Megkérdeztünk egy bankvezetőt: hova tegyük most a pénzünket?

Pénzcentrum2015. október 30. 05:46

Ma, október utolsó munkanapján ünnepeljük a Takarékosság Világnapját. Persze a takarékosság mindenkinek mást jelent: a takarékbélyegtől kezdve a bankbetéten át az állampapírokig számos formáját ismerjük. A Pénzcentrum Szabó Leventét, a Takarékbank (a takarékok központi bankja) vezérigazgatóját kérdezte arról, hogyan érdemes most megtakarítani, hol kamatozik a legtöbbet a pénzünk, és milyen lehetőségei vannak azoknak, akik hosszú távon terveznek. Kíváncsiak voltunk arra is, ő hogyan kezdte a megtakarítást, és azt is elárulta, mit mond a családi ebédnél, ha rokonai megkérdezik, hova tegyék a pénzüket.

Vissza tud emlékezni, hogy mi volt az első dolog, amire gyűjtött, amire takarékoskodott, és milyen formában tette ezt?

Gyerekkoromban az első megtakarítási forma a takarékbélyeg volt: az általános iskolában lehetett megvásárolni 1, 2, 5 forintos címletekben. A bélyegeket egy kis gyűjtőalbumba lehetett beragasztani, és év végén likviddé tenni, azaz felhasználni - például a nyári szünetre egy kis zsebpénzt összegyűjteni. Egyébként most is van ehhez hasonló terméke a takarékoknak, a takarékmatrica: állatos matricákat vásárolhatnak a gyerekek, és egy Csemete Számla elnevezésű számlán gyűlik a pénz a megvásárolt matricák után - bankbetétként.

Fontos, hogy már általános iskolás korban elkezdjük a gyereket pénzügyileg oktatni? Megfelelő tudással okosabban tudnánk bánni a pénzzel?

A pénzügyek a mindennapjaink fontos részévé váltak: oda kell figyelnünk a pénzünkre, amikor vásárolunk valamit, vagy csekket fizetünk, átutalunk, vagy hitelt veszünk fel, vagy különböző célokat tűzünk ki magunk elé, amelyekre elkezdünk megtakarítani. Ezek mind a pénzügyi tudás elemei, és jó, ha ezt a pénzügyi tudást minél korábban sajátítjuk el. Segít, ha az iskolában ez a tudás már benne van a tanrendben, és a gyerekek megtanulják, de emellett az ilyen típusú, az oktatást segítő termékek vagy versenyek az általános vagy középiskolában hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek fokozatosan megtanulják tudatosan kezelni a pénzügyeket.

Akinek nagyon alacsony a jövedelme, alig jön ki a fizetéséből, hogyan kezdjen el takarékoskodni? Mit lehet tanácsolni egy feszített költségvetésű, kispénzű családnak?

Ha valahol, az alacsony jövedelmű családoknál igazán fontos a takarékosság. A megtakarítást, a takarékoskodást mindenkinek csak ajánlani tudom, hiszen a biztonság egyik eszköze, ha megtakarításom van arra az esetre, ha bármilyen átmeneti nehézség következne be a család életében. Az, hogy milyen ütemben tudok félretenni, nyilván alapvetően a család jövedelmi helyzetétől függ, és ez lehet egészen kicsi összeg is.


Több olyan termékünk van, ahol nem kötjük minimumösszeghez a lekötést. Vannak ilyen betéti konstrukcióink, de az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást is egészen kicsi összeggel el lehet kezdeni. Ami sokkal fontosabb a minimumösszegnél, hogy a célt kell tudnom: mire szeretnék megtakarítani, és a futamidőt, hogy milyen távra.

Tegyük fel magunknak a kérdést: 5, 10, 20 év alatt mit szeretnék elérni?

Lakást, autót szeretnék vásárolni, a gyerek taníttatásáról szeretnék gondoskodni, vagy a nyugdíjamat szeretném kiegészíteni? Természetesen az is nagyon fontos, hogy a pénzt, amit megtakarítok, a számomra megfelelő kockázati szintű termékbe helyezzem el.

Mit tapasztalnak: a Takarékok ügyfelei mennyire tudatosan, felkészülten fektetik be a pénzüket vagy takarékoskodnak, illetve mennyire bízzák rá magukat az ügyintézőre?

