Hová rejthette a nagypapa a megtakarítását? Így kutasd fel az örökségedet

Pénzcentrum • 2017. november 29. 11:57

Honnan tudhatjuk meg, hol vezette a nagypapa a bankszámláját? Ki jár utána, volt-e az elhunytnak titkos megtakarítása? Kinek kell nyomoznia a mesés örökség után? Szakértővel jártuk körbe a témát, és azt is megtudtuk, mi valójában a hagyatéki eljárás célja.

Hozzátartozónk halálakor általában nem a hagyaték rendezésével szoktunk elsőként foglalkozni, hanem az elhunyt illő elbúcsúztatásának megszervezésével. A hagyatékkal kapcsolatos ügyek intézésébe ezt követően azonban érdemes minél előbb belekezdeni, mert az örökösökön is múlik, mennyi idő múlva juthatnak hozzá az örökségükhöz. Ha nem szeretnék, hogy a hagyatéki eljárás elhúzódjon, aktívan együtt kell működniük az önkormányzattal a hagyatéki leltár elkészítésében, majd később a közjegyzővel a hagyatéki tárgyalás során.

Elsősorban azokat a vagyonelemeket fontos összegyűjteni, amelyek szerepelnek valamilyen közhiteles nyilvántartásban (például lakás, nyaraló, autó, traktor, hajó), emellett a megtakarításokról és a bank-, illetve értékpapírszámlákról sem szabad megfeledkezni

 - hangsúlyozta Rák Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodájának helyettes vezetője. Hozzátette, azt is végig kell gondolni, volt-e tartozása az elhunytnak, hiszen az is a hagyaték részét képezi. "Ha ugyanis később, a hagyatéki eljárás lezárulta után derül fény további vagyonelemekre, póthagyatéki eljárást kell lefolytatni ezekre".


A szakember tapasztalatai szerint a hagyatéki eljárások elhúzódásának egyik leggyakoribb oka, hogy az örökösök csak hónapokkal az örökhagyó halálát követően kezdenek el érdemben foglalkozni a hagyatéki ügyek intézésével.

Sokan azt gondolják, hogy az örökség felkutatása a hatóságok dolga, ezért nem foglalkoznak vele, holott ez nem így van

- véli Rák Viktor.

A hagyatéki eljárás célja ugyanis elsősorban az öröklés rendjének a megállapítása - azaz, hogy ki örököl az elhunyt után -, nem pedig a hagyaték teljes körű feltárása. Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadójának és a közjegyzőnek sem dolga az elhunyt vagyona után nyomozni. Nem néznek be az örökhagyó széfjébe, és nem ellenőrzik, hány autó áll a garázsban. Azt sem tudják felkutatni, hogy van-e a fiók mélyén lapuló olyan végrendelet, amelynek tényét nem jegyezték be a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A közjegyző nem keresi meg például az összes magyarországi vagy külföldi bankot, hogy volt-e valamelyiknél számlája az örökhagyónak, hiszen ebben az esetben az eljárás rendkívül költségessé és hosszadalmassá válna

 - mondta a Pénzcentrumnak a szakember. A közjegyző a hagyatéki leltárban feltüntetett adatok alapján keresi meg az egyes pénzintézeteket és szerveket, kérheti le a tulajdoni lapot.

Ha az örökösök nem tudnak arról, hogy milyen megtakarításai voltak az elhunytnak, jó esély van rá, hogy előbb-utóbb tudomást szereznek róla, mert ezekről a bankok gyakran küldenek értesítőket, illetve az elhunyt tartózkodási helyén is gyakran fellelhetők számlakivonatok stb., amelyek alapján el lehet indulni. A hagyatéki leltár felvételekor bármely ismert pénzintézet megjelölhető - ahhoz, hogy a közjegyző megkeresse a pénzintézetet, nem kell számlakivonatokat sem csatolni, vagy egyéb adatokat megadni, elegendő a pénzintézet nevét közölni.

Akkor sincsen gond, ha később derül fény valamilyen vagyontárgyra, mert ennek rendezésére szolgál a póthagyatéki eljárás. A később megkerült vagyontárgy nem veszik el, vagy száll automatikusan az államra, de csak később - a póthagyatéki eljárás lefolytatása után - fognak tudni hozzájutni az örökösök.

Rák Viktor elmondta, hogy Magyarországon évente 120-130 ezer hagyatéki eljárás zajlik a közjegyzők előtt, ezek háromnegyede 3 hónap alatt, 17 százaléka pedig 3-6 hónap alatt fejeződik be, azaz az ügyek 90 százaléka relatíve rövid időn belül lezárul.

Címkék:
öröklés, hagyaték, közjegyző, mokk,