Pénzcentrum • 2019. május 27. 05:46
A spórolás, a megtakarítás szinte minden ember életének része: vagy azért, mert mániákusan gyűjtöget, és egy fillért sem hajlandó kiadni feleslegesen, vagy azért, mert elszórja az egész fizetését, és emiatt lelkifurdalás gyötri. De vajon miért van az, hogy valaki egy életen keresztül spórol, szinte már mániákusan, mások pedig képtelenek félretenni akár egy fillért is, és hónapról hónapra élnek?
A fogyasztói viselkedésnek természetesen a genetikában, főként az öröklött személyiségvonásokban is kereshetnénk az alapjait, azonban inkább olyan tényezőket kell említenünk, amelyeket környezeti hatásnak tulajdonítunk - mondta el a Pénzcentrumnak Hal Melinda, pszichológus közgazdászt, a Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar oktató-kutatója.
A spórolás vagy túlköltekezés esetében az elsődleges (család) és másodlagos szocializációs közegekben (intézmények - óvoda, iskola) tanult mintáknak, a médiahatásnak, az oktatás színvonalának, az egyén kulturális közegének és társkapcsolatainak kiemelt jelentősége van, azonban nem tekinthetjük a környezeti hatásokat egyetlen viselkedéses megnyilvánulás kizárólagos okának sem.
A saját tapasztalat mellett sok egyéb tényező is befolyásolja a spóroláshoz és a túlköltekezéshez való viszonyt. Az intézményi edukáció, az alapvető gazdasági, közgazdaságtani fogalmak megismerése sokat segíthet a megfelelő viselkedés kialakításában, ennek hiánya pedig súlyos, életen át tartó anyagi problémákhoz vezet.
A marketing és a reklámok vásárlást serkentő hatása mellett jelentős a médiában megjelenő hírek, a gazdasági mutatószámok és azok kommunikációjának szerepe.
Kutatások szerint anyagi helyzetünktől, életszínvonalunktól és konkrét jövőképünktől függően érzékenyebbek vagyunk saját térségünk, országunk gazdasági helyzetének romlására: minél kevésbé érezzük biztonságosnak az anyagi helyzetünket, annál érzékenyebben reagálunk a területet érintő válságra és annál valószínűbb, hogy szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat.
Így születtem vagy küzdhetek ellene?
A személyiségnek komoly szerepe van a vásárlási szokások kialakulásában eleve meghatározó lehet abból a szempontból milyen tárgyak birtoklása jelent érzelmi kielégülést - folytatja a szakember. Vannak, akik a kirívó, egyediségüket kifejező ruházati cikkekkel kapcsolatban hajlamosak túlköltekezni, mások inkább elektronikai kütyükbe, mindig újabb és modernebb eszközökre költik spórolt pénzüket.
Néhányat kiemelhetünk ezek közül, a felsorolás azonban korántsem lesz teljes:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Az esztétikumra való nyitottság művészeti termékek, lakberendezési, kozmetikai és ruházati cikkek felé jelent nagyobb fokú fogékonyságot, egyfajta pozitív érzelmi töltetet, a személy számára a praktikusság, netán a biztonság és minőség kevésbé
- Egy másik példa a sokak által ismert extraverzió, amely leegyszerűsítve társaságkedvelést jelent. Az extravertált személyek hajlamosak egyéniségüket kiemelő, kirívóbb, esetenként drágább termékeket vásárolni, amellyel kapcsolódhatnak a közösséghez és ki is tűnhetnek általa.
Ha a magyarázatkor a személyiséget hívjuk segítségül első javaslatunk, a személyes önmegismerés felé tereli a személyeket.
A tanult minták hihetetlen jelentőséggel bírnak a családokban, sőt, akár transzgenerációs átadásról is beszélhetünk a spórolás, takarékosság, mértéktartás kérdéskörében. Egy példán keresztül könnyebben érthető miről is van szó: a legtöbb család rendelkezik olyan felmenővel, aki érintett volt a második világháborúban. A háborús idők alatt elszenvedett megpróbáltatások, az alapvető élelmiszerek hiánya, korábbi alacsony életszínvonal családi legendáriumokban, történetekben jelenik meg a fiatalabbak számára. A közeli rokonoktól hallott történetek képesek akár generációkon átívelve megváltoztatni a pénzhez és bizonyos termékekhez fűződő érzelmi töltetet.
Mindezek és lakossági oktatást célzó tartalmak eltávolodást is eredményezhetnek korábbi viselkedési mintázatoktól, a pozitív változás elérése azonban nehéz, hosszadalmas folyamat.
Gondoljunk csak arra, micsoda különbség van idősebb és fiatal generáció között az ételek fajtáinak és mennyiségének felhasználásában, kidobásában.
Fontos, hogy kiemeljük kulturális örökségünk szerepét. Hazánkban az ingatlan tulajdonlása a cél, míg számos nyugati országban az emberek jellemzően bérleményben gondolkodnak. Történelmünk, politikai berendezkedésünk, társadalmi értékrendünk, identitásunk egyaránt hozzájárul ehhez a különbséghez -összegzi Hal Melinda.