Pénzcentrum • 2020. január 22. 10:02
A törvény szerint nyolc évente ki kell cserélni a vízórákat a lakásokban és családi házakban. Már megszoktuk ezt a kellemetlenséget, és tényleg elég ritkán fordul elő az ember életében, ezért ha morgolódunk is rajta, hamar elfelejtjük. De vajon miért van erre szükség? Az erre szakosodott cégek tapasztalata szerint a vízórák 95 százalékával nincs semmi baj, a lecserélt vízórák számlálójának elején gyakran két nulla is van, tehát jóval többre is képeseket ezek az eszközök. Elég lenne bevizsgálni őket. Csakhogy ez túl drága lenne, ezért inkább új vízórát szerelnek be a cégek, a régit meg kidobják.
A vízfogyasztás mérésének fő indoka az, hogy így jobban rá lehet venni a fogyasztókat, hogy figyeljenek oda, mennyit költenek. Egy köbméter víz 219 forint 2020-ban Budapesten, a csatornadíj további 381 forint köbméterenként. A fővárosi vízművek nem osztja meg éves jelentésében, hogy mennyi bevétele származik a lakosságtól, és mennyi a cégektől, állami szervezettől. A G7 utánajárt a kérdésnek, és az derült ki, hogy a lakosság 2018-ban 83 millió köbméter vizet fogyasztott. Ez azt jelenti, hogy egy lakosra havi 4,1 köbméter fogyasztás jutott, egy átlagos háztartásra pedig 9,6 köbméter. A vízdíj tehát havi 2282 forint körül alakul - ebbe már a havi 180 forintos alapíj is benne van.
Ehhez képest egy vízóracsere körülbelül 20 ezer forintba kerül. A víz használatáért fizetett költség közel tizedét az viszi el, hogy megméri a vízművek, mennyit fogyasztottunk. Igazából ez csak a vízóra csere díja: a szolgáltatás árában már benne van a vízóra leolvasások költsége, illetve a társasházi lakóknak nem csak a lakásban lévő víz mellémérő cseréjét kell kifizetni, hanem a társasházi főmérő cseréjét is. Ha pedig egy lakásban több mellémérő is van, akkor tovább nőnek a vízóra költségek.
Az is igen problémás, hogy éppen a legkevesebbet fogyasztókat, az egy fős - például nyugdíjas - háztartásokat aránytalanul magas költségekkel terheli a rendszer.
Azonban ez a gyakorlat nem általános, több Európai országban egész más a szabályozás: Szlovákiában például nem ismerik az emberek a vízóracsere nyűgjét: a pozsonyi vízszolgáltató honlapján például csak annyi tájékoztatás érhető el, hogyha úgy gondolja a fogyasztó, hogy rossz az óra, szóljon nekik, és cserélik. Az áraik között sem szerepel a vízóra csere. Közel negyedével kevesebbet fizetnek egy köbméter vízért a most már tehetősebb szlovákok, mint a magyarok.
Nem meglepő, hogy a szabályozásban verhetetlen németeknél viszont törvényileg kötelező a vízóra csere: még a magyarnál is egy leheletnyit szigorúbbak a szabályok. A hideg mérőket a 8 helyett alapvetően 6 évente kell cseréni, de a meleg víz mérőket 5 évente - de Németországban imádják a tartományok közti eltéréseket, ezért ebben is különböző szabályok lehetnek. Az árak viszont érdekesebbek: a jóval gazdagabb Németországban átlagosan 75 euró, tehát a budapestiénél alig több, 25 ezer forint a vízóracsere költsége.
Spanyolországban igen különböző az egyes városokban és tartományokban a szabályozás, de ott alapvetően 12 év a vízórák hitelessége. Ez azonban egy új szabály, akár 25 (!) éves mérőket is használnak még, 2019-től kötelező a tulajdonosoknak kicseréltetniük a vízórát. Viszont drága, 36 ezer forintnak megfelelő eurót is elkérhetnek érte. De ha évesítve nézzük, akkor még ez is a tizedével kevesebb, mint a fővárosi óracsere költség.
