Portfolio • 2019. december 6. 13:31
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése - ez a két legfontosabb megállapítása az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3 százalékos kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Az IMF IV. cikk szerinti országjelentése külön foglalkozik a MÁP+ gazdaságra és az államadósságra gyakorolt hatásaival, miután egyetértenek azzal, hogy a lakosság stabilabb lábat jelent az államadósság-finanszírozásban, ugyanakkor folyamatosan monitorozni kellene a szuperállampapírt ahhoz, hogy biztosítsák az elérni kívánt célokat és azt is, hogy a papír ne okozzon szándékolatlan torzulást a piacon - írja a Portfolio.
A jelentés szerint a hazai és külföldi devizában denominált állampapír-kibocsátás közötti választást a költségek és kockázatok ismeretében kellene meghozni, mindezt úgy, hogy érvényesüljön a befektetőkkel szembeni egyenlő elbánás elve. Kiemelik, hogy a külfölddel szembeni eladósodottság költséges is lehet volatilisebb piacok idején, emellett a külföldi befektetők hamarabb ugorhatnak ki egy-egy befektetésből, mint a hazai szereplők, ugyanakkor a devizatartalékok növelése és a külföldi devizához való olcsóbb hozzájutás miatt nem érdemes teljesen kizárni ezt az opciót.
Külön a MÁP+-ra kitérve elmondják, hogy bár még túl korai következtetéseket levonni a papírról és annak hatásairól, de az látszik hogy a kezdeti kereslet bőven meghaladta a várakozásokat. Szeptember végén mintegy 2100 milliárd forint, tehát a GDP több mint 4 százalékának megfelelő mértékű szuperállampapírt bocsátott ki az ÁKK. A vásárlások közel felét a lejáró papírok és más lakossági állampapírok visszaváltása adta, 10-15 százalékot a befektetési alapok, ezen belül is főként az ingatlanalapok. A jelentés szerint a MÁP+-ba érkező pénzek nagyjából 10 százalékát tette ki a készpénz, piaci szekértők szerint a jegyzés akár 10 százaléka a forgalomban lévő készpénz kisebb növekedéséből származik.
A papír hatásai közül az alábbiakat emelte ki az IMF:
- A MÁP+ hozama: Az IMF is rávilágít arra, hogy a MÁP+ által ígért kamat jóval a piaci kamatszint felett van. A papír 5 éves, 4,95 százalékos átlaghozama lényegesen meghaladja a piacon elérhető 5 éves államkötvény jelenlegi, 1 százalék körüli hozamát. Kitérnek arra is, hogy még az is olcsóbb forrást biztosítana a MÁP+-hoz képest, ha a magyar állam eurókötvényt bocsátana ki.
- Alternatív költség: Az IMF által megkérdezett magyar piaci szakemberek egy része szerint a MÁP+ iránt látható keresletet egy alacsonyabb hozamígéret is biztosította volna. A jelentés szerint, ha igazuk van és valószínűleg az van, akkor a papírt akár 3 százalékos kamattal is ugyanígy vennék. Ebből kiindulva, a MÁP+ túlárazása az idei harmadik negyedévben 41 milliárd forintos többletkiadást (a GDP mintegy 0,1 százaléka) eredményezett a költségvetésnek, az 5 éves államkötvény hozamával összehasonlítva ez az extraköltség még nagyobb.
- Arbitrázs-lehetőség: Az írás utal arra, hogy bár a hatóságok igyekeznek lezárni minden arbitrázs-lehetőséget a papírral, korábban néhány ügyletkötő külföldi állampolgárok felé is népszerűsítette a MÁP+-t (azóta az ÁKK nyomatékosan kérte, hogy ezek a szereplők koncentráljanak a belföldi lakosokra). Piaci szereplők szerint ettől függetlenül továbbra is lehetséges, hogy jó hitelminősítéssel rendelkező külföldiek eurót vegyenek fel külföldön, azt forintra váltsák, ebből MÁP+-t vegyenek, majd az ebből származó forint bevételt visszaswappolják euróra, és még így is profitot érjenek el vele.
- Egyéb fiskális és piaci megfontolások: A finanszírozási költségek mellett vannak egyéb fiskális megfontolások is. A MÁP+ magasabb költsége növeli a költségvetési deficitet, de a lejáratok hosszabbodása rövid távon csökkenti az éves bruttó finanszírozási igényét az államnak. A lakossági portfólió átlagos lejárati ideje 18 hónapról 30 hónapra emelkedett. Az IMF szerint a MÁP+ hasonló a befektetések jövedelemadójának csökkentéséhez: bár úgy alkották meg, hogy az elviekben mindenki számára hozzáférhető legyen, a papírból főként a vagyonosabb emberek profitálnak jobban. Ráadásul a papír arra is alkalmas lehet, hogy visszafogja a középosztálybeliek fogyasztását és ingatlan iránti igényét, de közel sem biztos, hogy a vagyonosabb emberekre is ugyanilyen hatással lesz. Inkább az várható, hogy a kockázatosabb befektetéseiket MÁP+-ra cserélik. Az állampapírok adómentességének hatása egyelőre kettősnek tűnik, mivel inkább a lakossági állampapírok értékesítését helyezheti előtérbe más pénzügyi termékekkel szemben.
A jelentés szerint a MÁP+-nak érthető céljai vannak, de néhányat közülük makrogazdasági megfontolások hajtanak, úgy, mint a lakossági megtakarítási ráta növelése és a külső eladósodottság csökkentése. Kérdés, hogy ezek a célok hogyan érhetőek el alacsonyabb költségek mellett, hiszen az állam sokkal olcsóbb finanszírozási forrást is találna a piacon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelentés szerint az ÁKK-nak reagálnia kell a megváltozó piaci körülményekre is. Ilyen szempontból pozitív lépésnek értékelik, hogy az ÁKK novembertől csökkentette néhány lakossági papír kamatát, emellett 2020-tól a bankoknak fizetett értékesítési jutalékot is visszavágja.
Az IMF úgy látja, probléma lehet a jövőre nézve az, hogy nincs személyre vagy háztartásra vonatkozó felső korlátja a MÁP+-vásárlásnak, ami megnöveli az arbitrázs lehetőségét. Az IMF szerint ezért érdemes lenne személyenként felső korlátot szabni a MÁP+-vásárlásnak, a jövőbeni kamatát pedig minél inkább hozzáigazítani az állampapír hozamgörbéhez.