Így kártalanítja a Quaestorosokat a BEVA

Pénzcentrum/Portfolio2015. április 10. 15:03

A Befektetés-védelmi Alap pénteki ülésén döntött arról, hogy a Quaestor fiktív kötvényeseit kártalanítani fogja. Mennyit kaphatnak a károsultak, és ki állja a cechet, ha kiürül az alap?

A Befektetés-védelmi Alap (Beva) a pénteki igazgatósági ülésén többségi szavazással úgy döntött, hogy kártalanítja azokat, akik fiktív kötvényeket vettek a Quaestortól. Arról szavaztak, hogy a jelenlegi törvényben szereplő,legfeljebb 20 ezer eurós mértékig kártalanítsák a Quaestor-ügy mintegy 32 ezer károsultját. Nem tudni, pontosan mekkora kártalanítási kötelezettséget ró ez az alapra, de az biztos, hogy az alap vagyona messze nem elégséges a kifizetésekre.

A szavazással a bankokkal szemben az MNB álláspontja győzedelmeskedett: a jegybank korábban azt javasolta, hogy a Beva kártalanítsa a fiktíven kibocsátott kötvénnyel rendelkezőket. Mivel azonban nem tudni, pontosan melyek a fiktíven kibocsátott kötvények, várhatóan az összes Quaestor-kötvényest kártalanítja a Beva 20 ezer euróig.

Itt azonban nem áll meg az ügy: Rogán Antal és Varga Mihály szerint egy ma megjelenő törvényjavaslat 100 ezer euró terjeszti ki a Quaestor esetében a kártalanítási összeghatárt. Ebből a célból egy új alapot képeznek, amibe a Beva mellett a bankok és brókercégek fizetnek be. Ehhez az MNB-től vehetnek fel majd hitelt vagy kötvényt is kibocsáthatnak.

Egyeztetéseket kezdett az NGM a Bankszövetséggel

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyeztetést kezdett a pénzügyi közvetítőrendszert fejlesztését érintő módosításokról, valamint a Quaestor vállalatcsoport tevékenységének károsultjaihoz kapcsolódó parlamenti javaslatról. Az egyeztetést a Bankszövetség és az NGM munkatársai hétfőn folytatják.

A bankok tiltakoztak

Korábban a Beva több tagja - köztük Katona Zsolt, BÉT vezérigazgatója, Nyitrai Győző az OTP Bank igazgatója, Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, és Patai Mihály a Bankszövetség elnöke - levelet írt a testület elnökének, Hardy Ilonának, amelynek azt kérték, hogy halasszák el a pénteki döntést.

Az Index úgy tudja: ebben amellett érvelnek, hogy különféle okokból nem lehet megalapozott döntést hozni. Például azért, mert:

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

  • a fiktív Quaestor-kötvényekről szóló jogi szakvélemények egymásnak ellentmondanak, az egyik szerint a fiktív kötvényesek is jogosultak a Beva-kártérítésre, a másik szerint viszont egyáltalán nem;
  • a testület tagjai szerdán kaptak meghívót a pénteki ülésre, tehát csupán két napjuk volt, hogy a szakvélemények alapján állást foglaljanak;
  • nem tisztázott, hogy milyen következményei vannak az igazgatóság döntésének (amire egyébként a Beva-tagságtól nem is kaptak felhatalmazást): például kérdés, hogy a döntés hatálya visszamenőleges lesz-e vagy sem, ami ugye pont a Quaestor-ügy miatt fontos kérdés, de az sem világos, hogy a kártérítés a mostani 20 000 eurós, vagy a Lázár János miniszter által is bemondott 100 000 eurós összeghatárra vonatkozik-e.

Mit mond erre az MNB?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli, hogy a Befektető-védelmi Alap (BEVA) mai igazgatósági ülésén úgy határozott, hogy a QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. által forgalmazott fiktív kötvényekbe befektetők jogosultak az alap kártalanítására

- olvasható az MNB közleményében. Az MNB már korábban közzétett egyértelmű jogi álláspontja alapján a fiktív kötvények értékesítésével okozott kár a BEVA kártalanítási körébe tartozik.

Nem a vállalati kötvényekkel egyébként együtt járó kibocsátói kockázat (azaz a kötvénnyel finanszírozott gazdasági társaság csődje) okozta ugyanis az érintettek kárát, hanem az, hogy a gyanú szerint a befektetési szolgáltató a befektetési céllal átvett összegekért cserébe nem adott értékpapírt (se igazi kötvényt, se más értékpapírt) ügyfeleinek.

Azt követően, hogy az MNB feltárta ezeket a visszaéléseket, s a BEVA igazgatósága meghozta döntését, most a legfontosabb feladat az érintett ügyfelek tényleges kártalanítása, amely a Questor-Értékpapír Zrt. felszámolásáról rendelkező felügyeleti döntéssel kezdetét veheti. A vizsgálat mai állása szerint a felszámolásra vonatkozó döntés akár már a jövő héten megszülethet - derül ki a közleményből.

 

Címkék:
megtakarítás, quaestor, questor,