Pénzcentrum • 2015. december 13. 07:02
Nem meglepő módon a legtöbb jövedelemhez ma Magyarországon Budapesten juthatunk, a legkevesebbre pedig az Észak-Alföldi régióban élők számíthatnak, ők átlagosan 75 800 forintból élnek havonta. Persze a jövedelmünk nagysága azt is nagyban befolyásolja, mire költünk. Míg a szegényebbek szinte soha nem járnak étterembe vagy szórakozni, addig a gazdagabbak erre sem sajnálják a pénzt.
Nagy különbségek vannak a jövedelmek között az ország különböző régióiban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése alapján 2014-ben az országban a háztartások jövedelmi helyezete továbbra is Közép-Magyarországon volt a legkedvezőbb, az itt élők emberek egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelme 1 millió 254 ezer forint, ez pedig 14 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Közép- Magyarország átlagát pedig Budapest javította fel, itt ugyanis a jövedelmek 31,9 százalékkal jobbak az országos átlagnál.
Bár nagy különbségek lehetnek,
- mondta el Kincses Áron, a KSH Életmód,- foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály, főosztályvezető-helyettese, korábban a kiadványt ismertető sajtótájékoztatón.
A gazdagabbak több pénzre vágynak
A KSH 2014-es a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványa arra a kérdésre is kereste a választ, hogy mekkora havi nettó jövedelemre lenne szükségünk egy átlagos vagy épp a nagyon jó megélhetéshez.
A grafikonon azonban jól látszik, hogy a különbség hatalmas a szegények és a gazdagok vágyai között. Míg a nagyon jó megélhetéshez a szegényebbeknek összesen 143 forintra lenne szükségük egy hónapban, addig ugyanilyen megélhetési szinthez a gazdagabbak több mint a dupláját, azaz 325 ezer forintot tartottak szükségesnek.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A szegények másra költenek
Az, hogy a háztartások mire költenek, leginkább attól függ, hogy milyen az anyagi helyzetünk: minél magasabb jövedelemmel rendelkezik egy háztartás, annál többet költ. De a pénz függvényében az is változik, hogy mire költünk. Akinek kevesebb a fizetése azok például alig költenek arra, hogy étterembe járjanak, vagy épp szórakozni menjenek, míg a fizetések növekedésével együtt az erre fordított kiadások mértéke folyamatosan nő, de ugyan ez igaz az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokra is.
A legszegényebbek a pénzük legnagyobb részét élelmiszerre költik, erre átlagosan fejenként évente 130 ezer forintot fordítanak, míg a gazdagok ugyanerre 300 ezer forintot szánnak. Az élelmiszerek után a szegények jövedelmükből a legtöbbet a lakásfenntartásra és háztartási energiája fordítják - derül ki a KSH legfrissebb kutatásából.
Nem mindegy, kivel élünk együtt
A gyermekes családokkal ellentétben, a gyermektelen háztartások az átlagosnál magasabb életszínvonalon élnek. A nyugdíjas háztartások aránya pedig az összes háztartáson belül 31,2 százalék volt tavaly, és a nyugdíjasok az átlagnál többet költöttek lakásfenntartásra és gyógyszerekre. Mivel a legtöbb nyugdíjas egyedül él, így nem oszlanak meg a költségek.