Örülhetnek a devizahitelesek? Megjöttek a levelek

Mozgalmas év volt 2015 pénzügyi szempontból, a devizahitelek forintosítása mellett a brókerbotrányoktól is hangos volt a sajtó, ráadásul a szocpol helyett bevezetett Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) azonnal a legnépszerűbb pénzügyi termékek közé került.

Vége a devizahiteleknek

A tisztességtelenül felszámolt árfolyamrés, illetve az egyoldalú kamatemelés miatt rengeteg hiteladósnak járt vissza pénz, és a devizahitelek is forintosításra kerültek. Három lépcsőben számoltak el az adósokkal:

• Tavasszal a deviza alapú jelzáloghitelek elszámolása és forintosítása, illetve a nem jelzáloghitelek elszámolása zajlott,

• Nyár végén a devizában törlesztett hitelek és a forinthitelek elszámolása volt, míg

• Decemberben az autóhitelek és személyi kölcsönök forintosítása kezdődött meg.

A legtöbben egyébként az első elszámolási időszakban voltak érintettek, ekkor (a tartozás összege szerint) a kölcsönök több mint 80 százaléka került átváltásra. A törlesztőrészletek átlagosan 25 százalékkal csökkentek, ráadásul az adósok megszabadultak az árfolyamkockázattól. A forintosított kölcsönök kamatozása egységesen a 3 hónapos BUBOR-ra (budapesti bankközi kamatláb) épül, az átlagos hátralévő futamidő egyébként 12 év.

A nyári elszámolási időszakban sokkal kevesebben voltak érintettek. ekkor a forinthitelesek és a devizában törlesztő adósokkal számolt el a bankjuk. Ugyan a forinthitelek száma jelentős volt az elszámolással érintettek között, mégis, a tisztességtelen elvonások aránylag kevés adóst érintettek.

Az autóhitelesek és a személyi kölcsönös devizahitelesek december közepéig kapták meg az értesítőjüket a kölcsönük forintosításáról. A jelzáloghitelesek csak speciális esetben kérhették a forintosítás mellőzését, viszont az fogyasztási hiteleknél az átváltást nem kötelező elfogadnia az adósnak, ha kérelmezi, akkor maradhat a devizahitelnél. Lehetőség van arra is, hogy egyéni feltételeket kérjen az adós a bankjától, ehhez egyénileg fel kell keresnie a hitelező pénzintézetet. A mostani elszámolási időszak után egyébként várhatóan alig marad a magyar lakosság körében devizahitel.

Több száz milliárdos brókerbotrányok

Ugyan a lakosság többségének a legfontosabb esemény a devizahiteles elszámolás volt, azonban rengetegen bukták el a pénzüket a brókerbotrányok során, több száz milliárd forint tűnt el.

Először a Buda-Cash brókercég került gyanúba, amely a DRB bankcsoporton keresztül jelentős ügyfélszámmal bírt. A cégcsoport összesen 100 milliárd forinttal nem tudott elszámolni. A bank betéteseit az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), míg a brókercég ügyfeleit a Befektető-védelmi Alap (BEVA) végezte.

A második a sorban a Hungária értékpapír volt, ahol fiktív kötvényeket bocsátottak ki. A brókercégnél a jegybanki vizsgálat során 3 és 5 milliárd közötti kárt találtak, azonban a legfrissebb, károsultakról szóló törvény alapján nem jár kártalanítás az ügyfeleknek.

A legnagyobb botrány mégis a Quaestorhoz köthető, a cégcsoport összesen 210 milliárd forintnyi kötvénnyel nem tud elszámolni, ráadásul ebből 150 milliárd forintnyi engedély nélkül kibocsátott, fiktív értékpapír. Ugyan a cég által kínált hozamok a banki kamatok többszörösére tettek ígéretet, mint kiderült, ezt az ígéretet nem tudják teljesíteni. Ezért a cégcsoport ellen felszámolás indult.

A problémát egyébként kormányzati szinten is kezelni próbálták, azonban az első károsultak megsegítésére létrehozott törvényt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így csak decemberben került elfogadásra a kártalanítás alapjául szolgáló tervezet. Eszerint a nem fiktív kötvények után a BEVA fizetett (a hatmilliós értékhatárig a szabályok szerint). A kötvények fennmaradó értékét pedig a Kárrendezési Alap adja, az alábbi szabályok betartásával:

• A kártalanítás összegének alapja a 2008 óta kifizetett kötvényhozamokkal csökkentett kötvényérték.

• A 3 millió forint feletti kártalanításnál az ügyfélnek 11 százalék önrészt kell vállalnia, ezt nem téríti meg az alap.

• A kártalanítási igényt 2016. február 15-ig be kell nyújtania azoknak, akik még nem kérték a kártalanítást.
  

2015 az új szocpol éve volt

A szocpolt 2015 júliusában a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) váltotta fel, amit már egy gyerek után is lehet igényelni és használt lakásra is fel lehet venni. A vissza nem térítendő támogatás összege fél millió és 3,25 millió forint közötti lehet; a gyerekek számától, a lakás méretétől és energetikai besorolásától függően. Eddig (a legfrissebb adatok szerint) 5 ezer család igényelte már a támogatást.

Decemberben jelentették be, hogy kibővítik a programot, ennek részletei még nem ismertek, azt azonban már tudjuk, hogy új lakás vásárlása esetén a háromgyerekesek (vagy akik 3 gyereket vállalnak be előre) 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ami mellé 10 millió forint 3 százalékos, kedvezményes kamatozású hitelt is felvehetnek. Akorábbi cikkünkben részletesen olvashatsz a mostani CSOK-ról és az új programról is.

Így alakultak a kamatok idén

A kamatszinteket elsősorban a jegybanki lapkamat határozza meg, amely az év elején 2,1 szézalékos szinten állt és 2014 nyara óta.Márciusban azonban újabb kamatcsökkentési periódusba kezdett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és júliusra elértük a mai, 1,35 százalékos alapkamatot. Nem meglepő módon a hitelkamatok és a betéti kamatok lekövették az irányadó ráta mozgását, azonban akadtak érdekességek.

A lakáshitelek kamatai januárban még éppen 6 százalék felett voltak valamivel, azonban már februárban a 6 százalékos szint alá estek és az év során némi ingadozással ugyan, de csökkenés volt látható. A mélypont szeptemberben volt, az ősz beköszöntével az átlagos kamatszint növekedésnek indult, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az olcsóbb változó kamatozású kölcsönök helyett a kiszámíthatóbb, fixált termékeket keresik az ügyfelek. A személyi kölcsönök átlagos kamatszintje 20 százalék körül, az autóhiteleké pedig 15 százalék körül ingadozott az év során.

A bankbetétek kamatai is csökkenést mutattak az év során,év elején még 1,6 százalékos kamattal köthettünk le betétet, viszont augusztusra ez már csupán 0,89 százalék volt. Azóta csekély növekedés volt tapasztalható, így év végére alig több mint 1 százalékos lett az átlagos kamatszint. A betétek helyett sokan más, magasabb hozammal kecsegtető termékeket választottak (állampapír vagy befektetési alap), így az alacsony kamatozású betétekből kiáramlott a pénz. Az átlagos kamatszint év végi növekedése egyébként az akciós ajánlatoknak volt köszönhető, sok bank jelent meg 3 százalék feletti ajánlattal, de előfordult 5 százalékot kamatozó betét is.