Pénzcentrum • 2014. november 12. 10:31
A magyarok 87 százaléka tartja fontosnak a takarékoskodást, ami 2013-hoz képest 5 százalékpontos növekedést jelent. Havonta átlagosan több mint 15 ezer forintot tudnak félretenni a magyarok, ami szintén 5 százalékkal magasabb a tavalyi összegnél - derül ki egy nemzetközi felmérésből.
Az IMAS International az Erste Group megbízásából végzett kutatást a megtakarítási szokásokról és pénzügyi stratégiákról 2014 szeptemberében. A felmérést Magyarország mellett Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában is elvégezték.
A magyarok átlagosan 15,4 ezer forintot (49 eurót) tudnak félretenni havonta, ez 5 százalékos növekedést jelent 2013-hoz, és 7 százalékos pluszt 2011-hez viszonyítva, vagyis az elmúlt négy évet nézve a legmagasabb érték. Az Erste Group régiós felméréséből kiderül, hogy az osztrák megtakarítók a magyaroknál közel négyszer többet, 188 eurót, azaz közel havi 60 ezer forintot tesznek félre átlagosan, míg a szlovák megtakarítók havi megtakarítása is csaknem kétszerese egy magyarénak (96 euró). Továbbra is magas azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudnak félretenni, és a magyar válaszadók 44 százaléka nyilatkozta azt, hogy havonta legfeljebb 10 ezer forintot tud megtakarítani. Csupán a megkérdezettek 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képes 75 ezer forintnál többet félretenni - derül ki az Erste Group felméréséből.
A felmérés szerint, a múlt évhez képest javult a helyzet Magyarországon: idén a megkérdezettek 87 százaléka nagyon fontosnak vagy fontosnak ítélte a takarékoskodást - ez egyébként az Erste-országok között a legmagasabb arány -, míg tavaly 82 százalékuk nyilatkozott így. Tavalyhoz képest 2-ről 1 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyáltalán nem gondolják fontosnak, hogy pénzt tegyenek félre.
A felmérés arra is rámutat, hogy a magyarok körében 49 százalékra nőtt a megtakarításukkal többé-kevésbé elégedettek aránya, ez 6 százalékpontos emelkedés éves szinten. Inkább a nőkre jellemző az elégedetlenség: a nők 46, a férfiak 52 százaléka elégedett az általa megspórolt összeggel.
A nők körében - a tavalyi eredményhez hasonlóan - még mindig nagyobb népszerűségnek örvend a spórolás: a nők 62 százaléka tartja nagyon fontosnak, a férfiak körében azonban csak 53 százalékos ez az érték.
A megtakarítási hajlandóság az életkor emelkedésével növekszik, ám a különböző korcsoportok közötti különbség csökkent. A fiatalok - 15-29 évesek - 54 százaléka tartja nagyon fontosnak a takarékoskodást, az 50 év felettieknél az arányuk 59 százalék. Ez azt jelenti, hogy a két korcsoport közötti különbség jelentősen csökkent tavaly óta: akkor még 19 százalékpontos volt az eltérés.
A betét elvesztette az első helyét
A múlt évhez képest változott a megtakarítási termékek népszerűsége. Tavaly még a betéti formák álltak az élen, idén azonban az életbiztosítások vezetik a megtakarítási preferencialistát, a nyugdíjbiztosítási módozatok népszerűsége pedig jól mutatja az adóoptimalizálás és az öngondoskodási motívumok erősödésének hatását. Az idei felmérés szerint a betétet választók aránya 32, az életbiztosítást választóké pedig 34 százalékos. A harmadik helyen a nyugdíjcélú megtakarítások állnak 14 százalékos aránnyal, majd a lakástakarék és az értékpapír-befektetések következnek. Azok aránya viszont, akik otthon, készpénzben tartják a megtakarításukat, még mindig magas, a megkérdezettek 27 százaléka így takarékoskodik.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Bár a nemzetközi trendek szerint a fiatalok fogékonyabbak a készpénzkímélő megoldásokra, a készpénzben vagy trezorban gyűjtögetők aránya a 15-29 évesek táborában 31 százalékos, ez pedig a különböző korosztályokat nézve a legmagasabb arány.
A különböző megtakarítási és befektetési termékekkel szembeni legfontosabb elvárás, hogy a pénz mindig rendelkezésre álljon, és a befektetés alacsony kockázatú legyen. A felmérés szerint a lakosság nyitottabbá vált a pénzügyi befektetések - a részvények, kötvények, alapok - iránt: 2014-ben a megkérdezettek negyedének pozitív, a többségnek, közel 50 százaléknak semleges, míg 20 százaléknak negatív véleménye volt ezekről a befektetésekről. A negatív véleményt megfogalmazók elsősorban az alacsony kamatokkal, a termékek kockázatosságával, és a bizalom hiányával indokolták véleményüket.
A magyarok közel 40 százaléka azzal számol, hogy a megtakarítási és befektetési termékek kamata ugyanazon a szinten marad a következő 5 évben, míg negyedük csökkenésre számít, és ugyanennyien bíznak a növekedésben.
A felmérés választ ad arra is, hogy melyek a legfontosabb megtakarítási célok. A többi országhoz hasonlóan a magyarok többsége - a múlt évhez hasonlóan a lakosság négyötöde - a vészhelyzetekre spórol elsősorban. A lakosság több mint fele - 53 százaléka - kisebb-nagyobb felújításokra, vásárlásokra igyekszik tartalékolni. A nyugdíjas évekre vagy egészségügyi ellátásra való takarékoskodás 45 százalékos arányt ért el, így ez áll a harmadik helyen a spórolási célok ranglistáján.