Portfolio • 2016. december 5. 14:31
A szürkegazdaság mértéke tudományos becslések szerint 2003-ben GDP-arányosan 25, 2010-ben 23,3, 2015-ben pedig 21,9 százalék volt Magyarországon, volumene pedig 6,5-7 ezer milliárd forintra tehető. A tendencia ugyan csökkenő, de mértéke jóval meghaladja a 10 százalék körüli nyugat-európai átlagot - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója az intézet által szervezett konferencián, ahol bejelentette: 35 javaslatot dolgoztak ki a gazdaság fehérítésére.
A Javaslatok a hófehér gazdaságért címmel rendezett konferencián Mráz Ágoston Sámuel ismertette: a Nézőpont Intézet kutatások, szakmai interjúk alapján öt területre - területenként hét - javaslatot dolgozott ki a gazdaság fehérítésére. Az ajánlások a készpénzállomány csökkentését, az elektronikus fizetés kiterjesztését, az adóbeszedés feltételeinek javítását, az igazságosabb közteherviselést, valamint az adófizetéssel, üzleti tevékenységgel és állami szabályozással kapcsolatos átláthatóság megerősítését szolgálják.
A szürkegazdaságot úgy definiálta, hogy az egyfajta átmenetet képez a legális és az illegális gazdaság között, míg a feketegazdasághoz az illegális gazdasági tevékenységeket szokás sorolni. Leggyakoribb megjelenési formája az állami szabályozás alól való kibújás, a kiskapuk keresése az adózásban.
A vezérigazgató kifejtette, a fehéredés terén vannak eredmények, az Európai Bizottság adatai szerint az áfarés (a beszedhető és a beszedett áfa közötti különbség) egy év alatt (2013-ról 2014-re) 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent az online pénztárgépek bevezetésének köszönhetően. Segítette a gazdaság fehéredését az ekáer és a fordított áfa bevezetése, a társasági és a jövedelmi adó csökkentése, az uniós támogatások gyorsított kifizetése és a minimálbér emelése is.
A javaslatokat ismertetve a készpénzállomány csökkentésének szükségességét azzal indokolta, hogy fenntartása nagyon drága és a magas állomány segíti a szürkegazdaságot. A készpénz visszaszorítására egyebek mellett azt javasolják, hogy
- a tranzakciós illeték a havi 150 ezer forintos ingyenes felvétel felett emelkedjen 0,6-ról 1 százalékra,
- a sárgacsekk-befizetés elektronikusan, átutalással, kártyával történjen,
- 500 ezer forint felett csak elektronikusan lehessen fizetni,
- legyen állampolgári jogon ingyenes számla és bankkártya,
- az állami ki- és befizetések legyenek mind elektronikusak.
Úgy vélik, az adóbeszedés terén több "kék hírre" volna szükség az adóelkerülők felderítéséről, mert ennek visszatartó hatása lenne. Javasolják továbbá, hogy a vállalkozások kapjanak ingyenes állami számlázó programot, amelyek a NAV szerverein futhatnának, megkönnyítve a cégek bejelentési és az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét. Emellett szükség volna egy ingyenes könyvelőprogramra is az adózók számára, amely szintén a NAV szerverein futna, így a NAV figyelmeztethetné az adózókat, ha valamit rosszul könyveltek, továbbá, a valós idejű adatok növelnék az ellenőrzés hatékonyságát. Része a javaslatoknak az is, hogy az ökormányzati adókat is szedje be az állam.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az igazságosabb közteherviselés jegyében azt ajánlják, hogy európai szinten koordinálják a digitális óriások adóztatását. A gazdasági növekedés érdekében - feltételhez kötötten - szükségesnek látják a különadók csökkentését. A "sötétszürke" lakásbérleti piac fehérítésére az egyik javaslat az, hogy vizsgálják felül és igazítsák a valósághoz a szabályokat. Az évi 1 millió forint feletti lakbér-jövedelem utáni eho-fizetési kötelezettség a 15 százalékos szja mellett a kutatók szerint inkább a szürke megoldásokra ösztönöz.
Az átláthatóság javítására is megfogalmaztak javaslatokat. Indokoltnak látnák, hogy törvény szabályozza az szja 1 százalékos felajánlásaiból tevékenykedő szervezetek esetében a támogatások elköltésének átláthatóságát. A kutatók szerint a tudatosságot erősítené, ha minden jövedelemadó-fizető polgár évente értesítést kapna az általa befizetett járulékokról és az egészségügyi kiadásokról, illetve az egyéni nyugdíjszámláról. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte továbbá: büszkének kell lenni a sok adót fizetőkre, a nagy adózók listája - ha az érintettek hozzájárulnak - a nyilvánosság számára is érdekes lehet, és javíthatja az adófizetés társadalmi presztizsét.
Címlapkép forrása: Getty Images Hungary