5 pénzügyi hiba, amivel a magyar felnőttek kifosztják magukat: így kerüld el őket

Összesen 78900-an jutottak be a 2019-es általános felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára, közülük 62 239-en államilag támogatott formában kezdik meg a tanévet. Az őszi szorgalmi időszak a legtöbb egyetemen hasonló időpontban kezdődik és végződik, de lehet egy-két hét eltérés a tanév rendjében. Amíg szeptember 3-án kezdődött a félév a BME-n és az SZTE-n, addig a Corvinuson és az ELTE-n szeptember 10-től üllnek be a padokba a hallgatók. 

A főiskola, egyetem új időszakot nyit a diákok életében, amely pénzügyileg is sokkal nagyobb tudatosságot követel majd tőlük. Ahogy az egyetem elkezdődik hirtelen rengeteg teendő szakad a nyakukba: albérletbe vagy kollégiumba költözés, tantárgyfelvétel, az egyetem és az új lakóhely környékének felfedezése, minden szükséges kütyü, tanszer, háztartási eszközök, és élelmiszerkészlet beszerzése, stb. Mindezek mellett a teendők mellett érdemes még a szemeszter elején foglalkozni a pénzügyi kérdésekkel is.

A főiskola, egyetem elkezdése pénzügyileg is nagyobb tudatosságot követel, és nagyobb függetlenséget jelent. Azonban rengeteg hallgató elköveti a hibát, hogy nem foglalkozik a pénzügyi kérdésekkel, csak amikor már késő. A Pénzcentrum most összeszedte azokat a témákat, amelyen még érdemes a szemeszter elején átrágnia magát minden egyetemistának, de főként a gólyáknak. 

1. Csinálj költségvetést!

Az első és legfontosabb dolog, amit meg kell tenned, mielőtt beleveted magad az egyetemista-lét örömeibe és elintéznivalókba, hogy alaposan átnézed a büdzsédet. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy nem veszik számításba a kiadásaikat, és a havi bevételük nagy részét elszórják mozi- vagy koncertjegyekre, bulikra, drága ebédekre, stb. Viszont hónap végén igencsak meg lesznek szorulva. Ezt pedig rengetegen képesek akár évekig is csinálni, 

Először érdemes számbavenni a megkerülhetetlen kiadásokat: a tandíjat, az albérleti és kollégiumi díjat, a rezsit, a (tömeg)közlekedés költségét, és a keretet, amiből kijönnek a főétkezések egy hónapban. A szemeszter elején még további kiadásokra is lehet számítani, amelyeket féléves-egyéves időtartamra kell rendezni: könyvtári beiratkozási díjat, vagy a félévhez szükséges tankönyvek, jegyzetek beszerzését. 

Ebből látszani fog, mennyi pénzre van szükség mindenképpen. Ezután hozzá lehet írni olyan járulékos költségeket, amelyek jelentős mértékben attól függnek, mit tervez csinálni a hallgató szabadidejében. Ezután érdemes minden lehetséges bevételt összeírni: sok hallgatót még a szülei támogatnak havi összeggel, van lehetőségük diákhitelt igénybe venni, számíthatnak tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjra, illetve vállalhatnak munkát is. Mindezek kiteszik együttesen, amelyből havi szinten gazdálkodhat az egyetemista.

Ha a kiadásainkon látszik, hogy magasabbak, mint a várható bevétel, akkor érdemes még most új bevételi forrás után nézni, vagy újra átnézni a kiadásokat, hol lehet lefaragni. 

2. Vedd igénybe a diákkedvezményeket!

A legtöbben az utazási kedvezményeket veszik igénybe diákként, és ezt többnyire nem is kell bemutatni. Azonban van rengeteg más lehetőség is: sok könyvtárba iratkozhatnak be a diákok kedvezménnyel, járhatnak úszodába, vagy konditerembe és számtalan kulturális programot látogathatnak féláron. Ezen kívül sok könyvesbolt, nyomtató-fénymásoló hely, de akár menzák is adnak diákkedvezményeket. Sok nyelviskola is jelentős kedvezményeket ad a hallgatóknak, és az autósiskola választásnál is érdemes kihasználni az engedményeket. 

