Megszólalt a Fundamenta: ne temessük még a lakástakarékot

A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának első panelbeszélgetésében a piaci szakértők elmondták, miért nem jó ötlet az LTP-k állami támogatását megvonni, miért impotens a pénzügyi szektor a parlagon heverő megtakarítások becsatornázásában és mit lehetne tenni a lakosság magas készpénztartásának megszüntetéséért:

Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy ma mintegy 1,5 milliós szerződés van a piacon, ami azt jelenti, hogy nagyjából 2-3 millió ember élet- és lakhatási körülményein javít a rendszer. Szerinte fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a lépéssel az állam nem a teljes szektort szántja be, hanem az állami támogatást. Kiemelte a rendszer hatékonyságát: egy forintból 7 forintot generált a gazdaságnak ez a rendszer. A lakástakarékoknak fontos szerepük volt a hitelezésben is éppen az anticiklikus jelleg miatt. Az állami támogatási büdzsé 60-70 milliárd forint körül volt idén az LTP-kre, de ez mind az ügyfeleké, emellett a lakástakarékok 110 milliárd forintnyi bevételt generálnak a gazdaságnak és ezzel az államkasszának, tehát nettó pozitív eredményről beszélünk az állam oldaláról. Szerinte egy vállalkozás csak úgy tud profitot generálni, ha van befektetett tőke, és a Fundamentánál elmondható, hogy az eddig befektetett tőke máig nem térült meg, ennek ellenére a szolgáltató elkötelezett a piac és az ügyfelek irányába. Kitért arra is, hogy szerinte a lakástakarékok igenis elősegítik az újépítésű otthonok megépülését, a kihelyezett hitelösszegből ugyanannyit folyósítanak új építésre, mint a bankok. Egy család számára azonban nem csak egy új építésű ház jelent új otthont, hanem ugyanígy egy felújított ház is, a felújítási cél a hitelkihelyezések 20 százalékát tette ki.

Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese az LTP-knél fellépő változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a rendszernek voltak problémái, a támogatási rendszer átalakítására megérett az idő, ezt maguk a piaci szereplők is elismerték. Ha a teljes támogatást kihúzzuk egy rendszerből az teljesen megszüntetheti az emberek motivációját - figyelmeztet. Szerinte lényegesen kisebb állami ösztönzővel is jól fenntartható lenne az LTP-k rendszere. Az Ersténél is át kell gondolni ezek után az üzleti modellt, főleg úgy, hogy a szegmens még csak most lett nyereséges.

Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: hasonló most a szituáció, mint a magán-nyugdíjpénztári rendszer beszántása idején. Szerinte itt súlyos kulturális probléma van, hogy ilyesmi megtörténhet. A piaci szereplők közül csak nagyon keveseket kérdeztek meg egy ilyen horderejű döntés előtt, és ez semmiképpen sem előremutató - teszi hozzá.

Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és a MABISZ elnöke beszélt arról, hogy az életbiztosítások állami támogatásának megszűnésekor is alkalmazkodnia kelltt a szektornak. Szerinte minden olyan üzenet, ami az öngondoskodást támadja - mint a mostani kormányzati döntés - jó pár lépéssel visszaveti a küzdelmet az öngondoskodás előmozdítására. A másik nagy probléma, hogy ezzel a kiszámíthatóság is megkérdőjeleződik a rendszerrel kapcsolatban, pedig az öngondoskodás egyik legfontosabb pontja az állandóság és megbízhatóság.

Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletág igazgatója szerint az LTP az átlagos lakosság számára egy viszonylag könnyen megérthető termék, ezért népszerű is volt. Nem tartja szerencsésnek a mostani döntést, mert bármilyen gyors döntés ebben a szakmában nem jó és nem célravezető, mivel ez a többi állami támogatással működő öngondoskodási termék létjogosultságát is megkérdőjelezi. Az, hogy a bankoknál sorban állnak az emberek, nem jó üzenet - teszi hozzá.

Benczédi Balázs, vezérigazgató, MKB-Pannónia Alapkezelő abban bízik, hogy ez a történet fél úton jár, és mindez valaminek a kezdete is, remélhetőleg a lakáscélú támogatások valamilyen formában megmaradnak a piacon, esetleg egy-két meglévő öngondoskodási termék kibővítésével.

Évi 6-8 százalékkal, stabilan nő a lakosság pénzügyi vagyona. Miért van az, hogy csupán az állampapír- és készpénzállomány képes ezt jelentősen túlteljesíteni? Miért nem tud a szektor együtt menni ezzel a trenddel?

