Pénzcentrum • 2020. július 16. 14:30
A pandémia következtében rengetegen kerültek nehéz anyagi helyzetbe, veszítették el a munkájukat, mentek csődbe, vagy estek el a bevételeiktől. Az utóbbi négy hónapot a lakosság jelentős része nehezen vészelte át - nem csak Magyarországon, a világon is. Voltak azonban olyanok, akik a járvány alatt éppen növelték a megtakarításaikat, most pedig, hogy az élet kezd hasonlítani a járvány előtti állapotokhoz, nem tudják, mit tegyenek a járvány alatt megspórolt összeggel. Mutatunk néhány tippet, hol lenne jó helye az összegnek.
Nem mindenkit vágott földhöz a járvány - bár nyilvánvalóan megváltoztak a munkakörülmények. Sokan - főként fiatalok - arra kényszerültek, hogy felmondják az albérletüket, és visszaköltözzenek a családi fészekbe, mások önkéntes karanténban töltötték a járványidőszakot rengeteg túlórával, mások a gyermekfelvigyázást, távoktatást próbálták összeegyeztetni a home oficce-szal. Mindenkit más-más kihívások elé állította az elmúlt 4 hónap.
Viszont a korlátozásoknak, a szociális távolságtartásnak, az elrendelt home office-nak köszönhetően rengeteget megspórolhattunk - ez is egyénenként változó lehet, hogy min - az utazáson, benzinköltségen, házon kívüli étkezésen, programokon, de akár a lakhatáson is. Még május elején indított felmérést a Pénzcentrum azzal kapcsolatban, hogy hogyan teltek/telnek a magyarok mindennapjai a négy fal között, milyen új szokásokat alakítottak ki, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a "karanténidőszak" alatt. Ennek tanulsága szerint az olvasóink közül 60 százalék ugyanannyi "digitális rezsit" fizetett mint korábban, viszont 10 százalékuk úgy értékelte, hogy csökkentek a kiadásai:
{{EMBED:infogram_0bc9a7dc-d262-454d-8f89-99006545f59f}}
Látható, hogy - most csak a digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat tekintve - a többségnek nőttek, vagy nem változtak a kiadásai, de van egy jelentős réteg, aki tudott spórolni. Feltehetően az élet más-más területein mások is voltak így. Sőt olyanok is vannak minden bizonnyal, akiknek több munkájuk, több megrendelésük volt, így többet kerestek mint más időszakban. Akárhogy is keletkezett a többlet, feltehetően sokan tanácstalanok most, mit kezdjenek a kisebb-nagyobb összegekkel.
Tegyék félre a második hullámra? Kössék le? Költsék biztosításokra? Fektessék be? Akinek eddig nem volt megtakarítása, biztosan bajban van ezzel, akinek pedig volt az azért bizonytalan, mert a járvány kiszámíthatatlanná teszi rövid távon az életünket, és ilyet eddig talán senkinek sem kellett átélnie, és közben felelős pénzügyi döntést hoznia.
Az anyagi biztonság felértékelődött
A pénzügyi tudatosság most jóval fontosabbá vált, mint korábban: egy friss kutatás adatai alapján ugyanis azok, akik legalább félmillió forintnyi megtakarítással rendelkeztek, saját megítélésük szerint könnyebben vészelték át az elmúlt hónapokat. Hetven százalékuk azt is tervezi, hogy a következő hónapokban ugyanannyit vagy többet tesz félre, mint eddig, és csak hét százalékuk látja úgy, hogy egyáltalán nem tud majd megtakarítani a jövőben.
Ez viszont azokra vonatkozik, akiknek eleve volt tartaléka. Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy számos magyar dolgozónak nem volt annyi megtakarítása, hogy hónapokig is kihúzza munka nélkül. A 30-59 éves lakosság átlagosan 8 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezett a járvány előtt, a megkérdezettek 57 százaléka viszont maximum 3 hónapig tudott volna megélni a félretett pénzéből, 36 százalékuknak pedig mindössze 1 hónapra futotta volna. A válaszadók 37 százalékának nem volt egyáltalán semmilyen megtakarítása.
