Még nem késő: 150 ezer forintos állami ingyenpénz a tét

Pénzcentrum • 2019. november 26. 14:03

A pénztári megtakarítások az évi 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény miatt az egyik legjobb alternatívát jelentik a takarékoskodók számára. A pénztártagok várhatóan komoly összeget fizetnek be az év utolsó időszakában, hogy maximalizálják az elérhető adókedvezményt, amely a takarékoskodásra fogékony embereknek jó lehetőség arra, hogy gondoskodjanak a jövőjükről. A kasszák eredményeiről és a tagok pénztárakba vetett bizalmáról is beszélt nekünk dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke.


A pénztártagok az év során is jelentős összegeket fizetnek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba és egészségpénztárakba, az év vége pedig rendszerint még kiemelkedőbb. Ez most is így lesz? Ha igen, miért?

Nagy valószínűséggel megint ez lesz a forgatókönyv. Évek óta november-decemberben ugrik meg igazán az egyéni befizetések összege. Azért van ez így, mert a tudatos, előre látó, a kedvezményekkel élni kívánó pénztártagok ekkor tekintik át az idei évet és vizsgálják meg, hogyan tudják maximalizálni az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári takarékoskodás után járó évente 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezményt.

Éppen ezért arra számítunk, hogy az utolsó negyedévben a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba is rekordösszeget fizetnek majd be a tagok. Fontos azonban kiemelni, hogy még az év végéig azoknak is lehetőségük van az adó-visszatérítést igénybe venni, akik most még nem tagjai valamelyik kasszának, hiszen még elegendő idő áll rendelkezésre, hogy belépjenek valamelyik pénztárba, befizessenek saját maguk számára megtakarítandó összeget, mely után már igénybe tudják venni ezt a juttatást, támogatást. És hogy miért is érdemes még a pénztárakat választani?

A megtakarítások rugalmas felhasználhatósága, a befizetések mindenkori élethelyzethez igazítása, a kasszák megbízhatósága, alacsony költségszintje mellett kiemelhető, hogy befektetésnek is kiváló lehetőség ez, hiszen az adójóváírásban megnyilvánuló állami támogatáson túl a pénztári hozamok is növelik a pénztártagok vagyonát.

Az idei eredmények kiválóak, az év első kilenc hónapjában a szektor becslésünk szerint 7,6%-os hozamot ért el, a 10 és 15 éves hozamadatok is bőven reálhozam feletti értékeket mutatnak. Talán mindezek közrejátszanak abban, hogy 2019. szeptemberére az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 1425 milliárd forintra rúgott, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 7,1, az idei második negyedév végéhez viszonyítva pedig 2 százalékos többletnek felel meg.

Ez alapján úgy tűnik, a tagok elégedettek lehetnek.

Igen, úgy gondolom, hogy van ok az elégedettségre. Ez a vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kimondottan jó eredménynek számít. Ráadásul az egy pénztártagra jutó átlagvagyon is jókora emelkedést mutat: szeptember végén 1,3 millió forint volt, ami 9 százalékos éves emelkedést jelent, az öt évvel korábbi összegnél pedig 47 százalékkal magasabb. Tehát rövidebb és hosszabb távon is látható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak kiemelkedő vagyongyarapodást értek el.

Úgy hiszem, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítménye hűen tükrözi a pénztártagok elégedettségét, amelynek egyik kézzel fogható jele, hogy a tagok növelték az egyéni befizetéseiket.

A tagok csak a harmadik negyedévben 14,6 milliárd forintot fizettek be, ami 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. Azonban azt is látnunk kell, hogy a munkáltatói befizetések ugyanakkor éves szinten továbbra is jelentős elmaradásban vannak: kilenc hónap alatt alig több mint 23 milliárd forintnyi hozzájárulás érkezett, ami 24 százalékos visszaesésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Kicsit árnyaltabb a helyzet az egészség- és önsegélyező pénztárak vonatkozásában: itt a pénztárak tagjai kilenc hónap alatt 17 százalékkal 18,5 milliárd forintra növelték az egyéni befizetéseiket, amit szintén a kasszákba vetett bizalom megnyilvánulásaként lehet értékelni. Ugyanakkor a munkáltatói befizetés az egészség- és önsegélyező kasszáknál még nagyobb mértékben esett vissza: az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékkal 5,4 milliárd forintra csökkent.


Ez nyilván az év elejétől a munkáltatókat sújtó kedvezőtlen adózási változások következménye. Pedig a tagok mellett a munkáltatók szerepét is szokták hangsúlyozni.

Azt tapasztaljuk, hogy az adóváltozások visszavetették a munkáltatók aktivitását a dolgozóik öngondoskodásának támogatásában. Pedig a munkáltatók szerepe továbbra is kiemelten fontos lenne ezen a területen. Már csak azért is, mert rengetegen az öngondoskodást szem előtt tartó és támogató munkáltatójuk révén szembesülnek először a jövőre való felkészülés fontosságával és a vállalati hozzájárulással megtámogatva vágnak bele a takarékoskodásba.

