Zsoldos Ákos • 2019. április 10. 15:28
Hamarosan érkezik a kiemelkedő fix hozamokat garantáló állampapír, a Nemzeti Kötvény. A befektetés kamatai valóban magasak lesznek, de ha az infláció tovább emelkedik, már egyáltalán nem biztos, hogy megéri. Annak jártunk utána, hogy tényleg jobb-e az új kötvény a korábbiaknál. Azt is megmutatjuk, hogy érdemes-e meglévő állampapírunkat leváltani az új kötvényre.
Nyáron érkezik az új államkötvény, a Nemzeti Kötvény. Az új befektetési forma olyan magas hozamokat ígér, amellyel első ránézésre semmi nem tud versenyezni. Gyakran olvassuk azóta, hogy a befektetés annyira kedvező, hogy a kormány nem csak a bankbetéteknek ad hatalmas pofont, de a befektetési alapkezelőket is kiherélheti. Mivel azonban fix kamatozású állampapírról van szó, egy elszálló infláció mellett már egyáltalán nem biztos, hogy jobban járunk a Nemzeti Kötvénnyel (NK), mint az eddig is az egyik legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapírral. Nézzük is meg, hogy tényleg annyira hiperszuper-e a befektetés.
Tegyük fel, hogy 500 ezer forint befektetésünk van, amely nyáron lesz aktuális. Június elsején érkezik a kötvény, nagyon kedvező kamatokkal:
- Az első félévben 3,5, az év végén 4 százalékos kamatot fizet
- A második évben 4,5 százalék a kamat
- A harmadikban 5
- A negyedikben 5,5
- A hatodikban 6 százalék.
Így tehát a jelenlegi hozamkörnyezetben magasnak számító 6 százalékos kamatot csak az ötödik év végén fizet (a Portfolio korábbi számításai szerint a teljes befektetési táv alatt 4,95 százalékos az átlaghozam, ami szintén nagyon magas). Nagy előnye lehet, hogy a Prémium Magyar Állampapírral (PMÁP) szemben kamatos kamattal fizethet. A PMÁP egy változó kamatozású papír, amelynek reálhozama évi 1,7 százalék 5 éves távra - azaz ennyit fizet infláción túl. De melyikbe tegyük a pénzünket a kettő közül? Egyértelmű a kérdés?
A Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célt lőtt be. Ez nekünk azért fontos most, mert a PMÁP inflációkövető papír, azaz minden esetben garantál nekünk 1,7 százalékos éves reálhozamot. Ha az infláció marad ekkora, akkor a fix kamatozású NK az első évben 0,5, az utolsó évben azonban már 3 százalékos reálhozamot hoz.
Persze ebben benne van egy jóadag szezonalitás, és az éves infláció várhatóan ennél alacsonyabb lesz, gyakorlatilag alig van esély arra, hogy a következő években is 3 százalék maradjon. Természetesen a jövőt nehéz kiszámítani, mi azonban most megnézünk két reális forgatókönyvet. Először nézzük meg, hogy alakul a PMÁP hozama, ha az infláció az MNB által elvárt mértékben alakul, és mi történik akkor, ha szépen lassan 4 százalékra kúszik, és azon stabilizálódik:
Mivel úgy számolunk, hogy júniusban vásárolja meg példaalanyunk a PMÁP-ot, kamatadóval már nem kell számolnia. Azt feltételezzük továbbá, hogy az év végén kifizetett kamatot újrabefekteti. Ez azért jelentős, mert a PMÁP nem kamatos kamattal kamatozik, ezért az év végén kifizetett kamatból újra kell vásárolnunk PMÁP-ot, ám az ezen jóváírt kamat már jóval kevesebb, mintha az eleve kamatozott összegre íródna jóvá évente. Látható, hogy 4 százalékos infláció mellett a hozam is jóval magasabb, mint ahogy a kamat is eléri az 5,7 százalékot. Most nézzük meg, hogy miképp teljesítene a Nemzeti Kötvény azonos feltételek mellett. Ismét kiemeljük - ennek hozama egyáltalán nem függ az inflációtól:
Ahogy az látható, az infláció mértéke egyáltalán nincs hatással a befektetésre. Ennek megvannak a kockázatai, hiszen egy 6 százalék fölé szaladó inflációnál bizony már negatív lenne a reálhozamunk (ilyen infláció viszont meglehetősen valószínűtlen rövid távon). Nézzük is meg, hogyan teljesít a két papír egymáshoz viszonyítva:
Meglepő, de ha az infláció már a mostaninál 1 százalékkal többre, 4 százalékra hízik, már jobban megéri PMÁP-ot vásárolni. Azaz az új papír egyáltalán nem annyira hiperszuper. Emlékezzünk, az utolsó maginflációs (azaz szezonális hatásoktól megtisztított, adószűrt) adat 3,8 százalék volt. Értelemszerűen 4 százalékos inflációs szint felett mégjobban megéri PMÁP-ot vásárolni (hogy különböző inflációs szintek mellett hogyan alakul a két kötvény hozama, a Portfolio ebben a cikkében számolta ki).
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Felvet tehát egy fontos kérdést a Nemzeti Kötvény bevezetése, amelybe a kormányzat vélhetően gőzerővel tereli majd be a lakosságot: mekkora inflációval is számol a kormányzat, ha valójában ezzel a lépéssel magát is bebiztosítja az áremelkedéssel szemben? Hiszen ha a lakosság kezében levő államadósságot a PMÁP-on keresztül egyre nagyobb mértékben kell törlesztenie, azt megérezné a büdzsé is. Könnyen lehet, hogy már ők is az infláció emelkedését vették alapul, amikor megalkották az új, számukra biztonságosabb és egyben jól eladható kötvényt.
Ha már van PMÁP-om, érdemes váltani?
Érdekes kérdés, hogy aki tavaly bevásárolt PMÁP-ból, annak érdemes-e azt NK-ra cserélnie? Elvégeztünk egy gyors számítást. Azt feltételeztük, hogy az 500 ezer forintos PMÁP-befektetés épp az NK kibocsátásakor fizet kamatot. Ekkor a befektető kiszáll a befektetésből 1 százalékos büntetőkamat mellett, és a megszerzett pénzt egyből befekteti NK-ba. De nézzük sorba:
Fent a PMÁP hozamának alakulása látható 3 és 4 százalékos feltételezett infláció mellett. Mivel tavalyi kibocsátásról van szó, számolnunk kell a kamatadóval is (ennek mértéke 15 százalék). A magasabb infláció természetesen ebben az esetben is magasabb nominál hozamokat eredményez. De érdemes-e bevásárolni NK-ból? Nézzük meg 3 százalékos infláció mellett.
A Nemzeti Kötvény hozama és kamata természetesen nem változik, azzal viszont számolni kell, hogy ha összességében mindenképp egy öt éves befektetés a célunk, és ebből már egy eltelt, akkor az első év utáni váltáskor az NK-t csak 4 évre vásároljuk meg, azaz a legmagasabb hozamunk nem 6, hanem 5,5 százalék lesz. A váltáskor kifizetjük az 1 százalék büntetőkamatot és a kamatadót, amit azután a fennmaradó részre már nem kell fizetnünk. A hozamunk a második évben alacsonyabb lesz, mint az elsőben, de a kamatos kamat és az egyre növekvő kamatláb miatt egyre meredekebben nő a hozamunk is. Nézzük most meg, hogy jól jártunk-e a váltással.
Igen, sokkal jobban jártunk. Akkor azonban, ha az infláció elszaladna 4 százalékra, a váltás előnye már nem akkora. Értelemszerűen nagyobb infláció mellett pedig már nem érné meg. Mivel azonban jelenleg a 3 és 4 százalék közeli infláció a reális, akkor érdemes váltani, ha a befektetésből legfeljebb egy év telt el - és nem valószínűsítünk 4 százaléknál magasabb áremelkedést.