Tuti bukó a betét? Ezzel még mindig jól járhatsz

Mi az az egészségpénztár?

Az önkéntes egészségpénztárak alapvetően azzal az elhatározással jöttek létre, hogy addig érdemes félretenni az ember betegségével kapcsolatos kiadásokra, amíg az ember egészséges. Alapvetően egy rendszeres megtakarításról van szó, amelynek egyenlegét magánszemélyként is gyarapíthatjuk, vagy kérhetjük munkáltatónktól is a tagdíj fizetését, amely cafeteriaként teszi ezt meg.

Az összegyűlt pénzt egészségügyi szolgáltatásokra, például szűrővizsgálatokra, kórházi, háziorvosi ápolásra költhetjük el, ehhez azonban szükséges, hogy a pénztárunkkal az adott egészségügyi intézménynek érvényes szerződése legyen, kivéve, ha termékeket, például gyógyszereket, gyógyászati eszközöket veszünk. Adott esetben a kieső jövedelmünket is pótolhatjuk az összegyűlt pénzből. Mindehhez kapunk egy kártyát is, amellyel fizetni tudunk az igénybe vett termékért, szolgáltatásért.

Kedvezményezettként megjelölhetjük továbbá a családtagjainkat, rokonainkat is, akik szintén elkölthetik a pénztárban összegyűlt pénzt egészségügyi kiadásokra, ha kell. Ha meghalunk, a pénz örökölhető.

Miért jobb ez, mint a párnaciha?

Főleg az adókedvezmény miatt:

• a munkáltatónak azért éri meg, mert kedvezőbb az adózása a tagdíjfizetésnek, mintha bérként fizetné ki a pénzt - az aktuális havi minimálbér 30 százalékáig vállalhatja át a tagdíjat (ez jelenleg 33 300 forint / hó), 200 ezer forintos összeghatárig 34,51 százalékos, 200 ezer forintos összeghatár fölött 49,98 százalékos adót kell kifizetnie a tagdíj után,

• magánszemélyként pedig azért éri meg, mert adójóváírást vehetünk rá igénybe, ez a tagdíj 20 százalékának megfelelő összeg, maximum 150 ezer forint,

• valamint ha két évre lekötjük a pénzt, a 20 százalék fölött még 10-10 százalékos adókedvezményt is kaphatunk ( a felső határ viszont itt is él).

Ha a munkáltató fizeti a tagdíjat, értelemszerűen nem jár utána adójóváírás a magánszemélynek. Emellett a pénzünkre jellemzően hozamot is jóváírnak a pénztárak - ezt jellemzően állampapírokon, betéteken és folyószámlákon érik el a pénztárak, ezért nem tudunk túl jelentős számokról beszélni,- a hozamok után viszont nem kell adózni.

Mennyibe kerül?

Szép az adókedvezmény és a hozamok, de a költségek más megtakarítási formákhoz képest kifejezetten magasak. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az egészségpénztárak is sávos költségelvonást használnak, vagyis ahhoz arányosítják az elvont költségeket, hogy mennyit pakolunk a pénztárba, viszont ennek mértéke az előbbinél jóval komolyabb.

Előfordul, hogy a szolgáltatók egyébként engednek a költségekből például adomány esetén, vagy más szolgáltatásokat kedvezményesen vásárolhatunk cégcsoporton belül, de most ettől eltekintünk.
Négy jelentősebb költségeleme van az egészségpénztáraknak:

• A belépéskor fizetendő, a működési tartalékba kerülő tagdíj, amit az egyszerűség kedvéért nyitási költségként fogunk innentől kezdve említeni, ez egy fix összeg.

• A működési tartalékba és a likviditási tartalékba történő befizetés együtteséből létrejövő rendszeres költség, amit minden tagdíjfizetéskor levonnak tőlünk. Pontos mértékét az alapján határozzák meg a pénztárak, hogy mekkora tagdíjat fizetünk be; aránya általában annál alacsonyabb, minél magasabb tagdíjat fizetünk, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan sávos rendszerről beszélhetünk.

• A költségek levonása után képezett fedezeti tartalékból vonják a befektetési portfóliók kezelési díját (ha van ilyen), amely - egy befektetési alap költségeihez hasonlóan - árfolyamveszteségként jelentkezik.

