Pénzcentrum • 2014. november 10. 06:02
Hiába van tisztában a magyarok többsége a takarékoskodás és az öngondoskodás fontosságával, sokan akkor sem tesznek félre, ha megtehetnék. De azok is, akik havonta megtakarítanak kisebb-nagyobb összegeket, inkább a befőttes üvegben tartják a pénzüket ahelyett, hogy kamatoztatnák azt. Pedig a magas hozamot kínáló állampapírokat, kötvényeket vagy befektetési alapokat sokkal könnyebb megvásárolni, mint gondolnánk.
Gyakorlatilag nem kérdés, hogy mennyire lényeges az öngondoskodás és a takarékoskodás, hiszen mindenkinek vannak olyan céljai, amire érdemes félretennie. Nem véletlen, hogy a magyarok közel 90 százaléka nagyon fontosnak vagy fontosnak ítéli a takarékoskodást. Van, aki az első lakás vagy autó megvásárlására gyűjti a pénzt, mások a váratlan kiadásokra, lakásfelújításra vagy éppen a nyugdíjas évekre igyekeznek felkészülni. Ráadásul ez utóbbi egyre nagyobb szerepet kap, hiszen felmérések szerint a magyaroknak pusztán 18 százaléka gondolja csak azt, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz ahhoz, hogy tisztességesen megéljenek belőle.
Hónapról-hónapra élünk
Annak ellenére tehát, hogy tisztában vagyunk a takarékoskodás fontosságával, mégis nagyon kevesen tesznek félre. Egy felmérés szerint az autóval és lakással rendelkező magyarok közül tízből 4 válaszadónak nincs megtakarítása, döntően azért, mert minden jövedelmükre szükség van a megélhetéshez. Sok család számára szinte lehetetlennek tűnik, hogy a szűkös családi költségvetés mellett félretegyenek.
Ezt támasztják alá az OECD adatai is. Ahogy a fenti grafikonból is látható, a magyarok a rendelkezésre álló jövedelmüknek elenyésző hányadát (5,4%) tudják csak félretenni, vagyis 100 ezer forintból 5400 forintot. Németországban ennek a dupláját, Franciaországban pedig közel háromszorosát.
Minden fillér számít - a spórolásnál is
Ráadásul sokan úgy gondolják, hogy havi néhány ezer forintot felesleges félretenni, ezért inkább el sem kezdik a takarékoskodást, spórolást. Mások pedig azt mondják, hogy a teljes jövedelmükre szükség van a megélhetéshez. Ugyanakkor sokan akkor is teljesen felélnék a fizetésüket, ha tíz-húsz- vagy százezerrel több lenne, és ugyanígy akkor is ki tudnának belőle jönni, ha havonta tízezer forinttal kevesebbet kapnának. Jobban megnéznék, hogy mire és mennyit költenek, az olcsóbb termékeket keresnék, otthonról vinnének ebédet a munkahelyre rendelés helyett és feszesebb családi költségvetést tartanának.
Ugyanezt meg lehetne tenni úgy is, hogy a jelenlegi fizetésükből azt a tízezer forintot elkezdik havonta félretenni.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Így kis összegű, de rendszeres megtakarításokkal a hónapok, évek során olyan összegeket lehet összegyűjteni, amire nem is gondolnánk. Például havi 5-10 ezer forint félretételével 10 hónap alatt 50 - 100 ezer forintot is meg tudunk spórolni, de három év alatt akár 3 havi rezsi és egyéb kiadásokra elegendő tartalékot is összegyűjthetünk. 10 év alatt pedig 1-1,5 millió forintot is fel lehet halmozni.
Befőttesüveg helyett...
Amikor elkezdünk félretenni, akkor természetesen felmerül a kérdés, hogy mi lehet a megfelelő pénzügyi termék, azaz mibe érdemes tenni a pénzünket. Habár ma Magyarországon a legnépszerűbb megtakarítási formák a betétek, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár, viszont úgy tűnik, még mindig többen tartják befőttes üvegben vagy a párnacihában a megtakarításaikat (26%), mint amennyien bankban vagy más pénzintézetben (16%). Pedig otthon tartani a pénzünket nemcsak biztonsági szempontokból kockázatos, de így napról-napra veszít az értékéből is, ahelyett, hogy kamatoztatnánk.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a lakosság nyitottabbá vált a pénzügyi befektetések - a részvények, kötvények, alapok - iránt. Ez egyrészt a bankbetétek alacsony kamata, másrészt a befektetési termékek betétekhez képest magas hozamaiból fakadhat. A legtöbb esetben a magas hozammal kockázat is jár, azonban az állampapírok esetében ettől nem kell tartani. A legnagyobb veszélyt az államcsőd jelenti az ilyen típusú befektetésre, azonban ennek esélye Magyarországon meglehetősen alacsony.
Ráadásul állampapírt vagy kötvényt is egyszerűbben vásárolhatunk, mint gondolnánk. Elég csupán bemenni egy bankfiókba vagy a postára, ahol értékpapírszámlát vagy Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) nyithatunk. A számlánkra ezután el tudjuk helyezni a megtakarított pénzünket, amiből megvásárolhatjuk a kiválasztott állampapírokat:
- kizárólag a postán elérhető egy éves Kincstári Takarékjegy Plusz (most évi 2,75% kamat)
- Bónusz Magyar Államkötvény (a 4 éves államkötvény az első kamatperiódusra évi 3,49% kamatot fizet, melyből évi 1,25% a kamatprémium;a 6 éves államkötvény az első kamatperiódusra évi 4,24% kamatot fizet, melyből évi 2,00% a kamatprémium)
- Prémium Magyar Államkötvény (a 3 és az 5 éves államkötvény is évi 4,7% kamatot fizet az első kamatperiódusra, melyből évi 3,00 % a kamatprémium)