Egyetlen papíron múlik a családi vagyon sorsa: 10-ből 9 magyar mégsem gondol rá

Bár egy végrendelet sok vesződségtől, konfliktustól kímélheti meg a családot, ám ennek ellenére nagyon kevesen végrendelkeznek Magyarországon, a többség ráadásul helytelenül is. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara korábbi felméréséből például kiderül, hogy 2018-ban a magyarok nagyjából 90 százalékának egyáltalán nem volt végrendelete. Ezzel egybevág a MOKK friss adatközlése is: a Pénzcentrum kérdésére elárulták, hogy 2020-ban a hagyatéki eljárások majdnem egytizedében volt az elhunytnak végintézkedése.

Ugyanakkor a végintézkedések számának növekedése immár több éves tendencia, ami összefüggésben van azzal, hogy elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon. Ez elsősorban a vagyonosodással függ össze: míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen jellemzően nem volt nagy vagyonuk –, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály és létrejött egy olyan réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan megtervezik a vagyonuk átörökítését

- vázolták a tapasztalatokat. Tehát a magyaron nem a haláluk közeledtével végrendelkeznek, hanem akár évekkel, évtizedekkel korábban. Ennek hatását a hagyatéki ügyekben a kamara szerint hosszabb távon lehet majd érezni.

Minden életkorban érdemes gondolni rá

Kérdésünkre válaszolva a MOKK leszögezte, hogy végrendeletet írni bárkinek, bármilyen életkorban érdemes, ha biztosítani szeretné, hogy halála után a vagyona azokhoz kerüljön, akiknek szánja, illetve, ha a törvényben meghatározott öröklési rendtől el kíván térni.

Az ugyanis, hogy az ember időskorában hal meg, csak egy statisztikai valószínűség. Egyre több fiatal, 30-as 40-es éveiben járó családfenntartó, cégvezető ír végrendeletet azért, ha vele bármi történne, a családja vagyoni helyzete és a cég további működése is megoldott legyen

- hangsúlyozta a kamara hozzátéve, hogy egy végrendelet elkészítése nem jelenti azt, hogy az akaratunkat később már nem változtathatjuk meg, még a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet is bármikor visszakérhető és módosítható.

Sőt, a végrendeletet célszerű is karbantartani, ha időközben változik a vagyoni helyzetünk. Ugyanis, ha például a végrendeletbe foglalt ingatlant vagy értékpapírt eladjuk, és helyette másikat veszünk, arra már nem fog vonatkozni a végrendeletünk.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara azt is kiemelte: mindenképpen célszerű végrendeletet készíteni akkor, ha az örökség mértéke várhatóan jelentős lesz, továbbá akkor, ha élettársi kapcsolatban élünk és élettársunkat szeretnénk örökösünknek - ugyanis a törvény alapján az élettárs nem örököl -, de akkor is, ha valamilyen vagyontárgyunk speciális kezelést vagy szaktudást igényel és a halálunk után ezt biztosítani szeretnénk (pl. cégben való vagyoni részesedés, szakmai tudást igénylő vagyonelemek).

Ügyelj a követelményekre, és ne dugd a fiókba!

A végrendeletnek nagyon szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen, ezeket is végigvettük a MOKK szakértőivel, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy

a legapróbb hiba is okot adhat arra, hogy megtámadják azt. Ha a végrendelet érvénytelennek bizonyul, akkor a törvényes öröklési rend érvényesül az örökhagyó akaratával szemben.

Ha alakilag és tartalmilag is kifogástalan végrendeletet szeretnénk, érdemes ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérnünk. Ha valaki mégis maga készítené el a végakaratát, néhány dologra feltétlen ügyelnie kell:

• Házilag készített végrendelet esetén csak akkor nincs szükség tanúkra, ha azt a végrendelkező az elejétől a végéig kézzel írja, és az aláírása is szerepel a papíron.
• Ha géppel készíti el, vagy mást kér meg erre, két tanúnak kell szerepelnie a végakaraton.
• A tanúk megválasztására is ügyelni kell, mert a tanúnak szánt juttatás csak abban az esetben érvényes, ha az örökhagyó ezt a részt kézzel írja és aláírja, vagy a végrendelet megalkotásában két másik tanú is részt vesz.
• Ha a dokumentum több oldalas, feltétlenül meg kell számozni, alá kell írni és a tanúkkal is alá kell íratni minden lapját, továbbá tüntessék fel a készítésének időpontját is.

