Pénzcentrum • 2019. március 28. 12:04
Műtárgybefektetési Index indult Magyarországon, melynke célja a műtárgy mint befektetési eszköz ismertségének növelése és népszerűsítése. Az index a magyar vásárlók műtárgybefektetési szándékának alakulását méri fel minden évben.
A BÁV megbízásából a GfK Hungária Piackutató Kft. 2018 decemberében reprezentatív online kutatás keretében mérte fel a hazai internetező lakosság műtárgybefektetési attitűdjeit. A felmérés eredményét a most publikált Műtárgybefektetési Index foglalja össze, amely a várható befektetési szándék különböző dimenzióit egyesíti egyetlen értékben. Ez egy 0 és 100 közötti skálán elhelyezkedő szám, amelynél a növekvő érték nagyobb befektetési kedvet jelent, és azt jelzi, hogy a jövőben több ilyen jellegű befektetés várható.
Az Index 22, különböző dimenziókba sorolható elemből áll, amelyekből 7 részindexet hoztak létre. A részindexeket olyan fogalmilag összetartozó elemek alkotják, mint a jövőbeli anyagi kilátások, a befektetői kockázatvállalás, a hozamvárakozások, a műtárgypiac ismerete, a bizalom vagy a műtárgyak presztízse.
Mindezek nyomán a BÁV Műtárgybefektetési Index értéke 2018 decemberében 5 és 79 között szóródott, az átlaga 39 volt. A kutatás szerint a férfiak, a felsőfokú végzettségűek és a legfeljebb kétfős háztartásokban élők körében magasabb az index értéke, vagyis a műtárgyakba való befektetési kedv. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy az index több kutatási hullám után, a valós piaci mozgásokkal összevetve válik majd igazán elemezhetővé. Ha a Műtárgybefektetési Index részindexeit vizsgáljuk meg, a következők derülnek ki.
A műtárgyvásárlási szándék egyelőre alacsony
A vásárlási szándék részindexből az derül ki, hogy a kutatásban résztvevők tényleges műtárgyvásárlási szándéka alacsony: a válaszadók mindössze 5 százaléka gondolja, hogy biztosan vagy valószínűleg műtárgyat fog vásárolni az elkövetkező évben, 21 százalékuk bizonytalan, háromnegyedük pedig inkább vagy biztosan nem fog vásárolni. A biztos vásárlást tervezők sem kívánnak túl magas összeget fordítani erre: mintegy háromnegyedük legfeljebb 200 000 forintot költene műtárgyakra.
Nem sokkal magasabb a vásárlási szándék akkor sem, ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy vásárolnának-e a megkérdezettek műtárgyat, ha váratlanul 1 millió forinthoz jutnának. Ekkor 9 százalék válaszolt valószínű vagy biztos igennel. A még így is alacsony érték azt mutatja, hogy
Aki műtárgyat venne, az leginkább festményt vásárolna (55%), második helyen 35 százalékkal az ékszer áll (ezt a hölgyek választanának magasabb arányban), harmadik az óra (24%), míg a 18-29 év közöttiek elsősorban műszaki régiséget (old timer autót, motort) vennének. A legnagyobb arányban magyar alkotótól vásárolnának, viszont a potenciális vásárlók mindössze ötöde tudott olyan alkotó megnevezni, akitől szívesen venne műtárgyat. A lehetséges vásárlók harmada tájékozódna aukciós házak szakembereinél a vásárlást megelőzően.
Kevesen tájékozottak műtárgyakkal kapcsolatban
A válaszadók mindössze 1 százaléka állítja magáról, hogy ismeri vagy jól ismeri a műtárgypiacot, ami nem is csoda, mivel 45 százalékuk szinte soha nem jár múzeumokba, galériákba vagy aukciókra. Amikor azonban név szerint kérdeztünk rá aukciósházak és galériák ismertségére, akkor a BÁV kiemelkedően jól szerepelt: a válaszadók 91 százaléka állította, hogy ismeri a céget.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A műgyűjtés presztízse magas, de bizalmatlanság övezi
Jellemzően osztják az emberek azt a véleményt, hogy a műtárgyak növelik egy ingatlan presztízsét, és pozitívan értékelik a műtárgyba fektetők tevékenységét is. Ugyanakkor meglehetősen magas a bizalmatlanság a műtárgypiaccal szemben: 41 százalék nem bízik a piacon vásárolható műtárgyak eredetiségében és az értékbecslés helyességében. A presztízs és bizalom részindex az 50-69-es korosztály körében a legmagasabb, míg a 18-29-es korosztály körében a legalacsonyabb.
A magyarok konzervatív és kockázatkerülő befektetők
A kutatásban résztvevők fele rendelkezik fél millió forint feletti megtakarítással, 7 százalékuk 5 és 15 millió, további 7 százalék pedig 15 millió forint feletti összeget tudhat magáénak. Ezt azonban jellemzően konzervatívan kezelik: vagy be sem fektetik (folyószámlán tartják) vagy ha igen, kockázatkerülő módon helyezik el. A kötvényt vagy részvényt vásárlók aránya 17 százalék, az aranyba, műtárgyba vagy ékszerbe fektetőké pedig csak 3 százalék. A befektetési kedv korlátait jelzi az is, hogy váratlan pénz esetén is sokan inkább hitelt törlesztenének, vagy hétköznapi termékekre költenék az ölükbe hullott összeget. A befektetői bátorság részindex magasabb a férfiak, magas végzettségűek, a magas jövedelműek, valamint az idősebbek körében.
A befektetői kockázatvállalási hajlandóság szintén alacsony: a válaszadóknak csupán 5 százaléka hajlandó nem megszokott befektetési formát választani, ha azzal kockázatot is kell vállalnia, és váratlan pénz esetén is legtöbben alacsony kockázatú befektetést választanának. Ebben az esetben is férfiak és a magas végzettségűek hajlamosabbak a nem megszokott és kockázatosabb befektetésekre.
A műtárgyakkal kapcsolatos hozamvárakozás magas
Magas a hozamvárakozás a műtárgyakkal kapcsolatban: a nagy többség (67%) az inflációnak megfelelő, vagy annál magasabb értéknövekedést társít hozzájuk. A többség az anyagi kilátásainak tekintetében optimista: 53 százalékuk úgy gondolja, hogy az elkövetkező egy évben nem változik anyagi helyzete, 31 százalékuk pedig javulásra számít. A válaszadók között a fiatalok és az aktívak jellemzően bizakodóbbak.
- értékelte az eredményeket Zakariás Fruzsina, a BÁV vezérigazgatója. "Az Index több értéke azt mutatja, hogy van hová fejlődnie a hazai műtárgypiacnak az edukáció és a transzparencia területén, annak érdekében, hogy az új vásárlórétegek számára is vonzó alternatíva legyen. Ebben a BÁV kimagasló márkaismertségénél és piaci súlyánál fogva vezető szerepet kíván játszani. A Műtárgybefektetési Index változása évről évre mutatja majd, hogy ez az elhatározásunk és tevékenységünk mennyire volt eredményes, mennyire sikerült a műtárgyat mint befektetési eszközt megismertetni, elfogadtatni és ezzel együtt a vásárlási szándékot erősíteni."