"Szíves figyelmükbe ajánljuk a g7.hu 2020. január 22-én megjelent, Bucsky Péter által jegyzett "Teljesen értelmetlen és drága lecserélni a vízórákat, de legalább néhányan megélnek belőle" című, Önök által idézett cikkével kapcsolatban a g7.hu szerkesztősége részére a mai napon eljuttatott helyreigazítási kérelmünkben foglaltakat, melyek közzétételét kértük a Szerkesztőségtől:
Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a mérőeszközök, így a vízmérők hitelességi idejét is jogszabály, az 1991. évi XLV. számú mérésügyi törvény határozza meg. A kizárólag hiteles mérőeszköz alapján, úgynevezett joghatályos mérésen alapuló számlázásra vonatkozóan pedig az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet az irányadó, mely szerint az ingatlanon belüli mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért annak hitelesítéséről, cseréjéről az elkülönített vízhasználó saját költségén köteles gondoskodni. E két jogszabály betartása éppúgy kötelező érvényű valamennyi víziközmű-szolgáltatóra - nem csak a Fővárosi Vízművekre -, mint a fogyasztókra nézve. Emellett a Magyar Víziközmű Szövetség és tagszervezetei, az országban tevékenykedő víziközmű-szolgáltatók több éve tartó mérőpontosság-változási vizsgálatai is azt támasztják alá, hogy a jelenleg széles körben elérhető, forgalomban lévő vízmérők nyolc év elteltével veszítenek pontosságukból, ami elsősorban a lerakódások és a vízkövesedés, másodsorban a használatból eredő kopások következménye. Kaphatók ma már korszerűbb, a mérési pontosságot hosszabb ideig megőrző mérőfajták is, pl. az ultrahangos változat, ezek azonban az értékesített mennyiség nagysága miatt még jóval drágábbak, és használatukra vonatkozóan még nincsenek gyakorlati tapasztalatok. Fontos továbbá, hogy a vízmérőkön mért fogyasztás nemcsak a vízdíj, hanem a csatornahasználati díj és melegvizes mellékmérő esetén a vízmelegítés hődíjának a kiszámlázásához is alapul szolgál. Többek közt ezért is szükséges a vízfogyasztás pontos mérése. A szerző tehát már azzal szándékoltan a Fővárosi Vízművek rossz színben történő beállítására törekszik, hogy azt a látszatot kelti, mintha a mellékmérő-hitelesítéshez kapcsolódó eljárási rend kizárólag a társaság saját szabályzata vagy előírása miatt működne így.
Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy bár a szerző nem egy alkalommal intézett már sajtómegkeresést a Fővárosi Vízművekhez (melyekre választ is kapott), ismeri azokat az elérhetőségeket, amelyek ehhez rendelkezésre állnak, ez alkalommal e csatornákon keresztül nem érkezett tőle kérdés - miközben többször is arra hivatkozik, hogy feltett kérdéseire nem kapott választ. Társaságunk kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy a közvélemény tájékoztatása érdekében érkező sajtómegkeresésekre korrekt és hiteles tájékoztatással válaszoljon, amint tettük volna ezt ez esetben is, és tesszük most - a szerző tájékozatlanságát ellensúlyozandó.
Amint korrekt és hiteles tájékoztatást nyújtunk a mellékvízmérők kezelésével, hitelesítésével kapcsolatos valamennyi kérdésben is a https://www.vizmuvek.hu/hu/fovarosi-vizmuvek/lakossagi-ugyfelek/lakasmellekmeros_ugyfelek honlapunkon, ahol a szerző által hiányolt adatok is rendelkezésre állnak. Így többek közt egyértelmű tájékoztatást adunk arról, mely esetekben szükséges a vízmérők hitelesítéséről ügyfeleinknek gondoskodniuk. A bekötési (fő) vízmérők a szolgáltató tulajdonában vannak, a számlázás alapjául szolgálnak, cseréjük a szolgáltató kötelezettsége és költsége. A lakás-mellékvízmérők a felhasználó tulajdonában vannak, cseréjük a felhasználónak mint a mellékvízmérő tulajdonosának a kötelezettsége és költsége. A cikkben szereplő állítással szemben tehát a családi házak és társasházak fővízmérői nem tartoznak ide, azok cseréjét a szolgáltató végzi és viseli ennek költségeit.
