Pénzcentrum • 2015. szeptember 28. 12:07
Múlt héten lehetőséget biztosítottunk olasónknak arra, hogy megtakarítás témában feltehessék ügyes-bajos kérdéseiket. A TakarékBank szakértőinek segítségével ezek közül szemezgettünk.
Érdeklődöm, milyen befektetési módozatot tudnának ajánlani a nem túl sok megtakarított pénzem befektetéséhez. Konzervatív típus vagyok, inkább a kisebb hozam, nagyobb biztonság híve vagyok. Az ingatlanpiaci befektetések keltették fel az érdeklődésem.
Javasolni tudjuk az állami garanciával rendelkező Kamatozó Kincstárjegyet, valamint a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap befektetést az ügyfél kockázatviselő hajlandóságának arányában.
A napokban olvastam a sajtóban arról, hogy júliustól szeptemberig megduplázhatta volna a pénzét, aki görög állampapírokba fektet. Ezzel kapcsolatban rögtön felvetődik a kérdés, hogyan tud ma valaki Magyarországon (a németen kívül) külföldi, különösen egzotikus (pl. görög, ukrán) államkötvényeket vásárolni. Van Magyarországon olyan befektetési szolgáltató, ahol elérhetőek ezek a termékek? Ha igen, milyen költségekkel, milyen minimális befektetési összeg mellett?
Bankunknál van lehetőség ilyen kötvények vásárlására - 100.000 euró minimum tőkével -, de fel kívánjuk hívni ezúton is a figyelmet az ilyen jellegű befektetések magas kockázatára. A kötvényvásárlásnak külön költsége nincs, az ügyfél részére a TakarékBank vételi és eladási árat jegyez, amelybe már bele van kalkulálva az üzletkötés költsége.
Érdeklődni szeretnék, kisebb megtakarítás (kb. 1 millió forint) esetében mennyire érdemes "több lábon állni", vagyis többféle megtakarítási terméket választani? Miket ajánlanak?
Az ügyfélnek érdemes több szálon gyűjtögetni, és az időtáv függvényében eltérő paraméterekkel rendelkező értékpapírokba fektetni. Még akkor is érdemes több különböző termékbe fektetni a pénzünket, ha minimális a kockázatviselési hajlandóságunk. Itt is érvényesül az életben is megtapasztalható igazság, hogyha az ember több lábon áll, akkor nagyobb valószínűséggel nem éri baj. A különböző futamidejű és kockázatú termékek teljesítménye jellemzően kiegyenlíti egymást és nagyobb védettséget nyújtanak a megtakarítónak. Természetesen a konkrét válaszhoz elengedhetetlen az ügyfél kockázatviselő képességének ismerete, és az ügyfél által vállalható befektetési időtáv. Népszerű termékek a legalacsonyabb kockázattal bírólakossági állampapírok, a mérsékelten kockázatos befektetési jegyek és kombinált betétek.
Érdeklődni szeretnék, kisebb megtakarítás (kb. 1 millió forint) esetében mennyire érdemes "több lábon állni", vagyis többféle megtakarítási terméket választani? Miket ajánlanak?
Az ügyfélnek érdemes több szálon gyűjtögetni, és az időtáv függvényében eltérő paraméterekkel rendelkező értékpapírokba fektetni. Még akkor is érdemes több különböző termékbe fektetni a pénzünket, ha minimális a kockázatviselési hajlandóságunk. Itt is érvényesül az életben is megtapasztalható igazság, hogyha az ember több lábon áll, akkor nagyobb valószínűséggel nem éri baj. A különböző futamidejű és kockázatú termékek teljesítménye jellemzően kiegyenlíti egymást és nagyobb védettséget nyújtanak a megtakarítónak. Természetesen a konkrét válaszhoz elengedhetetlen az ügyfél kockázatviselő képességének ismerete, és az ügyfél által vállalható befektetési időtáv. Népszerű termékek a legalacsonyabb kockázattal bírólakossági állampapírok, a mérsékelten kockázatos befektetési jegyek és kombinált betétek.
Azt olvastam, a jelenlegi piaci környezetben érdemes lehet ingatlanalapba fektetni a pénzem. Mégis mennyivel érdemes elkezdeni, a számlanyitásnak, fenntartásnak milyen díjai vannak?
A Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap iránt érdeklődő ügyfeleinknek is javasolni szoktuk, hogy már pár százezer forintot is érdemes az ingatlan alapba fektetni. A Takarékoknál a számlanyitás díjmentes, a számlavezetés díja számlatípusonként változó, de kis összegű befektetésnél nem haladja meg a 200-500 forintot havonta.
Arra szeretnék választ kapni, hogy a különböző alapok milyen kockázati besorolásba esnek?
Lehetnek eltérések, de jellemzően a pénzpiaci-, kötvény- és tőkegarantált alapok az alacsonyabb kockázattal járó befektetések kategóriájába esnek, a részvény-, ingatlan alapok mérsékelten kockázatosak, a tőkeáttételes termékeket tartalmazó alapok a kockázatos kategóriában találhatóak.
A brókerbotrányok után azt hiszem jogos a kérdés, mégis mekkora az a legnagyobb kamat, amit engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások nyújtani tudnak? Milyen terméknél érhető ez el? Mikor kezdjek el gyanakodni?
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Nehéz számszerű választ adni, a kamat és hozam alakulása sok tényezőtől függ, de kijelenthetjük, hogy 7-8% éves hozam feletti befektetési lehetőségeknél már nagyon körültekintően kell eljárni.
Hogyan kell adózni az egyes befektetési termékek után?
Szabad számlán fizetendő adók: kamatadó, árfolyamnyereség-adó 16% (befektetési jegyeknél az árfolyamnyereségre rakódó plusz 6% EHO).
Tartós befektetési számlán elhelyezett, a gyűjtőévet követő 5. év végéig tartott befektetések esetében (részkivételre sem kerülhet sor), az Ügyfél mentesül az adó, és EHO fizetési kötelezettség alól. A gyűjtőévet követő 3. év végén, - ha a szerződést nem hosszabbítjuk meg - 10%-os kedvezményes adót kell fizetni a teljes befektetésen elért kamat vagy hozam után, illetve részösszeg felvétele esetén a meg nem hosszabbított résszel arányos növekmény után. A 10%-os adómérték vonatkozik arra az esetre is, ha a megtakarítási szerződést a harmadik lekötési év után, de az ötödik lekötési év vége előtt szakítjuk meg. A gyűjtőévet követő 3. év előtti felmondás esetén, az ügyfélnek 16% adót, és 6% EHO-t kell megfizetnie.
NYESZ számla esetén nincs adófizetési kötelezettség, sőt személyi jövedelemadót (szja) visszaigénylési lehetőség van minden évben az adóévben befizetett összeg 20%-ig, maximum 100.000,- Ft (2020. előtt nyugdíjjogosultak esetén ez az összeg maximum 130.000,- Ft lehet). A nyugdíj jogosultság előtti felmondás esetén a megtakarítás után szja és egészségügyi hozzájárulást kell leróni, mindemellett pedig a korábban igénybe vett szja kedvezményeket növelt értéken vissza kell fizetni.
Németországban dolgozó magyar állampolgár vagyok, euróban kapom a fizetésem. Esetemben milyen megtakarításban érdemes gondolkodni, ha a távlati cél ingatlanvásárlás Magyarországon?
A Takarékok hálózatában is elérhető, euróban denominált ingatlan alapot tudjuk javasolni 5 éven túli időtávban gondolkodva.
A vésztartalékomnak keresek megfelelő befektetési formát, amihez - ha úgy adódik - bármikor hozzáférhetek, de remélem, még hosszú évekig nem lesz rá szükségem. Milyen időtávú befektetésben gondolkozzak, mi hozná a legtöbbet?
Mindig át kell gondolni, hogy ténylegesen mekkora összeget tudunk félretenni. Sohasem szabad a napi megélhetéshez szükséges jövedelmünket befektetni. Nagyobb összegű - egy millió forint feletti - tételnél érdemes többféle típusú termékbe fektetni a megtakarítási célból félretett összeget, például lakossági állampapírokba és pénzpiaci alapokba.
A feltüntetett információk tájékoztató jellegűek; a tájékoztatás nem teljes körű, és nem minősül ajánlattételnek, befektetési-, vagy adótanácsadásnak, célja kizárólag a figyelem felkeltése.