Pénzcentrum • 2019. november 5. 05:45
Évről évre csökken a válások száma, ha továbbra is marad ez a tendencia, akkor 2019-ben 16 ezer alá is csökkenhet. Azonban a tavalyi évben még így is sokan bontották fel házasságukat: évente nagyjából 46 válás jutott egy napra. Az érzelmi nehézségeken túl egy válás nagy anyagi megterheléssel is jár a családoknak, amelyre a legtöbben nem készülnek fel, mielőtt beadják a válókeresetet. A Pénzcentrum most összegyűjttötte, milyen költségekkel kell számolnia annak, aki a házassága felbontása mellett dönt.
Valószínűleg sok tényező hatása együttesen, hogy egyre többen kötnek házasságot, és egyre kevesebben válnak el. Míg a házasságkötések szempontjából egyértelműen az augusztus a legnépszerűbb hónap, addig ebben a hónapban bomlik fel a legkevesebb házasság. Tavaly a 16952 válásból csak 300-at mondtak ki a nyolcadik hónapban, vagyis az összes válás 1,8 százalékát. Ebben viszont nincs semmi meglepő, hiszen időjárás szempontjából augusztus az egyik legkedvezőbb időpont az esküvőkre, azonban ebben a hónapban rendszerint ítélkezési (és törvénykezési) szünetet tartanak a bíróságok, mely alól csak egyes esetek képeznek kivételt.
Arról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, hogy mikor adják be a legtöbb válókeresetet, és mivel egy pereskedés 1-1,5 évig (problémás esetekben tovább is) elhúzódhat, abból sem vonhatunk le következtetést arra vonatkozóan, hogy az év melyik időszakában kezdeményezik inkább a párok a házasság felbontását. A KSH-tól kapott adatokból viszont kiderült, hogy az év első félévében jóval több válást mondanak ki a bíróságon, mint az év második felében, 2018-ban nagyjából 60-40 százalékos volt az arány. Mindenesetre bármely időszakot nézzük, a kimondott válások száma csökkenő tendenciát mutat.
Azonban hiába csökken évről évre azoknak a száma, akik a házasság felbontása mellett döntenek, így is több ezer párt érint évente, és rengeteg gyermeket. Egy válás nem csak érzelmileg, anyagilag is megterhelheti a családokat. Legjobb esetben, ha a felek közös megegyezéssel válnak el, előre megegyeznek a javak igazságos elosztásában, ha van gyermekük, akkor a gyermektartásdíjban, a válás költségeinek elosztásában. Azonban ha a felek között nem felhőtlen a viszony, ami válás esetén gyakori, akkor némely esetekben nem tudnak kiegyezni, és a bíróságnak kell döntenie. Ilyenkor kész anyagi csőd is lehet a válásból.
Mennyibe kerül a perindítás?
Eleve maga a házassági bontóper illetéke 30 ezer forint, bár ha békés az elválás, a felek megegyezhetnek, hogy közösen viselik a keresetindítás költségeit, ellenkező esetben ezt a felperes fizeti. A másik fél által a per során előterjesztett alperesi viszontkereset ezzel szemben illetékmentes.
Keresetindításkor költségmentesség kérhető, azonban ehhez meg kell felelni annak a feltételnek, hogy a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 2019-ben 28500 forint, és vagyonuk sincs. Ilyen esetben a kereset beadásakor nem kell leróni az illetéket.
A válóperben hozott ítélet ellen lehetőség van fellebbezni is, ha az egyik fél nem ért egyet, viszont a fellebbezés is illetékköteles, ennek mértéke jelenleg 15 ezer forint. Ha a fellebbezés az ítélet vagyonjogi része ellen irányul - kivétel a lakáshasználatra vonatkozóan - akkor az illeték nagysága az általános fellebbezési illetékszabályok szerint alakul!
A bíróság ítélhet úgy peres esetben, minden fél maga viseli a perrel kapcsolatos költségeket, de ugyanúgy azt is ítélheti, hogy kizárólag valamelyik fél köteles viselni a perköltséget. Ez természetesen a válás körülményeitől függ, viszont érdemes tájékozódni, mely esetben dönthet a bíróság a közös teherviselés ellen.
