Pénzcentrum • 2014. szeptember 17. 10:31
Az év egyik legfontosabb pénzügyi híre, hogy megújulnak a magyar bankjegyek. Izgalmas kérdés, hogy honnan tudják a szakemberek, mikor kell lecserélni egy ország bankjegyeit, mikor jön el a csere időpontja, és pontosan milyen biztonsági elemekkel kell "felszerelni" a pénzeket ahhoz, hogy igazán korszerűnek számítsanak. A Pénzcentrum a Magyar Nemzeti Bank friss, Versenyben a technikával és a hamisítókkal című tanulmányából arra is keresi a választ, melyek azok az elemek, amelyek biztonságossá, rendkívül nehezen hamisíthatóvá teszik az új forintot.
Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy a gazdaság szereplői által végzett fizetési műveleteket jellemzően elektronikus úton vagy készpénzben bonyolítják le. Nemzetközi kutatások ugyanakkor azt támasztják alá, hogy a készpénz továbbra is fontos része a gazdaság működésének, így mindennapi életünknek.
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb ügyfelein - a hitelintézeteken és a Postán - keresztül hozza forgalomba a forintbankjegyeket és érméket. A bankok és a Posta az MNB-nél vezetett bankszámlájuk terhére hasonlóan vehetnek fel készpénzt, mint ahogyan a magánszemélyek is a saját bankszámlájukról a bankfiókban teszik. A készpénz végső állomása szintén az MNB: a nem megfelelő minőségű bankjegyek megsemmisítése a jegybank kizárólagos joga, miként az is, hogy az elavult címletek bevonásáról döntsön.
Mikor érdemes a forgalomban levő pénzek címletösszetételén változtatni?
Ha a lakosság nem használ egy adott - jellemzően érme - címletet, s az gyorsan "kicsapódik" a forgalomból. Ez történt hazánkban az 1 és 2 forintosok esetében, ami miatt az MNB a címletek bevonása mellett döntött. Szintén indokolhatja a fizetőeszközök címletösszetételében való változtatást, ha egy adott kisebb értékű bankjegycímlet minősége drasztikusan leromlik. Ekkor többet kell belőle selejtezni, és komoly költséget jelent az évente nagy mennyiségben leselejtezendő bankjegyek pótlása. Ebben a helyzetben a jegybank dönthet úgy, hogy érmével váltja fel a bankjegyet (ez történt Magyarországon 2009-ben, amikor a 200 forintos bankjegyet érmére cserélték).
Jellemzően bővül a bankjegyek címletskálája, ha megugrik az infláció - azaz romlik a pénz vásárlóereje. Erre hazánkban az 1990-es években volt példa, amikor szükségessé vált az 5000, 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek bevezetése a fizetési forgalom megkönnyítése érdekében. Ugyanakkor a magas címletértékű bankjegyek kibocsátása nemcsak készpénzlogisztikai szempontból mérlegelendő. A rejtett gazdaság elleni küzdelem szempontjából kifejezetten nem kívánatos a magas címletértékű bankjegyek forgalomba kerülése.
Minden igénynek megfelelni
Régen persze minden egyszerűbb volt: a bankjegyeket a bankokban kézzel ellenőrizték, számolták, az utcákon nem voltak sem parkolóórák, sem pénzt kezelő automaták. A művészek által megtervezett, majd a különleges eljárások alkalmazásával különleges papírra, igényesen nyomtatott bankjegyek, bonyolult biztonsági elemek nélkül is, akár évtizedekig szolgálhattak a forgalomban.
A modern bankjegyeknek (az elmúlt húsz évben) azonban már más feltételeknek is meg kell felelniük:
- természetesen a bankjegyeken található, a másolatoktól az eredeti pénzt egyértelműen megkülönböztető biztonsági elemeket az utcai automatáknak is fel kell ismerniük.
- egyre jobb minőségű fénymásolókat, printereket lehet vásárolni, melyek akár bankjegyhamisításhoz is felhasználhatók.
A forgalomban lévő forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelőtt kezdődött, de ezek, a tervezés folyamatát is figyelembe véve már a "felnőtt kort" is elérik.
A kibocsátás kezdete, vagyis 1997 óta eltelt évek során a technikai korszerűség és a hamisítókkal szembeni előny megőrzése érdekében folyamatosan fejlesztették a címleteket, melyekre újabb, a hamisítás ellen hatékonyabban védő, a lakosság és a pénztárosok által is egyszerűbben ellenőrizhető elemek kerültek.
A bankjegysorozat ugyanakkor műszaki szempontból természetes módon avul és ezt a hamisítók is igyekeznek kihasználni: egyre jobb minőségű másolatokat készítenek.
Az alkalmi hamisítók egyszerű hamisítványai mellett folyamatosan jelennek meg a forgalomban a felkészültebb műhelyekben előállított, kifinomult módszerekkel készített "profi" másolatok is. Ezek gyakran a boltok pénztárosait is megtévesztik. Ráadásul a hamisítók célpontjaivá a nagyobb egyedi kárértéket jelentő, legmagasabb értékű címletek (20 000, 10 000 és 5000 forintosok) váltak.
Új jelek a bankjegyen
A megújuló forintbankjegyek - a kor követelményeinek megfelelve - a tradíció méltó folytatását is kifejezik, hiszen a látható és nem látható biztonsági megoldások rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert főbb grafikai motívumok környezetébe.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A bankjegy papírjában egyrészt olyan - fény felé tartva, átnézetben látható - vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik másrészt a bankjegy közepétől jobbra található biztonsági szálon is olvasható az MNB betűk mellett a 10 000 értékjelzés.
Ugyancsak könnyen ellenőrizhető az előoldalon a megújult hologram is, melynek egyes elemein az értékjelzés illetve Magyarország címere látható.
A pénztárosok számára több, csak UV-lámpával ellenőrizhető elem is található:
A fejlesztett bankjegyeken UV-A és UV-C fényben is több színben világít az Eszter-gomi Bazilika kupolájának képe és további segítség a pénztárosok számára az is, hogy a hologram fólia egyes elemei szintén fluoreszkálnak.
A fejlesztések során gondoltak a vakokra és a gyengénlátókra is, akik számára tapintható, nagy festék rétegvastagságú felületek segíthetik az azonosítást: