Pénzcentrum/Portfolio • 2019. február 28. 12:56
"Program a versenyképesebb Magyarországért" címmel tegnap délután egy friss dokumentum jelent meg a kormány honlapján. A közel 100 oldalas anyag egyik érdekessége, hogy alig néhány órával az MNB "Versenyképességi program 330 pontban" című kiadványa után került nyilvánosságra. A kormány anyaga hasonlóképp a kritikus területeket járja körül: az adózás, a foglalkoztatás, az államigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet témáján keresztül vázolja fel a tennivalókat. A másik érdekesség, hogy miközben a kormányzati anyag nem tartalmaz annyi konkrét lépést, mint az MNB 330 pontba szedett javaslatcsomagja, részletesebben ismerteti azok növekedési és költségvetési hatásait.
Az egyes területeken akcióterveket, főbb programpontokat fogalmaz meg a kormány. E tekintetben ugyanakkor feltűnően nem egységes szerkezetű az anyag, a kezdeti program - akció - háttér - programpontok struktúra a dokumentumban néhol leegyszerűsödik. A főbb pontok a következők:
- Munkára rakódó terhek: A munkára rakódó terhek csökkentése a 2016-ban kötött bér- és adómegállapodás teljes végrehajtásával.
- A kis- és középvállalkozások támogatása: a kiva belépési értékhatárok emelése, a kiva kulcs csökkentése (a 6 éves adó- és bérmegállapodás lépéseivel összhangban), a kata szabályrendszerének finomhangolása.
- Beruházások élénkítése: a beruházások gyorsított leírása, a csoportadózás lehetőségének megteremtése, a nemzetközi adózást érintő szabályok felülvizsgálata, az értékcsökkenési szabályok, a veszteségelhatárolás, az előlegkiegészítési kötelezettség és a kedvezményrendszer újragondolása.
- Adóegyszerűsítés: a munkavállalói járulékok összevonása, járulékalapok egységesítése, a magánszemélyek önálló, vállalkozási és őstermelői jellegű jövedelmeire vonatkozó szabályrendszer egyszerűsítése, a gépjárművek adóztatásának konszolidációja, a kisadók számának további csökkentése.
- Adóadminisztráció: a bevallások, adatszolgáltatások egyszerűsítése, az adóhatósági folyamatok teljes körű elektronizációja, a hatóságok közti információcsere kiszélesítése, 2021-től a vállalkozások többsége számára az adóhatóság készíti el az adóbevallásait.
- Gazdaságfehérítés: A valós időben gyűjtött információk hatósági körének bővítése, az építőiparban a benchmarkként alkalmazott bérszínvonal ismertetése.
- Fiatalok munkavállalásának ösztönzése
- Kisgyermekes anyák munkavállalásának ösztönzése
- Foglalkoztatási osztályok átalakítása német minta alapján
- Mobilitás elősegítése
- Államigazgatás hatékonyságának javítása: Teljesítményalapú bérgazdálkodás, létszámcsökkentés, az állami feladatok újragondolása, a központi közigazgatás belső folyamatainak teljes digitalizációja (2022-ig), a hatósági eljárások elektronizálása
- Üzleti szabályozás: vonzó csődeljárási keretrendszer
- Egészségmegőrzés
- Ellátási formák összhangjának megteremtése
- A teljesítmény-finanszírozási rendszer felülvizsgálata
- Alap- és középfokú oktatás: a készség- és képességfejlesztési célok előtérbe helyezése, az intézmények helyi tanterveinek átdolgozása, az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentése, infrastrukturális fejlesztési program indítása, az Oktatási Hivatal által működtetett mérési rendszerek modernizálása és digitalizálása pályakövetési rendszer kialakítása, pedagógus minősítési rendszer felülvizsgálata, felzárkózási és leszakadást elősegítő programok kidolgozása
- Felsőoktatás: 4-5 felsőoktatási intézmény kiemelése, ahol a kutatói potenciál megerősítésével hatékonyabbá válhat a felsőoktatás és a piaci szereplők együttműködése
- Idegennyelv-tanulás: Első idegen nyelvre fókuszálás, két tannyelvű oktatás előtérbe állítása, ideális csoportméret és óraszám
- Innovációs és kutatási rendszer struktúraváltása
- Vállalati termelés hozzáadott értékének növelése: adminisztrációs tehercsökkentés, egyetemi innovációs szolgáltató központok létrehozása, egykapus vállalkozói tájékoztatási és e-ügyintézési portál
- Oktatási rendszer munkaerőpiac konform átalakítása
- Közlekedés fejlesztése
- Kreatív közlekedési megoldások
- Energiaellátás biztosítása