Így természetesen kézenfekvő lenne azt tanácsolni bármelyik réteghez is tartozott valaki, aki félre tudott tenni a járvány következtében - hogy tartalékolja a pénzét. Azonban valóban ez a jó megoldás most? Elrakni és nem nyúlni hozzá, csak végszükség esetén? Ha beüt a második hullám? Na és ha nem üt be?
Mit tegyél a pénzzel, amit megspóroltál?
A Klein Financial Advisors tanácsa szerint is természetesen fontos a spórolás, de az is, hogy jó helyet találjunk a pénznek. A párnacihában tartott tízezrekkel nem biztos, hogy jól járunk.
1. Rendezd a hiteleidet
Sokan valószínűleg éppen annak hatására, hogy éltek a moratóriummal, és nem vonták tőlük a hiteltörlesztőt, spóroltak. Mások viszont éppen most vettek fel akár rövid lejáratú személyi kölcsönt, igényeltek folyószálahitelt, vagy hitelkártyát, a járvány időszakában. Vannak, akiknek eleve megvoltak a tartozásik, fizették tovább a hitelüket, de emellett mégis tudtak spórolni.
Jól jönne egy kisebb összeg? Nézd meg ezeket a szuperolcsó hitelajánlatokat!
Akárhogy legyen is, ha spóroltál, és hiteled van, találd ki, hogyan törleszthetnéd bele az összeget úgy, hogy a végén jobban járj. Nem mindig jár jól az ember a hitelelőtörlesztésekkel, de van úgy, hogy például már 500 ezer forinttal is csökkentve a tőketartozást, sokat foghatunk a későbbi költségeinken. A végtörlesztésről nem is szólva.
Tehát ha van spórolt pénzed, és van tartozásod, nézd meg, hogyan tudod ezt a kettőt összefésülni úgy, hogy jól járj - tanácsolja a pénzügyi tanácsadó cég. Viszont természetesen annak semmi értelme nem lenne, hogy lenullázod a megtakarításaidat, újra nullán vagy, mert mindet beletörlesztetted a hitelbe! Vésztartalékot ne felejts el fenntartani!
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
2. Képezz vésztartalékot
Nem csak akkor érdemes vésztartalékot képezni, ha feltehetően a második hullámban, vagy a járvány elhúzódó gazdasági következményei miatt rosszabb anyagi helyzetbe kerülhet valaki. A vésztartalékra mindig szükség van. A Covid előtti időkben még 3-6 hónapnyi megélhetéshez szükséges tartalékot javasoltak a szakértők, most ez 8-12 hónapnyira emelkedett. Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor alhatunk nyugodtan, ha egy évnyi fizetésünk parkol a takarékszámlánkon.
Ez azt jelenti, hogy a legalapvetőbb kiadások be vannak fizetve egy hónapban. Ez persze megint mindenkinél más összeget jelent, ahogy az is, mi nyugtatja meg. Van, akit csak az nyugtat meg, ha 1 millió forint pluszban van folyamatosan, mert "bármi történhet", mást pedig az, ha nem megy mínuszba a számlája. Mindenkinek magának kell meghúznia a vésztartalék határát, ahhoz viszont utána ragaszkodni.
3. Tedd félre a saját, gyermekeid, unokáid tanulására
A főiskola, egyetem finanszírozása manapság nem kis kiadás, és a koronavírus ezt is jócskán megbolygatta. Ha csak arra gondolunk, hogy a kollégiumi férőhelyeket jelentősen csökkentették - hány diák kényszerül majd az olcsó kollégium helyett albérletbe? Hogyha lehetőség van rá, meg kell próbálni elkerülni a diákhitel felvételét: inkább évekkel előtte, még amikor csak gimnáziumba jár, és nem is tudja milyen szakra megy majd - el lehet kezdeni tudatosan félre tenni. Illetve inkább vállaljon munkát egyetem mellett, minthogy hitellel lépjen ki a munkaerőpiacra ha végzett.