• Emellett még jellemzően a kártyáknak is van költsége, ez viszont mindössze pár ezer forint, amit utána évekig nem kell újra kifizetnünk.

Megnéztük, hogy a tíz legnagyobb állományt kezelő egészségpénztár milyen költségekért dolgozik, a legfrissebb adat az állományokra vonatkozóan 2014 év végi. Azóta a Honvéd beolvadt a Prémium egészségpénztárba, ezért feltételezésünk szerint a tizedik legnagyobb a Generali lett. A nyitáskor fizetendő költség a működési alapba kerül, ez a legtöbb szolgáltatónál 4 000 forint, kivéve a Medicinát, az OTP-t, a Vasutast és a Vitamint. A Vitaminnál a legolcsóbb a taggá válás, mindössze 1 500 forint a nyitási költség.

Persze ezek a költségek eltörpülnek azok mellett, amelyeket a tagságunk során fizetünk ki a likviditási és a működési alapba, érdemesebb inkább ezt részletesen megvizsgálnunk.

A felmerülő fix költségeket a sávosan fizetendő működési és likviditási alapba kerülő költségek jelentik, ezeket egy kalap alá véve a következő díjakkal találkozhatunk annak fényében, hogy havonta vagy évente mekkora tagdíjat fizetünk be:

• Havi 5 000 forintos éves befizetésnél a Medicina számolja fel a legalacsonyabb rendszeres költséget, itt ugyanis egy sáv van csak, amely 6 százalékos befizetés-arányos költséget jelent,

• havi 10 000 forintos befizetésnél a Vitamin a legolcsóbb, ez ugyanis a 36 000 forintos éves befizetés fölötti (havi 3 000) díjrészre már csak 4 százalékos költséget számít fel,

• efölött már a Generali a legolcsóbb, 100 000 forintos éves díjrész (kb. havi 8 300) fölött itt ugyanis már csak 1 százalékot kér el a szolgáltató,

• persze a táblázatban nem szereplő bizonyos szint fölötti befizetéseknél előbb-utóbb lehagyná a Generalit a Tempo és a Dimenzió, ezek ugyanis a 240 és 360 ezer forintos díjrész fölötti részre 0 százalékos költséget számítanak fel.

• Havi 5 000 - 20 000 forintos befizetésnél egyébként a Tempo a legdrágább szolgáltató,

• havi 30 000 forintos befizetés esetén a Dimenzió,

• havi 40 000 forintos befizetés esetén pedig a Patika.

• Magasabb, a táblázatban nem szereplő díjfizetésnél egyébként előbb-utóbb a Medicina lenne a legdrágább szolgáltató a 6 százalékos költségsáv miatt.

Némileg módosul a rangsor, ha a nyitási költséget is hozzácsapjuk a számításhoz (ezeket nem fejtjük ki bővebben, hiszen az ábra csak az első éves költséget mutatja meg).

Bár nominálisan alacsonyabb költséget jelent egy alacsonyabb tagdíjra vetített elvonás, befizetésünk arányában azonban sokkal kisebb elvonás vonatkozik a magasabb tagdíjakra.

Mi a helyzet akkor, ha mégsem kapjuk meg az állami támogatást?

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy mekkora az állami támogatás szerepe ennél a megtakarítási formánál. Az alábbi számítások alapján ugyanis nem lenne túlzás azt állítani, hogy az állami támogatás viszi a hátán ezt a szolgáltatásfajtát, enélkül ugyanis - még a feltételezett 1 százalékos hozammal is - durván mínuszos lenne a pénztár egyenlege, legalábbis az első év végén, a költségek ugyanis befizetés-arányosan és nem vagyonarányosan jelentkeznek.

Az eltérés egyébként még szembetűnőbb lenne, ha a kétéves lekötést is hozzátennénk a képlethez.

Konklúzió

Persze nem csak a költségek alapján érdemes válogatnunk:

• fontos szempont, hogy hány szerződésköteles szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézménnyel van a pénztárunknak szerződése,

• mennyi ideig érvényes és hány szolgáltatónál elfogadott a pénztár kártyája,

• milyen hozamokat ér el a befektetésre kerülő részen a pénztár.