Dúl a harc: továbbra sem tudni, kié lesz Czeizel Endre mesés hagyatéka

Czeizel Endre első házasságából három gyerek született: Gábor, Balázs és Barbara. Gábor (58) színházi rendező, gyermekei nincsenek, Balázs (57) vizuális művészettel foglalkozik, és tőle származik három unoka: Benjamin, Jonatán és Jakab. Barbara gyógypedagógus, és két gyerek, Dani és Júlia édesanyja.

Czeizel első felesége halála után újranősült, és elvette Erzsébetet, akinek viszont volt már egy lánya: Andrea. A professzor őt is saját gyermekeként szerette, Erzsébettől pedig még két kései gyermeke született: Andriska és Fanni. Állítólag ők ketten már megkapták a részüket az örökségből, azonban első feleségétől született gyerekei még egy fillért sem láttak belőle - írja a Story.

- mondta a professzor halála előtt. Azonban a végrendeletnek nyomaveszett. Czeizel három felnőtt gyermeke bízik benne, hogy így csaknem négy év után véget érhet a pereskedés. A legidősebb, Gábor korábban azt nyilatkozta:

Több tárgyaláson van túl a Czeizel-család, azonban eddig nem jutottak dűlőre. A legközelebbi a nyári szünet után, szeptemberben lehet.

Nem végrendelkeznek a magyarok, vagy ha igen, rosszul

Egy korábbi felmérésből az derül ki, hogy a magyarok nagyjából 90 százalékának egyáltalán nincsen végrendelete, a jogi procedúrára bízza a hagyatékának elosztását. Ha végakarat nincs, vagy az nem terjed ki a vagyon egészére, akkor a hagyatéki eljárásban a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, amelyek nagyon szigorú, kivételt nem engedő öröklési rangsort állítanak fel:

• első helyen a lemenő egyenes ági rokonok - gyerekek, unokák stb. - öröklséi igényei állnak, az pedig egyáltalán nem releváns, hogy az örökös gyermek házasságon kívül, vagy azon belül született.
• mellettük a házastárs áll, aki egy "gyerekrészt", illetve holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az elhunyttal közösen lakott ingatlanra, annak berendezésére. A Polgári Törvénykönyv szerint az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek.
• a magyar jog az özvegyet csak akkor ismeri el egyedüli örökösként, ha nincsenek egyéb élő leszármazottak, szülők.
  
• ha az örökhagyónak a házastárson kívül csak szülei voltak, akkor az özvegyé lesz a közösen lakott lakás, annak berendezése. Emellet a hagyaték fele is a házastársat illeti, a másik fele pedig a még élő szülőket.

Külön bonyolódik a dolog, ha a felmenők és az oldalági rokonok örökölnek, ezt nevezi a magyar jog parentéláris öröklésnek. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint akinek van is végrendelete, az sem feltétlenül van tisztában a követelményekkel.

Rengeteg végrendelet lapul otthon, a fiókok mélyén, viszont a tapasztalatok szerint számos dokumentumot hibásan készítettek el - ekkor pedig a dokumentum támadhatóvá válik a hagyatéki eljárás során, vagy a bíróságon. Papíralapú végrendeletet háromféleképpen lehet elfogadható módon írni:

• egyfelől sajátkezűleg - ez a közismertebb mód -, ekkor nincs szükség tanúk jelenlétére sem, a lényeg, hogy az örökhagyó az egészet a saját kezével írja, és a végén szignózza.
  
• géppel, ám ekkor az örökhagyó mellett két tanúnak is alá kell írnia annak minden oldalát. Azonban az nem feltétel, hogy a tanúk ismerjék a dokumentum tartalmát, ellenben az a benne szereplő juttatás érvénytelen, amelyet az örökhagyó valamelyik tanúra hagy.
• emellett a közjegyzőnél is letétbe lehet helyezni a végrendeletet - ennek is feltétele, hogy az örökhagyó maga írja azt. Előnye még az is, hogy a dokumentum nem veszhet el, mert bekerül a nyilvántartásba, és a szakértők segítségével a hibák is kiküszöbölhetőek. Tanúk ebben az esetben nem kellenek.

Bármelyik formát is válasszuk, nagyon fontos, hogy a végrendelet keltezése megelelő legyen, ennek hiányában a dokumentum érvénytelen. Amennyiben a végrendelet több oldalból áll, úgy mindegyik lapot sorszámozni szükséges.

Sőt, jótékony szervezeteket, alapítványokat és egyesületeket is megnevezhetünk örökösnek. Állat javára viszont nem lehet Magyarországon végrendelkezni.