Benczédi Balázs szerint az öngondoskodás termékek közül talán a NYESZ az egyetlen termék, amit az ügyfél vesz meg, minden mást eladnak neki. Nagyon kevés a tudatos megtakarító, sokaktól azt lehet hallani még ma is, hogy a készpénz tartása nagyon fontos.

Bilibók Botond egyetért azzal, hogy az elmúlt időszakban a szektor nem remekelt a megtakarítások becsatornázásában, sőt, kijelentette, nem megfelelőek a jelenlegi megtakarítási termékek a piacon.

Harmati László nem ért egyet azzal, hogy nincsenek jó megtakarítási termékek a piacon, a nyugdíjra való öngondoskodás rendszere például nagyon jól ki van találva szerinte. Látható, hogy a tranzakciós pénzkereslet nő, a forgalomban lévő pénz egy része valószínűsíthetően nem tiszta, tehát vannak olyan nagy vagyonfelhalmozódások, amelyeknek a készpénzaránya megkérdőjelezhető.

Pandurics Anett szerint a magyarok öngondoskodási attitűdjét ismerve nem meglepő, hogy a háztartási vagyon egy része készpénzben hever. A nyugdíjbiztosításokban azonban látszik, hogy komoly sikereket ért el a szakma, és ez nem egy egyszerű feladat, ehhez szükség van a közvetítők szerepére.

Tátrai Bernadett szerint az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság kéz a kézben jár. A pénzügyi tudatosságra való nevelés azonban otthon, kiskorban kezdődik, nem a bankoknál vagy az iskoláknál, mert a gyerekek minták alapján tanulják ezt meg.

Vavrek Zsolt a lakossági értékpapír üzletágban még lát potenciált, de az ingatlanok és a lakossági állampapírok nagy versenytársnak számítanak, és ennek még nem látszódik a vége. A kisebb, közepes tőzsdei papíroknál lehetett az utóbbi időben felfutást látni, de a nagy blue chip cégek megragadtak egy szinten. Egyedi befektetési lehetőségek után kell kutatni.

Az MNB Nagy Márton alelnök szerint közel 3000 milliárd forintot vonna be az 5000 milliárd forint körüli készpénzállományból a lakossági állampapír-piacra. Mit szól ehhez a szektor?

Vavrek Zsolt szerint fontos ilyenkor a személyes tanácsadás, és ez nem biztos, hogy a megfelelő, szakképzett embertől jön, az emberek sokszor az ismerősüket, rokonukat kérdezik meg. Szerinte az infláció emelkedésével a lakossági állampapírok kamata sem olyan vonzó már, ezen a területen is szükség lenne újításra és nyilván kellenének olyan alternatívák, amelyek vonzóak lehetnének és érvényesülne valamekkora elszívó hatás az állampapír-piacról.

Benczédi Balázs szerint a világ kicsit beleragadt a válság utáni időszakba, mindenki egy következő válságtól fél, emiatt pedig sokan készpénzt tartanak. Szerinte egy kornak, élethelyzetnek megfelelő portfólióm kialakítása lenne egy jó döntés. A diverzifikációban látja a jövőt.

Bilibók Botond szerint illúzió, hogy a kultúra meg fog változni, erre nagyon kicsi a valószínűség. Szerinte ezt a családok nem tudják megváltoztatni, mert ők sem ebben nőttek fel, itt csakis az oktatás kaphat lehetőséget ebben.

Harmati László úgy véli, hogy a készpénztartás csökkentése érdekében kényszerek kellenek, mint amilyen az online pénztárgép bevezetése volt. Állami szabályozás nélkül semmi nem fog megváltozni. A lakossági állampapírok esetén kicsit azt érezni, hogy a cél érdekében felhasznált eszköz túl erős, de a lakosság pénzügyi vagyonának növekedését látva tud egymás mellett élni és működni az állam és a pénzügyi szektor.

Pandurics Anett is egyetért azzal, hogy ezen a piacon mindenki fejlődhet, a vagyontortából minden piaci szereplőnek megvan és megvolt a lehetősége egy-egy szeletet kihasítani. A magyar piaci szabályozásról pozitív a véleménye, ugyanakkor kiemelte, hogy a szabályozás egyre inkább EU-s szintre terelődik, ahol halmozódnak a feladatok, ami pedig végtermékként kijön, sokszor nem az ügyfelek érdekét szolgálja.