A mobilszolgáltatók diákkedvezményeit is érdemes átfésülni, és a bankok iskolakezdési számlanyitási akcióiról sem érdemes megfeledkezni. A felsoroltakon kívül pedig még számos hely van, ahol a diákigazolványt felmutatva engedményhez juthatunk. Ehhez egyrészt nyitott szemmel kell járni, másrészt ha valamit tervezel vásárolni, vagy igénybe venni egy szolgáltatást, ne feledkezz meg arról, hogy diák vagy, és keresd a neked szóló ajánlatokat.

3. Nyiss időben diákszámlát!

Bankszámlára ma már a legtöbb fiatalnak szüksége van: a felsőoktatási intézmények közül sok hely már előírja, hogy a hallgató rendelkezzen bankszámlával, melyre az ösztöndíjat utalhatja. A bankok már nagyon készültek a szeptemberre, rengeteg akciós számlacsomagot kínálnak a hallgatóknak. A diákszámlák nem sokban különböznek egymástól, mégsem mindegy, mit választunk, mert később a döntésünknek borsos ára lehet.

Az első bankszámla megnyitása fontos lépés a felnőttek pénzügyi tudatosságában. 

Ha korábban volt is számlád, valószínűleg nem egyedül hoztad meg a döntést, milyen csomagot, és hol nyitsz. Most itt az alkalom: érdemes utánanézni, hogy csomagváltással még inkább személyre tudod-e szabni, vagy nincs-e a piacon egy számodra kedvezőbb ajánlat. Mivel szinte mindenhol minimalizálják a bankok a számlanyitási és -vezetési díjakat, más szempontok alapján érdemes meghozni a döntést. Erről bővebben itt írtunk. 

4. Köss biztosítást!

Mivel kevés főiskolás, egyetemista teheti meg, hogy saját lakásban él, keveseknek jut eszébe a biztosítás. Hiszen albérletben, vagy kollégiumban fognak lakni, amely biztosítva van. Miért is aggódnának? Csakhogy ez a gondolkodás hibás, hiszen az a biztosítás csak a kollégiumot, és magát a lakást biztosítja, és a tulajdonosnak, vagy intézménynek fog fizetni. Viszont azokat az ingóságokat - amelyek nagyértékűek is lehetnek, mint pl. egy új laptop - amelyeket a beköltözők visznek magukkal, nem biztosítja sem lopás, sem kár esetére. 

Azt, hogy az albérletnek van-e biztosítása, javasolt már a bérleti szerződés megkötése előtt, illetve a feltételekről szóló tárgyalás idején tisztázni. Piaci adatok szerint a hazai lakásállománynak közel háromnegyedére kötöttek biztosítást, azonban az alkuszok tapasztalata az, hogy a bérbeadott lakásokat ennél kisebb arányban biztosítják. kevesen tudják, hogy amennyiben a bérelt ingatlant nem biztosították, a bérlő is jogosult a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni az ingatlanra, például az albérletre.

Ez azért megfelelő megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani. Az alkuszok kalkulációi alapján külön ingóságra 500-1000 forintos havidíj ellenében már lehet olyan lakásbiztosítást kötni, amely akár több millió forint értékű, a lakásban található vagyontárgyra is fedezetet nyújt. Egy egyetemista esetében ez az értékhatár általában meg is haladja az albérletben található saját ingóság összértékét.

5. Kezdj el félretenni!

Bizonyos szempontból az egyetemisták a spórolás mesterei - hiszen pár ezer forintból képesek napokig kihúzni a hónap végéig -, más szempontból nagy gondjaik lehetnek később, mert nem tanulják meg a hosszú távú spórolás, vagyis a megtakarítás mikéntjét. Természetesen a rövidtávú túlélési stratégiák is hasznosak lehetnek az életben, azonban aki már egyetemistaként káros modelleket követ a pénz kezelésében, az később nagyon nehezen tud majd ezeken a berögződéseken változtatni. 

Ha nem is kezd el egy egyetemista rögtön a nyugdíjas éveire spórolni - ez nehezen is lenne elvárható, és nem életszerű - legalább az olyan élethelyzetekre érdemes folyamatosan félretenni egy kisebb összeget, amelyek vele is bármikor előfordulhatnak. Egy telefon, vagy egy laptop pótlása, ha tönkremegy, akár 100 ezer forintos tétel is lehet, és ilyen esetben jó, ha van az embernek megtakarítása, amihez tud nyúlni. Ellenkező esetben hitelfelvételre kényszerül, és eladósodik, esetleg úgy is, hogy még munkája sincs.