A munkáltatók évekkel ezelőtt sokkal nagyobb szerepet játszottak a pénztártagok megtakarításaiban.

 A helyzet az, hogy a munkáltatók ma is főszerepet kaphatnának az emberek takarékoskodásában: a kutatásaink rávilágítanak ugyanis arra, hogy munkáltatója segítségével a többség megkezdené a pénztárakon keresztül történő takarékoskodást vagy növelné a befizetéseit. Az idei évtől ráadásul van egy fontos újdonság, amivel érdemes mindenkinek kalkulálni. Már nem csak saját befizetéseinkre, de a munkáltatónk hozzájárulása után is jár a 20%, összesen akár 150 ezer forintos adókedvezmény.

Tehát még senki sem csúszott le semmiről?

Így van. Akik még nem pénztártagok, azok sem késtek el, hiszen aki az év végéig belép egy pénztárba és megtakarításba is fog, már tavasszal az adóbevallásában igénybe veheti ezt az akár 150 ezer forintos kedvezményt.

Ezáltal az állami támogatással is gyarapszik az az összeg, amit jövőbeni egészségügyi költségeik fedezetére, vagy akár lakáshitelük törlesztésére, gyermekkel kapcsolatos kiadásokra, nyugdíjas korra tettek félre. Fontos azt is kiemelni, hogy a pénztári megtakarítás alacsony költséggel járó, befektetésként is kiváló lehetőség.

Az alacsony költség valóban sokak számára jelenthet vonzerőt, milyen mutatókkal igazolható ez a pénztáraknál?

Azt biztosan állíthatom, hogy a pénztárakon keresztül történő takarékoskodás az egyik legjobb alternatívát jelenti a jövőjükről és az egészségükről gondoskodó embereknek. Ezt, és ezen belül az alacsony költségszintet természetesen különféle mutatók is jelzik, mint amilyen a Magyar Nemzeti Bank díjterhelési mutatója, ami mindig az előző évi költségeket elemzi, és ami tartósan csökkenő, 1% alatti átlag terhelést igazol. Az MNB legutóbbi mérése szerint tavaly mindössze 0,75% volt ennek szektorális mértéke.

A jövőt modellező, így a választást segítő TKM mutató a nyugdíjpénztárak vonatkozásában 2020-tól érkezik. A TKM-et a pénztár-szakma már nagyon várja, hiszen egyszerű, könnyen összehasonlítható módon egyetlen mutatószámban fejezi majd ki a teljes ügyfélút alatti költségeket. Az MNB előzetes hatástanulmányai és kommunikációja alapján a pénztárak esetén ennek várható mértéke 0,53-2,5 százalék lesz, és vannak olyan felügyeleti várakozások is, amik szerint ez a költségszint egyes szolgáltatóknál a sáv alja felé tolódhat majd. Mindez pedig azt jelenti, hogy más előnyöket is figyelembe véve, aki a pénztárakat választja, e tekintetben is jól dönt.

Hosszabb távra tekintve mit vár a pénztári megoldásoktól, tágabban nézve pedig az öngondoskodási piacon?

A kutatásaink azt mutatják, hogy az emberek jelentős része szorong a jövő miatt, az időskori anyagi nehézségektől például minden második ember fél. A megkérdezettek ötödének van csupán bármiféle elképzelése, terve a jövőjéről, nyugdíjas éveiről. A nyugdíjas korra történő felkészülés még a közvetlen nyugdíj előtt álló korosztály számára sem a legfontosabbnak jelölt megtakarítási célkitűzés.

Az embereknek javarészt fogalmuk sincs arról, hogy miből fizetik majd egészségügyi kiadásaikat, miből egészítik ki a várhatóan az elvárt életszínvonalukat nem biztosító állami nyugdíjukat. Pedig a családalapítástól az idősgondozáson át a nyugdíjkiegészítésig szinte minden élethelyzetben lehet támaszkodni a pénztárakra, elég, ha az egészségpénztárakon keresztül elérhető lakáshitel-törlesztés támogatására, iskoláztatási támogatásra vagy épp a munkanélküliség esetén felvehető támogatásra gondolunk.

De a nyugdíjpénztárak is jó példák, ahonnan majdani életszínvonalunk fenntartására költhetjük el most felhalmozott vagyonunkat. Mégis jól látni, hogy sokan nem tudják mikortól, mekkora összeggel és milyen formában kellene megkezdeni a megtakarítást, pedig a pénztárak kézenfekvő, költséghatékony, magas hozamú, biztos alapokon nyugvó sokoldalúan kihasználható termékekkel több, mint 20 éve jelen vannak. Azt remélem, hogy a következő időszakban egyre többen kezdenek a jövőjükről gondoskodni és ismerik fel a pénztárakban rejlő lehetőségeket, emiatt pedig növekedhet a pénztári tagok tábora.

Támogatott tartalom
A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta.
Címkék:
megtakarítás, önkéntes nyugdíjpénztár, öposz, önsegélyező pénztár, nyugdíj célú megtakarítás, reálhozam,