A tanulás nem csak nappali tagozaton nagy költség - az ösztöndíj pedig kevés helyen elég bármire. Levelezőn, másoddiplomás képzésben, stb. tanulni szintén megterhelő lehet anyagilag, viszont ha ilyen terveink vannak a jövőben, arra érdemes félretenni folyamatosan. Egy kisebb pénzmaggal sokkal nyugodtabban vághatunk bele.
4. Tűzz ki új célokat
A járvány legalább arra jó volt, hogy kikristályosodott sok ember számára: mi az, ami fontos a jövőben, és mi az, ami lényegtelen. Mi az, amire igazán vágyom, fókuszálni akarok, és mit kell magam mögött hagynom? Ez lehet például életmódváltás, lehet egy új karrierirány megtalálása - a több lábon állás hasznossága miatt, vagy lehet az, hogy nem akar valaki panelban gyermeket nevelni - agglomerációba kell költözni.
Bármi is legyen, ami a járvány hatására lecsörömpölt az emberben, biztosan van anyagi vonzata is, amire érdemes átcsoportosítani a pandémia alatt felgyűlt spórolt pénzt. Ilyenkor viszont sokan elbizonytalanodnak: nem butaság most kondibérletet venni - hiszen hamarosan itt a második hullám? Nem csak megijedtem a járványtól, azért akarok most ezt vagy azt tanulni, hogy több lábon állják? Biztos szükségem van nekem erre, nem csak pillanatnyi dili? Örökké vágyálom marad a kertes ház?
Ezekkel az új célokra viszont ugyanúgy kell gondolni, mint a befektetésekre, csak ezúttal a saját jövőnkbe fektetünk. Benne van a pakliban, hogy az új életmód megtalálása nem lesz zökkenőmentes, és lehet, hogy kidobott pénz lesz a futócipő, vagy a jógaszőnyeg... lehetséges, hogy a tanfolyam, amire befizetünk, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és lehet, hogy a családi sem 2 éven belül jön majd össze, hanem 5. Azonban az is lehetséges, hogy minden sikerül, és többszörösen megtérül - nem feltétlenül anyagi értelemben.
Tehát - kockázat mindig van - most, hogy tisztábban látható, mi az, amire az ember igazán vágyik, miért küzdene, mi volt fontos a járvány alatt, és mi az, ami lényegtelenné vált, meg kell ragadni ezt a tapasztalatot, és új életcéllá alakítani. Ebbe pedig bele lehet invesztálni az összeget, amit megspóroltunk a járványon.
5. Ne feledkezz meg másokról
A pénzügyi tanácsadó javaslata szerint, ha valakinek sikerült többet spórolnia, érdemes meggondolni az adakozás, jótékonykodás lehetőségét. Főként hogy a pandémia alatt mennyien bajba kerültek, és nem volt olyan szerencséjük, hogy még spórolni is tudtak. Meglehet, hogy van olyan, aki éppen azért tanácstalan, mi legyen a spórolt, vagy többletként megkeresett pénzével, mert a járvány negatív tapasztalatai kötődnek hozzá.
Tudat alatt nyomasztó lehet a gondolat, hogy amíg az ismerőseik, barátaik, rokonaik elveszítették munkájukat, vagy megtakarításaik egy részét kénytelenek voltak felélni, vagy éppen hogy kijöttek a járvány időszakban a pénzükből, addig mi még "kerestünk is" az egészen. Ezt a gátat is fel tudja oldani, ha jótékonyságra fordítjuk az összeg egy részét - gondoljunk bele, a nagyvállalatok, amelyek kerestek a járványon, szintén ezt teszik.
Ez lehet anonim, névtelen adakozás, de azt is meg lehet tenni, hogy rokonaink, közeli ismerőseink megsegítésére fordítjuk a spórolt pénz egy részét. Természetesen ezt előzetesen érdemes megbeszélni, megérdeklődni, ki milyen anyagi helyzetben van, szüksége van-e segítségre, elfogadná-e. Adni csak akkor érdemes, ha az egyik fél számára sem kényelmetlen.