Úgy élünk, mintha nem lenne holnap, de legalábbis nyugdíjas kor

Pénzcentrum2017. szeptember 22. 20:00

Hamarosan a kormány elé kerül a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését célzó stratégia - jelentette be a Pénztárszövetség konferenciáján Hornung Ágnes államtitkár. A konferencia előadói leginkább a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás fontosságát hangsúlyozták mind a nyugdíj, mind pedig az egészségmegőrzés vonatkozásában. A pénztári szereplők pedig leginkább a cafetéria rendszer átalakításának hatásairól beszéltek. A konferencia egyik fontos megállapítása volt, hogy a sikeres öngondoskodás, hosszú távú előtakarékosság közös felelőssége a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és az államnak. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss felmérése szerint a magyar munkavállalók 70 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást, miközben 60 százalékuk nem pénztártag, tízből pedig csak négy megkérdezett tudta, hogy a pénztári befizetések után jelentős adókedvezményt vehet igénybe.

Egy évvel ezelőtt Pénztárszövetség tagjai még csak találgatták, hogy a rendszer módosítása milyen hatással lesz a szektorra. A félelmek nem igazolódtak be, hiszen a számok azt jelzik, hogy a pénztártagok kiálltak a rendszer mellett és folyamatosan növekedett az egyéni befizetések összege 

- mondta Kravalik Gábor az ÖPOSZ elnöke a szervezet éves konferenciáján.

A Pénztárszövetség edukációs tevékenysége sikeresnek mondható, hiszen évről évre erősödik a pénzügyi tudatosság, az igény és a hajlandóság az öngondoskodásra. Az elnök kiemelte: a nyugdíjrendszer fenntarthatósága a figyelem középpontjában van, ami jelzi a téma fontosságát és azt is, hogy az öngondoskodásra szükség van. Ugyanakkor jól látszik az is, hogy a munkavállalói oldal aktív közreműködése nélkül nem képzelhető el stabil rendszer. 

Az elnök hangsúlyozta: az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak többségét tömörítő Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) úgy látja, hogy a nyugdíj-előtakarékosság ösztönzésében kulcsszerepe van a munkáltatóknak. Nemzetközi trend, hogy az országok igyekeznek mérsékelni az állami nyugdíjkasszára nehezedő terheket, például a nyugdíjcélú megtakarításokhoz nyújtott kedvezményekkel. A munkáltatók számára biztosított kedvezmények azért is kiemelten fontosak, mert a pénztárak méretük és érettségük miatt nagyobb súlyt kaphatnak a nyugdíjrendszer és államadósság-finanszírozás fenntartásában, emellett a pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság népszerűsítésében, a hosszú távú megtakarítások térnyerésében főszerepet játszhatnak különösen a fiatalok esetében. Fontos cél, hogy a munkáltatók kedvezményesen támogathassák a dolgozók pénztári tagságát, mert ez a lépés növelheti az érdeklődést a nyugdíjcélú öngondoskodással felé.

A legfrissebb felmérésünk szerint a munkavállalók 70 százaléka tartja fontosnak a megtakarítást, miközben a magyar munkavállalók 60 százaléka nem pénztártag. Szintén fontos adat, és számunkra meg is határozza a legfontosabba feladatokat, hogy 10-ből négy megkérdezett nem tudott a pénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódó 20 százalékos, évi maximum 150 ezer forintos adókedvezményről

- hangsúlyozta Kravalik Gábor.

Hornung Ágnes a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Pénztárszövetség éves konferenciáján tartott előadásában a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás fontosságát hangsúlyozta: Az államtitkár kiemelte: 

Pénzügyi döntéseinek egész életünket behálózzák: a pénzügyekben való jártasság mind egyéni, mind össztársadalmi szinten kiemelt fontosságú, hiszen segít az optimálishoz közelálló döntések meghozatalában a megtakarítások, a befektetések, a hitelek, a biztosítások, az öngondoskodás és a nyugdíj területén is.

Hozzátette, hogy a magyar állam egyik legfontosabb célkitűzése a hosszú távú öngondoskodás ösztönzése, a fiatalkori életkezdés, a család bővülése, valamint az idős korra való felkészülés segítése érdekében, továbbá, hogy hamarosan a kormány elé kerül a pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája, amelynek célja, hogy rendszerbe tereljék és a nemzeti alaptanterv részévé tegyék a pénzügyi ismeretek oktatását.

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója szintén az egyéni szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, megváltozott üzleti környezet folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a pénzügyi szektor szereplőit és az MNB-t is. A szektor előtt álló kihívások mellett ugyanakkor komoly kitörési pontjai is vannak a pénztáraknak. Ilyen az aktív vagyonkezelés, a még intenzívebb kommunikáció a tagokkal és a tagjelöltekkel, valamint a folyamatos innováció, a digitális fejlesztések dinamizálása. Az igazgató kiemelte, hogy az egyre fiatalabb, akár pályakezdő réteg elérése az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak számára is elsőrendű feladat lehet a jövőben, ez lehet a megoldás a nyugdíjra takarékoskodó hiányzó generációjának problémájára. Az öngondoskodás szempontjából ugyanis szükség van a tagok megtakarítási hajlandósága ösztönzésére.

Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnökségi tagja a szervezet friss felmérésének eredményeit ismertette: eszerint a nyugdíj továbbra is háttérbe szorul a megtakarításoknál, csak az ötödik megtakarítási cél. Megelőzi az előre nem látható élethelyzetek, az egészségügyi kiadások, a lakáscél és a gyermekek taníttatása. 

Szintén fontos, és figyelemfelkeltő adat, hogy a megkérdezettek ugyan 55 százalék takarékoskodik, de közülük csak minden második megkérdezettnek van a pénze nyugdíjtermékben. Jellemző az is, hogy a félretett összeg továbbra is alacsony, a megtakarítók többsége maximum tízezer forintot tesz félre erre a célra.

A kutatás fontos eredménye, hogy a nyugdíjpénztár széles körben ismert termék, amelyet a leginkább költséghatékony nyugdíjcélú megtakarítási eszköznek tartanak, de bőven van tere a pénztári megoldásokat érintő bővülésre, miközben a nyugdíjcélú megtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztári tagság a legnépszerűbb. Nagy Csaba hangsúlyozta: a munkáltató, a munkavállaló és az állam közös felelősségvállalása az önkéntes pénztári megtakarítások gyarapításában megkerülhetetlen: az ÖPOSZ és a Századvég közös javaslata szerint a munkáltatói befizetés utáni adóteherből az állam adójóváírásként visszaadna a munkavállaló pénztári számlájára, ha a munkavállaló is vállal egyéni befizetést. A magasabb adókedvezmény motiválná a megkérdezetteket a takarékoskodásban, bár sokan azzal sincsenek tisztában, hogy jelenleg is 20 százalék, maximum 150 ezer forint igényelhető vissza ezen a jogcímen.

Címkék:
adókedvezmény, megtakarítás, nyugdíjpénztár, konferencia, lakástakarék, öposz, nyugdíj előtakarékosság adókedvezmény,