Perköltségnek számít minden költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban a bíróság előtt, vagy akár a bíróságon kívül felmerült. Rengeteg váratlan kiadás keletkezhet ebből az előzetes tudakozódás költségétől kezdve az eljárási díjakon, szakértői díjon, szemle költségen túl akár a levelezés díjáig. A perköltséghez tartozik például az ügyvéd, jogtanácsos díja, illetve a közvetítő készkiadásai, költsége és munkadíja is.
Ami az enyém, az az enyém?
Szintén megnövelheti a költségeket a házastársi közös vagyon megosztása: először részletes vagyonleltár készül, tehát az ügyvédi is számolnunk kell. (Egy eset kivételével: ha a házastársi közös vagyon kizárólag ingóságokból áll, és a felek már elosztották ezek egymás között, így nem szükséges közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalni a megállapodást, és az ügyvédi költség megspórolható.)
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Bonyolítja a házassági bontópert, ha közösen nevelt gyermekei is vannak a válótársaknak. Ugyanis a felek a házasságon túl is felelősséggel tartoznak a gyermekek neveléséért, eltartásáért. A szülő, akivel a gyerek(ek) egy háztartásban marad(nak) "természetben" tartja el ő(ke)t, tehát étkezteti, akár főz rájuk, lakhatásukat biztosítja, vásárol rájuk. Viszont a különélő szülő a tartási kötelezettségét többnyire pénzben teljesíti.
A gyerektartásdíj összege a gyermek igényeitől, szülők jövedelmétől függően változhat, összegéről első körben a két félnek kell megállapodnia, viszont ha ez nem sikerül, akkor a bíróság dönt róla, sok szempont figyelembevételével. Az egyik legfontosabb szempont, hogy kiskorú-e a gyermek.
Nem hivatkozhat anyagi körülményeire, vagy például magas törlesztő részletre, sem, és azt sem fogadja el a bíróság kifogásként, ha valakinek hozzátartozóit kell anyagilag támogatnia: a kiskorú mindig előnyt élvez.
A törvény viszont nem csak a kiskorúak esetében állapít meg tartási kötelezettséget: ha a gyermek már nagykorú, de még középiskolai tanulmányokat folytat, akkor a 20. életévének betöltéséig kell fizetnie a különélő félnek a díjat. Amennyiben pedig a nagykorú gyermek továbbtanul, amíg jogviszonya fennáll, és be nem töltötte a 25. életévét, addig a különélő szülő tartásra kötelezhető. Néhány esetben a nagykorú, de még tanulmányokat folytató gyermek elveszítheti jogát a tartásdíjra, például ha
- tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget,
- érdemtelennek minősül (pl. a különélő szülővel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot)
- a külön élő szülő a saját vagy egy másik - kiskorú - gyermek tartását veszélyeztetné.
A házasságból és az azon kívül született gyermekek között nincs különbség a tartásdíj szempontjából, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk. A különélő szülő jövedelmének legfeljebb 50 százaléka vonható le gyermektartásként, ez az összeg oszlik meg a gyermekek között. Tehát egy kétgyermekes család esetén a különélő jövedelmének maximum a negyede juthat egy gyermekre, egy háromgyerekes család esetében pedig nagyjából a jövedelem 17 százalék.
Buktató buktató hátán
Korábbi cikkünkben összegeztük, milyen szarvashibák vezethetnek egy válás esetén az anyagi csődhöz. Nem csak akkor követnek el hibát a váló felek, ha nem függetlenítik magukat az érzelmektől vagy azt gondolják, mindent meg tudnak majd oldani egyedül. Az is hasonlóan nagy baklövés, ha mindenáron meg akarják tartani a családi otthont, vagy túl könnyelműen mondanak le a megtakarításaikről más javak (pl. a lakás, autó) fejében. Ezekről, és a további buktatókről bővebben itt olvashatsz.