Pénzcentrum • 2020. május 20. 16:02
A magyarok csaknem tíz százalékának jelentős terhet jelentenek a lakhatási költségek, a jövedelem több mint 40 százalékát el is viszik - derült ki az Eurostat adataiból. Ugyanakkor ez a szint az EU-s átlagnak felel meg, de így is majdnem egymillió magyar embert érint a probléma.
A háztartások legalapvetőbb költségei közé tartoznak a lakhatási költségek. Ha ezek magasak, vagy növekednek, az más kiadások elhalasztását eredményezheti. Sok háztartásban a koronavírus-járvány idején jelentősen csökkent a jövedelem, sokan veszítették el a munkájukat, csökkent munkaidő vagy kevesebb az ügyfél, a forgalom. Az EU lakosságának 9,6 százaléka háztartása jövedelmének legalább 40 százalékát költötte a lakhatásra 2018-ban az Eurostat adatai szerint.
Ugyanakkor nagy különbségek voltak a különféle EU-tagállamok között. 11 tagállamban a lakosság kevesebb, mint 6,0 százaléka olyan háztartásokban élt, amelyeket a lakhatási költségek túlterheltek. Különösen ritka volt az ilyen probléma Máltán (a népesség mindössze 1,7%-a) és Cipruson (2%).
Ezzel szemben túlterheltek legalább 10 százalék volt Romániában, Németországban, Dániában és Bulgáriában. A legrosszabb helyzetben Görögországban voltak az emberek, ahol a népesség 39,5 százaléka olyan háztartásokban élt, ahol a rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százaléka a lakhatásra volt költve.
Magyarországon az emberek 9,6 százalékánál viszi el a jövedelem több mint 40 százalékát a lakhatás: ezzel hozzuk az EU-s átlagot, és Luxemburgban is hasonló az arány. A környező országok közül Szlovákiában vannak a legjobb helyzetben az emberek, csak 4,1 százalékukat terhel le nagyon a lakhatás, Szlovéniában is 5 százalék alatti ez az arány. A lengyeleknél 6,2 százaléknak túlzott terhet jelent a lakhatási költségek kifizetése, az osztrákoknál 6,9 százalék van így. Csehországban a lakosok 7,8 százalékának viszi el a fizetés többmint 40 százalékát a lakhatás.