Már most is az egyik legjobb megoldás a spórolásra a pénztár (x)

A pénztári megtakarítások az évi 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény miatt jelenleg is az egyik legjobb alternatívát jelentik a takarékoskodók számára. A pénztártagok várhatóan óriási összeget fizetnek be az év utolsó heteiben, hogy maximalizálják az elérhető adókedvezményt, amely a takarékoskodásra fogékony embereknek jó lehetőség arra, hogy gondoskodjanak a jövőjükről. Bár lesznek a munkáltatókat kedvezőtlenül érintő adóváltozások, de a cégek számára 2019-ben is hatékony megoldás lesz az önkéntes nyugdíjpénztárakban és egészségpénztárakban való spórolás támogatása - mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke. Beszélt továbbá a kasszák eredményeiről, a tagok pénztárakba vetett bizalmáról és elárulta, mire van szükség a jól működő öngondoskodási piachoz.

Bár a tagok az év során is jelentős összegeket fizetnek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba és egészségpénztárakba, az év vége rendszerint még kiemelkedőbb. Ez most is így lesz? Ha igen, miért?

Nagy valószínűséggel megint ez lesz a forgatókönyv. Évek óta november-decemberben ugrik meg igazán az egyéni befizetések összege. Ennek oka, hogy így maximalizálható az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári takarékoskodás után járó évente 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény. Arra számítunk, hogy az utolsó negyedévben a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárakba rekordösszeget fizetnek majd be a tagok. Fontosnak tartjuk, hogy az év végi időszak az adó-visszatérítés azoknak is jó lehetőség, akik még nem tagjai valamelyik kasszának, de szeretnének takarékoskodni, hiszen amint belépnek és elkezdik a megtakarítást már számukra is elérhető akár a teljes befizetések után járó adójóváírás. Említette, hogy a pénztártagok az év során is jelentős összeget fizetnek be, ez szám szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 42 milliárd forintra rúgott az év első kilenc hónapjában, az egészségpénztárak esetében pedig 16 milliárd forintot tett ki, előbbi 16, utóbbi 21 százalékos emelkedést jelent. Egyértelmű tehát, a pénztárakba vetett bizalom.

Hogyan teljesítettek a pénztárak?

Másként kell értékelni az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak teljesítményét. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a legfontosabb mutatók közé tartozik az összesített vagyon és az egy főre jutó átlagos vagyon alakulása. Előbbi szeptember végére 3,1 százalékkal 1320 milliárd forintra nőtt, utóbbi ugyancsak 3,1 százalékkal fejenként 1,22 millió forintra emelkedett. Az egészségpénztáraknál pedig többek között szoktuk vizsgálni, hány alkalommal vették le a terhet a különböző egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő tagok válláról. Nos, a Pénztárszövetség egészségkasszáiban előtakarékoskodó emberek az év első kilenc hónapjában 6,9 millió alkalommal finanszíroztak szolgáltatásokat egészségszámlájukról, összesen 34 milliárd forintot értékben, ami 29 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.

A tagok mellett a munkáltatók szerepét szokták hangsúlyozni. Sokan csak az ő segítségükkel képesek megtakarítani?

Igen, ezt gyakran hangsúlyozzuk. Rengetegen az öngondoskodást szem előtt tartó és támogató munkáltatójuk révén szembesülnek először a jövőre való felkészülés fontosságával és a vállalati hozzájárulásokkal vágnak bele a megtakarításba. A munkáltatói szerepvállalás terén azonban jelenleg kevésbé kedvező a kép. Az mindenképpen pozitív, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál növekedett a munkáltatók által befizetett összeg, azonban az egészségpénztáraknál, ha minimálisan is, de mérséklődött. A munkáltatók évekkel ezelőtt sokkal nagyobb szerepet játszottak a pénztártagok megtakarításaiban. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba 2012-ben és 2013-ban a munkáltatók álltak az összes befizetés 59, illetve 53 százaléka mögött. Ma csak 38 százalékos szelet az övék.

Ennek mi az oka?

Elsősorban az elmúlt években életbe lépett adóváltozások, amelyek a béren kívüli juttatásokat érintették és a munkáltatói vállalások átrendeződéséhez vezettek, de természetesen a tagi tudatosság, az egyéni befizetések térnyerése is szerepet játszik az átsúlyozódásban.

Jövőre újabb adóváltozások lesznek, amelyek érintik a béren kívüli juttatásokat. Ezeknek milyen hatása lehet?

Megítélésünk szerint kedvezőtlen változás, hogy a dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a munkabér, de ennek ellenére továbbra is az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad a pénztári tagsághoz adott hozzájárulás.

Ez hogyan lehetséges?

2019-től munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe lehet majd venni, ezért tud a juttatás a legjobbak között maradni. Ennek köszönhetően a munkáltatók számára elérhető pénztári megoldások - tagdíjátvállalás, adomány, célzott szolgáltatás - mindegyike kedvezőbb, mintha a munkáltató bérként fizetné ki a rendelkezésére álló összeget. A munkáltatók felelőssége tehát óriási, jövőre felértékelődik a szerepük. Reméljük, sok munkaadó dönt úgy, hogy támogatja a dolgozók pénztári tagságát.

Hosszabb távon mit vár a pénztári megoldásoktól, tágabban nézve pedig az öngondoskodási piacon?

A Pénztárszövetség szerint a jól működő, az emberek egészségmegőrzését segítő, valamint a biztos anyagi időskort biztosító öngondoskodási piachoz mindhárom szereplő, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók szoros együttműködésére van szükség. Abban bízunk, hogy mindegyik oldal, felismeri a pénztárakban rejlő potenciált, ez pedig kellő alapot adhat a jövőbeni növekedéshez.

(x)