Pénzcentrum • 2018. április 2. 11:30
Bár egyre többen döntenek a házasság helyett az élettársi kapcsolat mellett, kevesen vannak tisztában ennek jogi következményeivel. A magyar jog nem ismeri el az élettársi viszonyt a házassággal egyenértékűnek: az élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak, nem törvényes örökösei egymásnak és nem keletkezik közös vagyonuk sem. Mi történik, ha szétválásukkor az egyik fél többet követel, mint amennyi megilletné? Egyáltalán, mi követelhető? Kinek kell elhagyni a közös otthont? Kisemmizhetik-e a törvényes örökösök az élettársat?
Az élettársi kapcsolat fő vonzereje, hogy nem kell hozzá papír, mert magától létrejön, ha a felek közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. Viszont kétségkívül vannak hátrányai is, mivel együttélésük során az élettársak végig külön vagyonszerzők maradnak, azaz nem keletkezik közös vagyonuk, mint a házastársaknak. Másik lényeges különbség a házassághoz képest, hogy az élettársak a törvény szerint nem örökölnek egymás után. Így sokan csak társuk halálakor döbbenek rá, hogy a párjuk után semmi nem jut nekik elhunyt élettársuk vagyonából, sőt még haszonélvezeti jogot sem kapnak a közösen használt lakásra.
Pereskedés helyett közjegyzői okirat
Ha nem akarnak vitás helyzetbe kerülni, akkor az élettársaknak célszerű közjegyzőnél vagyonjogi szerződést kötni, amelyben saját akaratuk szerint szabályozhatják a tulajdoni viszonyaikat. A közjegyzőtől kérhetik a szerződés bejegyzését a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába is.
Az örökléssel kapcsolatban megoldásként szolgál, ha végrendelkeznek egymás javára. A végrendelettel biztosítani lehet, hogy az egyedül maradó fél akkor is a közös otthonukban maradhasson, ha az ingatlan kizárólag az elhunyt élettárs tulajdonában állt. A végrendeletet célszerű közjegyző előtt tenni, mert így az biztosan megfelel minden törvényi előírásnak, és azt a közjegyző bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így garantáltan elő is kerül a hagyatéki eljárás során. Végrendelet híján viszont akár évekig elhúzódó pereskedés várhat az elhunyt élettárs párjára, amelynek során neki kell bizonyítania, hogy mekkora rész illeti meg őt, illetve az örökösöket az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből).
Kié lesz a lakás a szakítás után?
Hasonló problémák merülhetnek fel akkor is, amikor az élettársak különválnak. Mivel nem keletkezik közös vagyonuk, mint a házasoknak, az élettársak a törvény szerint az együttélésük során keletkezett vagyonból a szerzésben való közreműködésük arányában részesülnek szétválásuk esetén. Ha tehát a közös otthon csak az egyik fél tulajdonában van, akkor hiába éltek le ott akár több évtizedet együtt, szétváláskor akkor is kizárólag a tulajdonost illeti meg az ingatlan tulajdonjoga, azaz a másik félnek el kell hagynia a lakást.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Megint más a helyzet, ha gyermek születik a kapcsolatból - ilyenkor a bíróság elrendelheti az ingatlan osztott használatát még akkor is, ha az kizárólag egyikük tulajdona. Sőt, kivételes esetekben még akár úgy is dönthet a bíróság, hogy a tulajdonosnak kell elköltöznie, és a gyerek felügyeleti jogát gyakorló másik szülő maradhat a lakásban, amelyben addig együtt éltek.