Mind a két ügyféltípus megfordul nálunk. Egy takarékszövetkezeti kollégának feladata egyrészt az, hogy az ügyfelet tájékoztassa arról, milyen lehetőségei vannak, felmérje, hogy az adott ügyfélnek pénzügyi ismeretei alapján milyen típusú termék ajánlható és mekkora a kockázatviselő képessége. Persze egyre több olyan ügyfél is van, aki teljesen tájékozott a különböző termékleírásokból, és már úgy jön be, hogy tudja, milyen terméket akar vásárolni, milyen megtakarítási formát választ. Egyelőre azonban teljes tudatosság még csak az ügyfelek kisebb részére jellemző Magyarországon, és pontosan ezért is fontos, hogy ez az arány javuljon a következő években vagy évtizedekben. A pénzügyi tudatosságot növelni kell.

Mennyire mutatkozik meg a tudatosság a hosszú távú pénzügyi tervezésben? Tudják az ügyfelek, hogy minél hosszabb ideig tartják a bankban a pénzüket, az annál jobban növekszik, annál értékesebb megtakarítás lesz?

Ha valaki a bankban szeretné tartani a pénzét, az már önmagában tudatosság: egyrészt meglehetősen kockázatos készpénzt tartani otthon, másrészt akár már egy rövid távú befektetés, mondjuk 1 vagy 3 hónapos betét is jelent kamatot. Ráadásul a készpénzkímélő fizetési eszközök - tipikusan a bankkártya - annyira elterjedtek már Magyarországon, hogy ez senkit nem korlátoz.

A tudatosság azzal folytatódik, hogy az adott ügyfél milyen terméket vesz igénybe: ebben sokan az adott pénzintézet kommunikációjára, illetve az ügyintézőre hagyatkoznak, és utána hozzák meg a döntésüket.

Amikor valaki meghoz egy ilyen döntést, fontos meghatározni a célt, hogy a megtakarítást mire akarja használni.

Lakást vagy esetleg autót akar vásárolni, nyugdíjas éveire szeretne takarékoskodni? Ez már önmagában meghatározza a megtakarítás futamidejét is, azaz hogy 1, 3 vagy 5 éves időhorizontról beszélünk. De fontos szempont az is, hogy mikor kell nekem az a pénz: ha például még idén, akkor érdemes éven belüli lekötött betétet nyitni. De ha csak 1 év múlva kell, akkor kínálatunkból a Kamatozó Kincstárjegy mellett a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapot javasolnám, amelyben a betétinél lényegesen magasabb hozammal lehet a pénzt fialtatni. Végül, de nem utolsósorban a kockázatviselő készség szintén nagyon fontos, hogy az ügyfél olyan megtakarítási formát válasszon, ami ennek megfelel.

Ami az időtávokat illeti: betéteknél jellemzően 1, 3, 6 hónapra kötik le az emberek a pénzüket. Az egy éven túli megtakarításoknál a különböző befektetési alapokat keresik sokan. Vannak kombinált megtakarítási termékek is, mint például a most bevezetett Takarék Kombinált Betét, amelynek a három hónapos lekötött betéti részére évi 2,75 százalék kamat jár, a pénz másik felét Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapba fektetjük. Így megfelelő biztonság mellett jó hozamszintet lehet elérni vele.

Az ingatlanalapok alapvetően a 6-12 hónapnál hosszabb megtakarítást keresők kedvelt terméke. De egy ingatlanalapot érdemes akár évekig megtartani. Az állampapíroknál a kamatozó kincstárjegy egyéves futamidejű állampapír, de vannak különböző prémium és bónusz államkötvények is, melyek 4-6 éves futamidejűek és a mindenkori infláció plusz 3-3,5% éves hozamot biztosítanak.

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A NYESZ, azaz a nyugdíj-előtakarékossági számla az éven túli megtakarításra irányítja az ügyfeleket, illetve vannak olyan adókedvezmények, amelyek szintén a hosszabb távú megtakarításra ösztönöznek. A cél az, hogy az arány minél inkább elmozduljon a hosszabb távú befektetések irányába.

