MTI • 2020. április 17. 22:04
Átmenetinek tartja a járvány okozta gazdasági lassulást a Költségvetési Tanács, a testület szerint a gazdaság a veszélyhelyzet megfelelő kezelése esetén visszatérhet középtávú növekedési pályájára.
A tanács közölte: értékeli azt a kormányzati szándékot, hogy az államháztartás hiányát és az államadósság-mutatót a járvány, illetve az arra adott, ideiglenesre tervezett költségvetési lépések jelentősen ne befolyásolják, és ezért a gazdasági visszaesés hatásait enyhítő lépéseket ütemezetten vezetik be.
A Költségvetési Tanács pénteken nyilvánosságra hozott véleménye szerint az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikájának és a magyar gazdaság erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország erős és ellenálló állapotban képes reagálni a járványra, valamint annak gazdasági következményeire.
Költségvetési oldalról 2020-ra számottevő rugalmasságot és mozgásteret biztosítanak a GDP 1 százalékára tervezett, minden korábbinál alacsonyabb hiánycél, valamint azon belül a csaknem 500 milliárd forintos tartalékok. Szintén növelte a mozgásteret a GDP-arányos államadósság 2011 óta tartó folyamatos csökkenése, amelynek során már a 2008-as válság előtti szint alá mérséklődött az eladósodottság - mutat rá a testület.
A tanács egyetért a költségvetés újratervezésének szükségességével a járvány okozta egészségügyi és gazdasági hatások kivédése érdekében, amely a tartalékok felszabadításával és új alapok létrehozásával már részben megtörtént.
A koronavírus következményei alapvetően két csatornán befolyásolják a költségvetést. Egyrészt a gazdasági növekedés lassulása, valamint a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak nyújtott adófizetési könnyítések mérséklik az adóalapokat, így az adóbevételek elmaradnak a tervezettől. Másrészt az egészségügyi veszélyhelyzet és a gazdasági hatások kezelése a kiadások növekedését is szükségessé teszi.
A kormány a válságkezelő intézkedések fedezetét úgy törekszik megteremteni, hogy az ne növelje a hiányt. Az intézkedéseket elsősorban átcsoportosításból, a tartalékok felhasználásából és a kiskereskedelmi szektorban működő nagyvállalatok adójából, valamint a hitelintézetek adójának emeléséből finanszírozzák. Ebből következően a költségvetési hiányra döntően a gazdasági folyamatok, a bevételek elmaradása hat.
A 2020. évi költségvetési folyamatokat jelentős részben befolyásolja a járvány időtartama, így a különböző szervezetek által készített makrogazdasági prognózisok is érdemi eltérést mutatnak. Bizonytalan a járvánnyal összefüggésben kialakuló gazdasági válság lefutása, ami nagy mértékben megnehezíti a várható makrogazdasági pálya pontos előrejelzését.
A tanács egyetértéssel fogadta, hogy a kormány a költségvetés hiányát a GDP 3 százaléka alatt kívánja tartani, de a körülmények romlása esetén kész ennek felülvizsgálatára.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A tanács figyelmének középpontjában az államadósság alakulása áll. Az államadósság-mutató 2019 végére a GDP 66,3 százalékára csökkent. Idén azonban a járvány elhúzódása, a gazdaság tartós lassulása és a hiány előre láthatónál nagyobb emelkedése az államadósság-mutató átmeneti növekedését okozhatja. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egész világot sújtó válság miatt nehezebbé válik az államadósság finanszírozása. Erre külső források igénybevétele növelné Magyarország sérülékenységét, ezért a Tanács támogatja a hazai megtakarításokra történő támaszkodást.
A 2020. évi költségvetési törvény 4 százalékos gazdasági növekedést tételezett fel. Az ettől várható eltérés, valamint az egészségügyi és gazdaságvédelmi kiadások szükségessé teszik a tartalékok által biztosított rugalmasságon felül is a költségvetés újratervezését.
A tanács nyugtázza, hogy a kedvezőtlen időszakban is addicionális, a törvényben még figyelembe nem vett forrásokhoz jutott a költségvetés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2019-es eredményéből 250 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe, az 5G frekvencia koncesszióból pedig 128 milliárd forint folyik be. A bevételek közül a MNB befizetéséből 48 milliárd forint javítja az eredményszemléletű államháztartási egyenleget, a többi finanszírozási forrásnak tekinthető.
Kitértek arra is, hogy a kormány március második felében első körben egyes meghatározott nemzetgazdasági ágazatokhoz tartozó munkáltatók és munkavállalók adó- és járulékterheinek csökkentéséről döntött, ami idén önmagában mintegy 100 milliárd forinttal mérsékelheti a költségvetési bevételeket.
A kormány létrehozott három alapot, a járvány elleni védekezési alapot 634 milliárd forint értékben, a gazdaságvédelmi alapot 1346 milliárd forint értékben, a harmadik pedig az Európai Unióból érkező, járvány elleni támogatások rendszerezését foglalja magában. Összességében az alapok létrehozása nem befolyásolja a költségvetési egyenleget, amíg a felhasználásuk meg nem haladja a jelenleg hozzárendelt forrásokat - fejtette ki véleményében a Költségvetési Tanács. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt a továbbiakban is szoros figyelemmel kísérik, ahogy a bevételkiesések hatását is.