Ugyancsak félrevezetően sugallja azt a cikk, hogy a Fővárosi Vízművek bármely eljárást előnyben részesítene. Minden segítséget (az említett honlap, személyes és telefonos ügyfélszolgálat, tájékoztató levelek) megadunk ügyfeleinknek, hogy a számukra leginkább megfelelő és legkényelmesebb megoldást választhassák. Minősített vállalkozói rendszerünket is ennek érdekében hoztuk létre. Az abban szereplő vállalkozásokat szigorú kritériumok alapján, bármely hasonló profilú cég jelentkezését lehetővé tevő, nyílt eljárású közbeszerzés útján választottuk ki. A minősített vállalkozók jellemzően a Fővárosi Vízművek teljes szolgáltatási területén vállalják a mellékvízmérők cseréjét, amit a felsorolás előtt jelzünk is, de ezt a szerző nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta.
A mellékvízmérők cseréjére egy év áll rendelkezésre. Sajnos jellemző, hogy év végéig halogatják a cserét, így előfordul, hogy a társaságunk által végzett mérőcserére már elfogynak az időpontok. Ilyen esetben igyekszünk olyan lehetőséget hangsúlyozni, amely nagy valószínűséggel még elérhető. Tény, hogy a kapacitásaink végesek, éppen azért alkalmazunk sávos árazást, hogy minél inkább ösztönözzük az év közbeni cserét.
Minden tájékoztató anyagunkban hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a mérőcserét bárki elvégezheti, ezt követően azonban a pontos nyilvántartás és az esetleges későbbi viták elkerülése érdekében jól szabályozott és követhető eljárás szükséges. A munkaszervezés, a cserék adminisztrálása, felvezetése és rögzítése a háttérben bonyolult és jól megtervezett folyamatokat igényel, ami megköveteli a mérőcserék rendjének betartását.
Nem szól a szerző arról sem, hogy nyitva áll a társasházak előtt az a lehetőség is, hogy kizárólag saját, belső elszámolásra használják a lakásokban felszerelt mellékvízmérőket, és ez esetben - mivel nem szükséges mellékvízmérő-szolgáltatási szerződés megkötése a szolgáltatóval, és így a fogyasztó elkülönített számlázásba vétele sem történik meg - a társasházi közösség dönt a mellékvízmérőkkel és azok elszámolásával szembeni követelményekről. Ugyancsak lehetősége van minden lakástulajdonosnak arra is, hogy egyáltalán ne szereltessen fel mellékvízmérőt az ingatlanában, és ebben az esetben más elvek alapján, a közösköltség részeként érvényesíti vele szemben a társasház a díjfizetési követelését. Ezek a megoldások akár teljesen költség- és díjmentesen megvalósíthatóak.
Az egyes társasházak számára pedig lehetőséget biztosítunk arra is, hogy csatlakozzanak a komplex távleolvasási rendszerbe. A szolgáltatás társaságunk részéről díjmentes, sőt, az egyébként a társaságunk tulajdonában lévő bekötési vízmérőnek a távleolvasási rendszerbe integrálható jeladózott vízmérővel történő kiváltását is térítésmentesen biztosítjuk. Szolgáltatási területünkön 2020 elejére több mint 30 ezerre nőtt a távleolvasott társasházi lakás-mellékvízmérők száma, azaz ma már Budapesten is egyre több vízmérő esetében élvezi a tulajdonos a korszerű SMART megoldás kényelmét az otthonában. A minősített vállalkozók, illetve a távleolvasást üzemeltető cégek jellemzően nem szerelnek olyan, pl. ultrahangos elven működő vízmérőket, amelyek az ügyfelek számára megfizethetetlenek.
Fentiekből is jól látszik, hogy bár két szigorú és - ismételten hangsúlyozzuk - mind a szolgáltatókra, mind az ügyfelekre nézve kötelező érvényű jogszabály áll a szolgáltatás hátterében, az alapelvek betartása mellett a megvalósítás módjának tekintetében a rendszer meglehetősen rugalmas.
Azt pedig, hogy a Fővárosi Vízművek mennyire fontosnak tartja ügyfelei véleményét és elégedettségét, mi sem bizonyítja jobban, mint az évtizedek óta minden évben elvégzett elégedettségmérés, melynek legutóbbi eredménye szerint ügyfeleink 87 százaléka elégedett tárasságunk tevékenységével.
Őszintén reméljük, hogy mivel mind a szerkesztőség, mind a mi célunk az olvasók hiteles, valós tényekkel és adatokkal történő tájékoztatása, a jövőben a szolgáltatásainkkal kapcsolatos cikk megírása és közzététele előtt valóban lehetőségünk lesz rá, hogy segítséget nyújtsunk e közös cél megvalósításához."