozási illeték pedig a megajándékozottat terheli.

Mennyi az ajándékozási szerződés közjegyzői díja?

Egy adásvételi vagy ajándékozási szerződés esetében mindig számoljunk a rejtett költségekkel, ami a hivatalos eljárás és a papírmunka elkészítésének díja (az ügyvéd és a közjegyző költségei). A közjegyző a hivatalos dokumentumok (pl. ingatlan tulajdoni lapja) vizsgálatával egyetemben rögzíti az ajándékozó felek személyi adatait (pl. SZIG, adószám stb.) és elkészíti az okiratot. Bármelyik közjegyző elvégezheti a munkát, akit arra kiválasztunk. Az eljárás költsége egyedi díjszabás alapján kerül kiszámolásra.

Örökösödés VS ajándékozás

Egy hozzátartozó halála esetén az örökösök joggal érezhetik igazságtalannak, ha az örökül hagyó még életében nagyobb értékű ajándéktárgyat adott az egyik örökösnek, a többieknek pedig semmit. Ilyen esetben az ajándékozott tárgyat osztályra bocsájtják, felértékelik a hagyaték értékéhez képest (juttatáskori érték alapján), majd a megajándékozott ezt a vagyontárgyat figyelembe véve részesedik arányosan a hagyatékból. Röviden: a megajándékozott hagyatéki részéből levonják az ajándék értékét az igazságosság jegyében. Csak a leszármazottak bocsájthatják osztályrészre az ajándékot. Mindemellett, ha hagyatéki eljáráson olyan vagyontárgyat örököltünk, amelyre nem tartunk igényt, ajándékozási szerződés keretében továbbadhatjuk azt családtagjainknak.

Halál utáni ajándékozás

Opció az is, ha valaki még életében nem, de a halála után szeretne vagyontárgyat ajándékozni gyermekének, unokájának stb. Ebben az esetben az ajándékozónak még életében kell rendelkeznie a vagyontárgy sorsáról (hivatalos végrendelet vagy ajándékozási szerződés), hogy biztosítsa, az ajándékul hagyott tárgyra nem teszi rá más örökös a kezét. Az ajándék a fent leírt módon befolyásolhatja a hagyaték elosztásában való részesedést.

Mi lesz az ajándékozott tárggyal válás esetén?

Számos esetben az ifjú pár valamilyen nagyobb értékű ingóságot vagy ingatlant kap nászajándékba, azonban sosincs garantálva az örökké tartó boldogság, bármikor bekövetkezhet egy válás és a velejáró vagyonmegosztás. Ilyen esetben, ha a szülők félnek attól, hogy gyermekük házassága negatív kimenetellel zárul, alapozhatják feltevésre az ingatlan ajándékozási szerződést, így válás esetén visszakövetelhetik a vagyontárgyat, hogy azon gyermeküknek ne kelljen megosztoznia. Megfelelő feltevés például az, ha a szülők a pár stabil és boldog házasságára alapozzák az ajándékot, hogy a későbbiekben (pl. az ajándékozott ház) saját gyerekük és a leendő unokájuk életét és vagyoni helyzetét gazdagítsa.

Jelenteni kell az ajándékozást?

Igen, az ajándékozástól számítva 30 napon belül jelezni kell azt a NAV-nál.

Gépjármű ajándékozási szerződés minta 2021

Az ajándékozás során az adásvételi szerződés formai követelményeit kell követnünk azzal a különbséggel, hogy az ajándékozási szerződés fókuszában az a tulajdonjog ingyenes átruházása áll (nem számítva az esetleges illetéket). Egy gépjármű ajándékozási szerződés formailag a következő elemeket kell, hogy tartalmazza:

• Az Ajándékozó fél neve és adatai (név, születés hely és idő, anyja neve, lakcím);
• a Megajándékozott fél neve és adatai (név, születés hely és idő, anyja neve, lakcím);
• a gépjármű adatai (gyártmány, gyártás éve, forgalmi rendszám, alvázszám, motorszám, futásteljesítmény, műszaki vizsga érvényessége) és Ft-ban meghatározott értéke;
• A vagyontárgy per-, igény és tehermentességéről, illetve ennek tudomásul vételéről való nyilatkozat;
• Az üzembentartói jog és a fenntartási költségek átruházása, a birtokbavétel és a forgalmi engedély ügyintézése;
• Az esetleges illetékkötelezettség tudomásul vétele és jelzése a NAV irányában, illetve a tulajdonváltozás bejelentése az okmányirodában (és tudomásul vétele annak, hogy ezek elmulasztása szabályellenes);
• A felek tudomásul veszik, hogy a járműre vonatkozó érvényes forgalmi korlátozás esetében a bejegyzést elutasíthatják;
• Hivatkozás a Ptk. általános szerződési rendelkezéseire [Ptk. 2013. évi V. Törvény, 326/2011. (XII.28.) Kormányrendelet];
• Bármilyen (ésszerű) feltevés;
• Keltezés;
• Az Ajándékozó és a Megajándékozott aláírása;
• A tanúk adatai és aláírása;
• Közjegyzői hitelesítés.

Miért jó az ajándékozási szerződés?

Az ajándékozási szerződés előnye, hogy kevésbé véglegesíti egy nagyobb értékű ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdonosváltozását. Ha olyan helyzetbe kerülünk, amikor ajándékot szeretnénk adni valakinek, de kétséges az anyagi megélhetésünk, nem kilengéstől mentes a viszonyunk az ajándékozottal, vagy félünk, hogy az ajándékot igazságtalanul elosztják (pl. egy válás során a házastárs elvenné a gyermekünknek szánt ház felét), ily módon bebiztosíthatjuk, hogy az ajándék ne kerüljön ki véglegesen a tulajdonunkból. Nagyértékű ajándékozás előtt mindenképpen tájékozódjunk, hogy megéri-e ajándékozási szerződést kötnünk és milyen költségei lehetnek annak!