Gyakran az ilyen szabályok be nem tartása miatt lesz érvénytelen a végrendelet, de sokan tartalmi hibákat is vétenek a házilag készített végrendeletben - húzta alá a kamara. Ilyen tartalmi hiba lehet például, ha nem azonosítható be egyértelműen a megnevezett örökös, vagy a dokumentum elavult, vagyis olyan vagyontárgyakról rendelkezik, amelyek már nincsenek az örökhagyó tulajdonában. Hozzátették, bár a hibás végrendelet megtámadható, ám ha az összes öröklésben érdekelt elfogadja a végrendeletet az öröklés alapjául, az alapján megtörténhet az örökség átadása.

Minden eset más és más, ezért az is előfordulhat, hogy a végrendeletnek csak egy része érvénytelen, és csak azt támadják meg az arra jogosultak. Általánosságban elmondható, ha a végrendeletet teljes egészében érvénytelennek találják, a közjegyző a törvényes öröklési rend szerint adja át a hagyatékot

- vázolta a MOKK.

A biztos az, ami a gépben van

A legnagyobb elkövethető hiba talán az, hogy sok végrendelet az asztalfiókban marad örökre: pedig ha a végrendeletet nem veszik nyilvántartásba, megvan rá az esély, hogy sohasem kerül elő, így az elhunyt végakarata nem érvényesül. Ezért érdemes a közjegyző segítségét kérni: akár ő készíti, akár a végrendelkező készíti, de közjegyzőnél letétbe helyezi, akkor a dokumentum bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ha ügyvéddel készíttetjük és őt felkérjük erre, az ügyvéd által készített végintézkedést is felvezetik ebbe a nyilvántartásba.

Ennélfogva – szemben a fiókba dugott végrendelettel – a végintézkedés biztosan előkerül a hagyatéki eljárás során, mert mert a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző köteles betekinteni a végrendeleti nyilvántartásba. Nem tűnhet el, vagy nem is semmisítheti meg például egy olyan örökös, aki jóval többet kapna az örökségből a törvényes öröklési rend szerint, mint amennyit végrendeletben hagyott rá az elhunyt.

Kizárás és kitagadás: mi a különbség?

Soken nem tudják, de különbséget kell tenni az öröklésből való kizárás és kitagadás között. Az örökhagyó bármelyik leendő törvényes örökösét, bármilyen okból, indoklás nélkül kizárhatja az öröklésből. Ez azt jelenti, hogy a végrendeletében minden vagyonát elosztja, ám a kizárt örökösnek semmit sem juttat. Ilyenkor viszont jár neki a kötelesrész.

A kizárás tehát azt jelenti, hogy az örökös nem örököl, hanem csak és kizárólag a törvény által meghatározott kötelesrészre tarthat igényt.

A kötelesrész csak abban az esetben nem jár annak, aki egyébként az örökhagyó törvényes örököse lenne, ha érvényesen kitagadták. Ennek azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy családi konfliktus vagy nézeteltérés nem elég ok arra, hogy az örököst az örökhagyó még a kötelesrésztől is megfossza.

Kitagadásról akkor beszélünk, ha a végintézkedés tényszerűen tartalmazza, hogy az érintett örökös a Polgári Törvénykönyvben szereplő mely ok alapján tagadták ki. Amennyiben az indoklás elmarad, a kitagadás nem érvényes, ezért ha valaki ebben gondolkodik, mindenképp kérjen szakértő segítséget. Ilyen ok lehet például:

• ha az örökös az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
• erkölcstelen életmódot folytat
• vagy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki.

Így mennek a hagyatéki tárgyalások a járvány alatt

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a járványügyi korlátozások hogyan befolyásolták a hagyatéki eljárásokat. Ennek kapcsán a MOKK arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy 2021. március 8. és április 19. között a vonatkozó kormányrendelet szerint nem lehetett kitűzni új hagyatéki tárgyalást, a már kitűzött tárgyalásokat pedig kizárólag videokonferencia útján tarthatták meg. Viszont hétfőtől a szabályozások szerint újból ki lehet tűzni hagyatéki tárgyalásokat, úgyhogy az érintetteknek érdemes figyelnie az értesítéseket.