Pénzcentrum • 2019. december 3. 11:01
A magyaroknak - de a régiós országokban is - alapvető céljaik között szerepel a saját tulajdonú lakás megszerzése, ezért akár évtizedekre is hajlandók eladósodni, persze van egy határ, ami fölött már elgondolkodtató lehet, hogy megéri-e mindent félretenni egy saját lakásért, vagy helyette érdemesebb megbarátkozni az örök életre szóló bérleti státusz gondolatával. Mindenesetre a lakáscélú megtakarítások nemcsak ingatlanvásárlás, de a már meglévő ingatlanok felújítása, korszerűsítése esetén is ajánlottak, hiszen a többségnek egy megtérülő energetikai beruházásra sem futja önerőből.
Több mint a duplájára nőttek az ingatlanárak a fővárosban az elmúlt öt évben, nemrégiben a jegybank is felhívta a figyelmet, hogy ma már a csökkenő kamatok ellenére hitelből is egyre nehezebb ingatlanhoz jutni. A GKI tanulmánya szerint ahhoz, hogy egy átlagos fővárosi lakást hitelből meg lehessen venni, már 7 millió forint önerőt kell letenni, miközben 2014-ben elég volt még 2 millió forint is. Ma 33 hónappal - vagyis 42 százalékkal - több havi kereset összegyűjtésére lenne szükség egy használt lakás megvásárlásához, mint 2010-ben. Az új lakások megvásárlásához pedig 26 hónappal több kereset szükséges.
Bár országosan romlott a lakásvásárlás elérhetősége 2019-ben, Budapesten ez a romlás különösen jelentős, egy tipikus fővárosi háztartás, tipikus hitellel nem tudja megoldani a vásárlását. Vagy magasabb törlesztést, vagy hosszabb futamidőt kell vállalni. Uniós összehasonlításban Budapest a hatodik legdrágább főváros, ha az árakat a jövedelmekhez viszonyítjuk, a régióban csak Prágában magasabb ez a mutató. A teljes jövedelmet lakásra költve 15 évig kell spórolni egy az uniós összevetésben szereplő 90 négyzetméteres lakás megvásárlásához, a fogyasztással korrigálva 18-19 évnyi megtakarításra van szükség.
Már a hitelhez szükséges önrészt is kihívás összeszedni
Ha a 35 év alattiaknak nincsen saját lakásuk és a családtól sem kaphatnak többmilliós segítséget, akkor a lakásvásárláshoz szükséges hitel önrészének előteremtése is nehézkes. Az egyik legnagyobb online ingatlan portál becslése szerint Budapesten átlagosan, a feltételezett éves lakás- és bérleti díj emelkedést is figyelembe véve, 43 havi bérleti díj megtakarításával jöhet össze egy olcsóbb lakáshoz az önrész. A portál adatai szerint az olcsónak számító maximum 40 négyzetméteres kiadó lakásokért Budapesten 100 ezer forint bérleti díjat kell fizetni, a hasonló kategóriába tartozó eladó lakások átlagára pedig 21,6 millió forint volt. Tehát legalább 3,5-4 év szükséges a fővárosban élő fiataloknak az önállósodáshoz, ha az el nem költött lakbér összegét félre tudják tenni.
Az államilag támogatott, feltételekhez kötött kedvezményes hitelek mellett a piacon mindenki számára elérhető több lakás-előtakarékossági konstrukció is, amely a lakáscélú megtakarításokat ösztönzi és fix kamatozású lakáskölcsön is igényelhető hozzá - a Fundamenta korábban is élen járt ezen a területen, az állami támogatás megszüntetése óta pedig új termékekkel jött ki a piacra, valamint új üzleti területek felé is terjeszkedni kezdett.
- tudta meg a Pénzcentrum a Fundamentától.
Nem csak lakásvásárlásra jöhet jól a megtakarítás
A lakhatási probléma mellett kevesebb szó esik a lakásállomány állapotáról. Bár idén és az elkövetkezendő években több tízezer új lakást adnak át, azért a piacon elérhető lakások többsége használt és rájuk fér a korszerűsítés. A KSH mikrocenzusának tíz évre vonatkozó lakásfelújítási adatai alapján kiderül, hogy a lakások több mint fele 1960 és 1990 között épült (1990 előtt épült a lakások 80%-a), azaz 30-60 évesek ezek az ingatlanok. 10 év alatt ugyan a magyarországi lakások 80 százalékában történt belső festés, de burkolatcsere vagy külső tatarozás már kevesebb, mint a felében. Energiamegtakarítást is eredményező - például hőszigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével járó - felújítást a lakások alig negyedében végeztek. A lakásállományon belül minimum több százezres, de akár milliós nagyságrendű a közepesnél rosszabb állapotú vagy felújítandó lakások száma.
Egy-egy lakásfelújítás megtérülő beruházás lehet, akár az energiatakarékossági, akár értéknövelő szempontokat figyelembe véve, ugyanakkor az építőiparban kialakult munkaerőhiány, az alapanyagok drágulása miatt ma már egy lakásfelújítás jóval többe kerül, mint az elmúlt években, ezért érdemes ehhez is külön megtakarítást kapcsolni. A lakás-takarékpénztárak által kínált konstrukciókat nem csak lakásvásárlásra, de felújításra és korszerűsítésre is igénybe vehetjük, így azoknak is érdemes lakás-előtakarékossági szerződést kötni, akiknek fontos lakóingatlanuk állagmegőrzése.