Pénzcentrum • 2017. február 9. 14:44
Egy új felméréssel jelentkezett a KSH, amelynek keretein belül megvizsgálták a háztartások anyagi helyzetét. Ez alapján egy átlagos család 2,9 millió forintot tart a bankban, de alig van, aki hajlandó egy minimális kockázatot bevállalni a nagyobb hozam reményében. A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek fele fordul csak a bankhoz, ha megszorul anyagilag, a magyarok másik fele inkább baráti kölcsönből próbálja megoldani a pénzügyi problémáit.
Már több cikk foglalkozott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, Miből élünk? című felmérésével, ami a magyar háztartások vagyoni helyzetét vizsgálja. Kevesen foglalkoztak azonban azzal, hogy mennyi megtakarításunk van a bankokban.
Miben tarjuk a pénzünket?
A pénzünk túlnyomó többségét (83 százalékát), úgynevezett reáleszközökben tartjuk, ezen belül vagyonunk legnagyobb részét a lakásunk képezi, amiben lakunk. A reáleszközök kétharmada pedig tulajdonképpen a lakásunk értéke.
Mivel a magyarok 82 százalékának van valamilyen pénzügyi terméke, a megtakarítási célú eszközökön (számlák, pénztárak stb.) pedig átlagosan 2,9 millió forintot tartunk. 3,3 millió magyarnak, vagyis a háztartások 81 százalékának van bankszámlája, ezen belül
- A folyószámlákon átlagosan 398 ezer forint van,
- A betéti számlákon pedig 889 ezer forint.
Az összes háztartás mintegy felének (53 százalék) van befektetése, amelyek átlagos összege 2,5 millió forint. Az említett számlák mellett a nyugdíjpénztárak is népszerűek, illetve érdekes, hogy közel tízből egy magyarnak tartozik kisebb-nagyobb összeggel ismerőse.
- 7,4 százaléknak van nyugdíjpénztári megtakarítása (önkéntes vagy magán),
- 4 százalékuk biztosítással tesz félre,
- 16,2 százalék mindkét fenti termékkel él,
- a többiek (72 százalék) pedig egyéb pénzügyi termékkel takarékoskodnak a nyugdíjas évekre.
Félnek a megtakarításoktól a magyarok
A felmérés megvizsgálta azt is, hogy mekkora bevállalósak a magyarok, amely során elképesztő túlsúlyba kerültek a kockázatkerülők,
Ennek egyébként több oka is lehet, az egyik, hogy a pénzügyi tudatosság hazánkban nem áll magas szinten, de valószínűleg a 2015-ös brókerbotrányok is hozzájárultak az elutasító attitűdhöz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Természetesen nemcsak megtakarításaink, hanem hiteleink is vannak, igaz ennek csak egy rövidebb részt szentelt a felmérés. Nem meglepő módon itt a lakáscélra felvett jelzáloghitelek vannak túlnyomó többségben, de a fogyasztási hitelek közé sorolható kölcsönök aránya is 12 százalék körüli (átlagos összege 1,3 millió forint).
Érdekes, hogy a háztartások 11,5 százalékának van folyószámlahitel-kerete (240 ezer forintos átlagos keretösszeggel), illetve a korábban említett baráti kölcsön is értelem szerűen megjelenik, csak míg korábban megtakarításként tartották számon, addig itt tartozásként tekinthetünk rá. Ezeknek a kölcsönöknek az átlagos összege egyébként hasonló volt a fogyasztási hitelekéhez, átlagosan mintegy 1,2 millió forintról beszélhetünk.
Szegénynek gondoljuk magunkat?
A felmérés kitért arra is, hogyan ítéljük meg a saját helyzetünket, tízből hatan átlagosan költekezőnek mondja magát, a magyarok negyede átlag alatt költekezik, és nagyjából 15 százalék költekezett ki az elmúlt egy évben. A kutatás ezen része egyébként hosszútávon, évről-évre elvégzett kutatások esetén sokkal többet elmondhat a magyar háztartások pénzügyi helyzetéről.