Pénzcentrum • 2015. február 25. 15:00
Átlagosan havi húszezret tesz félre egy aktív kereső. A legtöbben a gyermekek jövőjére, illetve a nyugdíjas évekre gyűjtenek.
A gazdaságilag aktív, 25-55 éves korosztály tagjainak 61 százaléka tekinthető megtakarítónak: ők azok, akik konkrét céllal takarékoskodnak és átlagban havi 20 ezer forintot tesznek félre. Az életkori tényezők erősen meghatározzák, hogy ki mire gyűjt: a nyugdíjcélú előtakarékosság csak a gyermekek felnőtté válását követően lesz vezető megtakarítási szempont. A nyugdíjas időszakot illetően nagy a bizonytalanság:
- derül ki az UNION Biztosító reprezentatív piackutatásából. A megtakarítások összegét elsősorban a jövedelmi helyzet, illetve az határozza meg, hogy az adott háztartás rendelkezik-e valamilyen hitellel. A felmérés tanúsága szerint
- a megtakarítók átlagosan 20 ezer forintot tudnak félretenni,
- ám a megtakarítók fele ennek legfeljebb a felét tudja havonta megtakarítani.
- A 90 ezer forint alatti jövedelműeknek mindössze 31 százaléka rendelkezik megtakarítással, esetükben a megtakarítások átlagos havi összege 5 ezer forint körül mozog.
- Ugyanakkor a 300 ezer forint feletti jövedelműek 90 százaléka ennek az összegnek több mint tízszeresét, átlagosan 52 ezer forintot takarít meg.
A háztartások megtakarítóképességének másik fontos sajátossága, hogy csupán a megkérdezetteknek mindössze negyede válaszolt úgy, hogy (csaknem) minden hónapban képes megtakarításokat képezni. Mindez alapvetően befolyásolja azt, hogy tartalékainak milyen megtakarítási formát tud választani.
Fennálló hiteltartozás
Amennyiben egy család rendelkezik valamilyen hitellel, a háztartás költségvetésében értelemszerűen a hitelek visszafizetése szerepel az első helyen, és csak második helyen jön szóba a megtakarítások képzése. Összességében a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy van jelenleg valamilyen banki tartozása, adóssága, és a törlesztő összeg minden harmadik válaszadó esetében 50-100 ezer forint összeg között mozog. Azok a háztartások, amelyeknek költségvetését nem terhelik törlesztő-részletek, a megtakarítások összege havonta átlagosan 30 ezer forint körül van, ahol viszont hiteleket kell törleszteni, ott ez az összeg átlagosan a felére, 15 000 forintra csökken. A válaszadók egyharmada viszont nem tud megtakarítani, elsősorban azért, mert nekik a hiteleik visszafizetése után nem marad további tartalékuk.
Megtakarítási célok - Gyerek, nyugdíj, lakás a sorrend
A felmérésből az is kiderült, hogy gondoskodó céllal tesznek félre a legtöbben: a megtakarítással rendelkezők ranglistájának első helyén a gyermekek jövőjéről való gondoskodás (40 százalék) áll, míg a második helyen a nyugdíjas évekre való takarékoskodás (34 százalék) szerepel. Csak ezután következnek a tárgyi javak megszerzésére irányuló megtakarítások, mint például az új, vagy nagyobb lakás (24 százalék), tartós fogyasztási cikk (19 százalék) vásárlására való gyűjtés, utazás, nyaralás (16 százalék) vagy akár a gépkocsi vásárlás (12 százalék).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az egyes megtakarítási célok azonban különböző életszakaszokhoz, életciklusokhoz köthetők, bár ezek a megtakarítási célok sokszor egymásra épülnek, vagy éppen váltják egymást. A 25-35 évesek körében a lakás megszerzése (40 százalék), a 35-45 évesek esetében a gyerek jövője (52 százalék) a vezető megtakarítási cél, ugyanakkor a nyugdíjas korra való takarékoskodás csak a 45-55 évesek esetében vezető megtakarítási szempont - noha már a 25-34 éves korosztály egynegyede is felismerte annak létjogosultságát, hiszen alapvetően minél fiatalabb korban célszerű elindítani a nyugdíj célú megtakarítást.
A többség érzi, hogy gond lesz a nyugdíjjal
Az állami nyugdíj kiegészítéseként 85 százalék tervezi, hogy tovább dolgozik majd, 55 százaléknyian saját korábbi megtakarításukra is terveznek majd támaszkodni. Míg 38 százalék a családja akkori támogatásában bízik majd, míg szintén 38 százalék azok aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy majd valamilyen szociális segélyt is igénybe kell majd venniük.
A felmérés kitért a tavalyi évben bevezetett adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási konstrukciókra is. A már az első évben sikeresnek értékelt termékkörben rejlő további potenciált mutatja, hogy a megkérdezettek 29 százaléka jelezte, hogy ilyen biztosítással is szeretne felkészülni a nyugdíj utáni időszakra.