Pénzcentrum • 2017. április 13. 05:50
Egy tavaly őszi kutatás szerint száz ember közül mindössze négynek van végrendelete Magyarországon. A 30 és 65 év közötti korosztály csupán alig több mint harmada szándékozik a jövőben végrendelkezni. Nem szeretünk foglalkozni a kényes témákkal, így a halállal sem. Pedig ha előrelátóak vagyunk, rengeteg pénzt és időt spórolhatunk szeretteinknek halálunk után.
Mit tegyünk, hogy biztonságban tudjuk a pénzünket?
A végrendelet mellett más lehetőségeink is vannak. Sokan talán nem is tudják, hogy a bankszámlájukhoz vagy bankbetétjükhöz haláleseti rendelkezést is megadhatnának. Ha valaki rendelkezik erről, akkor a bankszámláján lévő pénzösszeg nem lesz a hagyaték része, és így például öröklési illetéket sem kell fizetni ez után az összeg után.
Amennyiben elmulasztjuk megnevezni a kedvezményezettet, akkor a számlánk hagyatéki eljárás alá kerül. Zárolják a pénzt, amihez senki sem férhet hozzá, míg az eljárás le nem zárul. Ez hosszú hónapokig is eltarthat, a gyász mellett szeretteinknek akár komoly anyagi problémákkal is szembe kell nézniük.
Könnyen megkímélhetjük őket ettől. Viszonylag egyszerűen elintézhetjük, hogy az általunk kijelölt kedvezményezett vagy kedvezményezettek azonnal megkaphassák a bankban lévő pénzünket a halálunk után. A kedvezményezettre vonatkozóan nincs semmilyen szigorú megkötés. A lényeg, hogy természetes személy legyen, lehet akár kiskorú is.
Van olyan pénzintézet, például a Raifeissen Bank, ahol az ügyfelek ingyen megnevezhetik a kedvezményezettet. Más banknál sem kérnek jelentős összeget az intézkedésért, a K&H-nál 1612, az OTP-nél 1784 forintba kerül. Az OTP-nél egyébként a rendelkezés megadása 60 év feletti számlatulajdonos esetén, illetve az adott számlán/számlacsomag számláin elhelyezett 2500000 forintot elérő összesített egyenleg (lekötés nélkül, lekötött betét és megtakarítási számla) esetén díjmentes.
Mi történik a bankszámlánkkal, ha nincs kedvezményezett és végrendelet?
Ha nem rendelkezünk haláleseti rendelkezéssel, akkor a bankszámla vagy lekötött betét is az örökhagyó törvényes örököst illeti. A törvényes örökösök személyét a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző hagyatékátadó végzésben állapítja meg, de a magyar öröklési rend szerint törvényes örököseink az egyenes ági rokonaink. Az első örökös pedig mindig a gyerek, gyerekek.
A végzés kiadásáig azonban az örökösök sem férhetnek hozzá a pénzünkhöz. Nem meglepő módon az örökösünk nem válik a bankszámlánk tulajdonosává, a hagyatéki eljárás jogerős lezárását követően a bankszámla bezárása iránt intézkedhet, így kaphatja meg a pénzt.
A K&H megkeresésünkre közölte, ha a számlához kapcsolódik társtulajdonos, akkor haláleset esetén automatikusan (külön nyilatkozat tétele nélkül) a társtulajdonos lesz a jogosult. A bankszámlával és betétszámlával szemben az értékpapírszámlának társtulajdonosa nem lehet, és halál esetére sem lehet kedvezményezettet megjelölni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi történik, ha kiskorú az örökösünk vagy nincs örökösünk?
Előfordulhat, hogy kiskorú leszármazottakra száll az akár több milliós megtakarításunk. Ha az örökösünk még nincs 18 éves, nevében a törvényes képviseletét ellátó személy jogosult a bank előtt eljárni.
Amennyiben nincs örökösünk, és nem is rendelkeztünk kedvezményezettről, akkor a teljes hagyaték az államot illeti.
Ki viszi tovább a hiteltartozásunkat?
A bankban lévő pénz mellett örököseink a tartozásainkat is megöröklik. Dönthetnek úgy, hogy visszautasítják az örökséget, és így az az államra száll. Viszont fontos tudni, hogy csak az adósságot nem lehet visszautasítani. Mindent vagy semmit - így megy ez. Vagy lemondanak a teljes vagyonról, vagy vállalják, hogy kifizetik az adósságunkat. A tarozásért tehát alapesetben az örökösök felelnek, de csak a hagyatékként örökölt vagyon erejéig.
Arra a kérdésre, megelőzhetjük-e, hogy adósságunk az örököseinkre szálljon, a Raifeissen Bank azt válaszolta, erre nincs lehetőség. Viszont még életünkben megállapodhatunk egy harmadik személlyel a tartozás átvállalásáról. Ez esetben ez a harmadik személy köteles a kötelezett tartozását teljesíteni.
Törvényes örökös híján a szükségképpeni örökös a magyar állam, de ettől még a bank követelése érvényesíthető, ha van adóstárs, zálogkötelezett, vagy kezes, illetve ha van fedezet.
Az örökség elfogadása után is kiderülhet az adósság
Előfordulhat, hogy a haláleset után hónapokkal derül csak ki, hogy a hagyaték mellett tetemes adósságot is örökölt valaki. A Pénzcentrum által megkérdezett bankok közül a K&H és az OTP is úgy nyilatkozott, ez azért ritka. Olyankor történhet meg, ha a bank számára nem jelentik be az ügyfél halálát, vagy a bank valamiért nem kap hivatalos értesítést erről és a lezárt hagyatéki eljárásról.
Amennyiben a bank tudomást szerez ügyfele haláláról, akkor felveszi a kapcsolatot a lakcím szerinti önkormányzattal és megerősítést kér arra, hogy kezdeményeztek-e az elhunyt esetében hagyatéki eljárást, illetve a hagyatéki ügyben ki az eljáró közjegyző. Ilyen esetben a bank tájékoztatja a közjegyzőt az elhunyt vonatkozásában fennálló számla- és hitelköveteléseiről és benyújtja a hagyatéki hitelezői igényét.