Meglehetősen alacsonyak jelenleg a betéti kamatok. Mennyire kedvelik az emberek még ezt a megtakarítási formát? Mennyire bonyolult egy átlagember számára a váltás más termékre?

Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában nagyon alacsonyak a jegybanki alapkamatszintek, ebből fakadóan betéti kamatok is.
Több tényező, köztük ez is abba az irányba fordította az ügyfeleket, hogy megnézzék az alternatív befektetési formákat, lehetőségeket, és mérlegeljék, vállalnak-e egy picit nagyobb kockázatot a nagyobb hozam érdekében.

Azt tapasztaljuk, hogy a lakosság elmozdult a befektetési alapok és az állampapírok irányába.

A kamatozó kincstárjegy a 2,75 százalékos éves hozamával egyértelműen sok megtakarító számára jelent megoldást, de a befektetési alapokat is - mind a pénzpiaci, mind az ingatlanalapokat - nagyon sokan választják.

Az alacsony kamatok másik, kevésbé pozitív hatása, hogy egyre több készpénzt tart otthon a lakosság. Ez is arra utal, hogy a pénzügyi ismereteinket, a pénzügyi tudatosságot fejleszteni kell. Hiába alacsonyak ugyanis a betéti kamatok, a készpénzénél, ami semmit sem kamatozik, így is magasabbak. Emellett a készpénztartás drága és biztonsági kockázatai is vannak. A sok készpénz nemcsak a gazdaságnak kerül sokba, hanem a magas szállítási, őrzési stb. költségek miatt közvetve a fogyasztónak is, hiszen annak költsége beépül az árakba. A készpénz helyett ezért mindenképpen valamilyen megtakarítást ajánlanék.

Az már a pénzügyi tudatosság következő szintje, ha azt is tudjuk: a bankban elhelyezett megtakarításainkkal a gazdaság, illetve akár szűken vett környezetünk fejlődését is segíthetjük. Hiszen a betétesek pénze, miközben kamatozik, hitel formájában el tud jutni azokhoz, akiknek éppen szükségük van rá beruházásaikhoz vagy az otthonteremtésükhöz. A takarékoknak helyi bankként ebben különleges szerepük van. Helyi megtakarításokat gyűjtenek és a pénzt helyben hitelezik ki, tehát az ügyfelek - miközben a pénzük kamatozik - saját térségük fejlődését is elősegítik megtakarításaikkal.

Az idei év - még az elmúlt napok is - pénzügyi botrányoktól volt hangos: sok család, sok kisbefektető sok pénzt bukott. Mit tapasztalnak, mennyire vetették vissza ezek a botrányok a megtakarítási kedvet, hogyan lehet ezt ellensúlyozni?

Az idei év első felét valóban meghatározták az úgynevezett brókerbotrányok: ezeknek azonban van egy olyan velejárója is, hogy az ügyfelek a stabilitás és a biztonság felé fordultak,

a biztonságot pedig leginkább a nagybankokban találták meg,

így nagyon sokan fordultak hozzánk is.

A szövetkezeti hitelintézetek csoportja egy nagybankéhoz hasonló, komoly biztonsági garanciákkal, 300 milliárd forintos tőkeháttérrel bíró rendszer, ahol az Országos Betétbiztosítási Alap mellett saját Tőkefedezeti Alapunk is biztosítja a betéteinket.

Mit mond egy bankvezető, ha a családi ebédnél a rokonai megkérdezik, hogy hová tegyék a pénzüket? Egyáltalán: létezik erre a kérdésre jó válasz?

Ha ilyen kérdés merül fel, először visszakérdezek. Próbálom kideríteni, hogy mi a célja a megtakarításnak, mi az időhorizontja, milyen a hozamelképzelés, és milyen a kockázatviselő képesség. Az ember a családban ezt nagyjából tudja, és ennek megfelelően ajánlanék rövidtávra 1-3-6 hónapos lekötött betétet vagy pénzpiaci alapot. Ha hosszabb futamidő is szóba jöhet, akkor a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapot ajánlanám, vagy Kamatozó Kincstárjegyet, illetve Prémium és Bónusz állampapírt.

Loading...

Címkék:
bank, megtakarítás, takarékbank, szabó levente, takarékossági világnap, takarékbélyeg,