Pénzcentrum • 2020. január 11. 15:57
Maga Szintár Dóra is felhívja saját követői figyelmét, hogy ne dőljenek be az újra terjedő, a NAV nevében történő csalásnak. A friss ügy apropóján összeszedtük, hogy a rosszfiúk mennyire sokszor élnek vissza olyan szolgáltatók nevével, amik segítségével igazinak tűnő, de hamis díjbekérőket tudnak küldözgetni az embereknek. Ilyen esetekben fontos résen lenni, hiszen aki kellően fel van vértezve a szükséges tudással, azokat nehezebb megtéveszteni. Mutatjuk, mik a leggyakoribb csalások, de azt is, miként védheted ki ezeket.
Saját közösségi oldalán hívta fel követői figyelmét Szinetár Dóra arra, hogy valakik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében valótlan díjbekérőt küldtek a számára. A felhívásban a következők olvashatók - szúrta ki a Blikk:
A színésznő tehát saját leírás alapján nem vált áldozattá, de mindenkit figyelmeztet arra, hogy könnyű lehet bedőlni az ilyen, és efféle átveréseknek, úgyhogy mindenkinek észnél kell lennie.
Sokakat átvernek
Az utóbbi időben a Pénzcentrumon többször beszámoltunk arról, hogy a rosszfiúk számtalanszor élnek vissza olyan szolgáltatók nevével, amik segítségével igazinak tűnő, de hamis díjbekérőket tudnak küldözgetni az embereknek. Ilyen ügyben csak az utóbbi időben érintett volt a Telenor, a Telekom, a NAV és az OTP is, és ezek csak azokat a vállalatok, amikről mi is beszámoltunk.
A csalók általában ugyanazt a módszert követik, sokszor törtmagyarsággal küldenek egy elég valódi látszó e-mail, ami arról szól, hogy valakinek tartozása van, és ha ide és ide kattint, akkor azt tudja rendezni.
A csalók ténylegesen ismert cégek, szolgáltatók arculati elemeit felhasználva, hamis e-mailek és honlapok segítségével kísérelnek meg személyes adatokhoz vagy pénzhez jutni. Fontos azonban tudni, hogy ilyen esetekben a rosszfiúk nem az adott szolgáltatótól ellopott adatbázisból dolgoznak, hanem vagy véletlenszerűen generálják az e-mail címeket, vagy a feketepiacon, illegális forrásból jutnak e-mail adatbázishoz. Ezekre pedig ezt követően a valódira megtévesztésig hasonló, de hamis, adathalász oldalra vezető e-maileket.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Érdemes tehát mindenkinek tudatosítania magában, hogy jelenség általános visszaszorítása csak akkor történhet meg, ha a szolgáltatók és az ügyfelek tudatossága növekszik, felismerik és jelzik az ilyen tevékenységeket a hatóságoknak, akik fel tudják számolni a támadók által használt eszközöket.
Lehet tenni ellene
A Telenor mint az egyik érintett cég a sok közül korábban össze is gyűjtötte azokat a csalástípusokat, amik a legelterjedtebbnek számítanak manapság, valamint azt is, hogy ezek ellen, miként tudnak védekezni a felhasználók.
Legismertebb csalások
- Hamis fizetési felszólítás: Hamis számlát küldenek, amit egy szolgáltató honlapjára hasonlító weboldalon fizettetnek be az áldozattal. Ezzel az adatokat és a pénzt is lenyúlhatják.
- Hamis értesítés a fiók feltöréséről: Egy szolgáltató nevében küldött hamis levélben a csalók arra kérik az áldozatot, adják meg régi és új jelszavukat az általuk megadott felületen. Ezzel megszerzik a személyes fiók belépési adatait, amivel visszaélhetnek.
- Hamis adatbekérő: A szolgáltató nevében adategyeztetés céljából személyes adatokat, mint bankkártya adatokat, telefonszámot vagy az online fiókunk belépési adatait kérik.
- (Váratlan) értesítés egy állítólagos nagyértékű nyereményről: E-mailben értesítenek egy állítólagos nyereményről, de kezelési vagy szállítási költség címen kisebb összeg befizetését kérik egy online felületen. A pénzt lenyúlják, nyeremény nem is létezik.
- Hamis vírusriasztás: Számítógépen vagy telefonon böngészés közben, vagy mobilalkalmazásban megjelenő reklám (hamis) vírusvédelmi riasztással ijeszti meg a felhasználót, és egy alkalmazás letöltését kínálja fel, amin keresztül hozzáférnek a készüléken lévő adatokhoz (képek, telefonszámok, SMS-ek, szinte bármi, amit védelem nélkül a telefonon tárolunk). Ezt kritikusan kell kezelni, hiszen egy egyszerű honlap vagy banner nem tud vírusellenőrzést végezni a telefonunkon. Hogyan tudná jelezni, hogy fertőzött az eszköz, amiről internetezünk?
Ezt ellenőrizd, így védekezz!
- Ki a levél feladója? Ha a feladó ismeretlen, az gyanús! Ugyanakkor elmondható, hogy az e-mail feladója könnyen hamisítható: a valódinak tűnő feladó még nem garancia a levél hitelességére.
- Ki a levél címzettje? Ha nem a mi e-mail címünk szerepel a címzett mezőben, az azt jelentheti, tömeges e-mail kiküldésről van szó, ami szintén gyanúra ad okot.
- Milyen weboldalra mutat a levélben szereplő link/gomb? Ha egy link a szolgáltató oldalára jutást ígéri, érdemes ellenőrizni, hogy valóban az nyílik-e meg, és megnézni az URL-címet a böngésző címsorában. Ha a weboldal látszólag hasonlít is a szolgáltató honlapjára, de a cím eltér a valóditól, átverésről van szó. A csalók legfrissebb módszere, hogy a hamis URL címekbe beépítik a vállalat nevét, akinek a nevében a hamis felszólítást küldték, így még nehezebb felismerni a csaló weboldalt.
- A valódi számlaértesítőben és a fizetési felszólításokban szerepel valamilyen, ügyfelenként egyedi számlázási azonosító szám. Ezt a számot nem mindenki ismeri fejből, de érdemes venni a fáradságot az ellenőrzésére - a csalók ugyanis ezt az azonosítót nagy valószínűséggel nem ismerik, így nem a helyes szám szerepel a felszólításban, azaz átverésről van szó.
- E-mailben kérnek be személyes vagy bankkártya-adatokat: ilyet egy vállalat sem kér, garantáltan csalásról van szó.