Pénzcentrum • 2014. szeptember 5. 05:33
Ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, decembertől már új tízezressel fizethetünk a boltokban, négy év alatt pedig az összes bankjegyet lecserélik. De miért nem műanyagra nyomtatunk ezután? És hogy lehet az, hogy az MNB legújabb ötlete a bankoknak fog több száz millió forintba kerülni? Összegyűjtöttük a készpénzcserével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.
Mire is jó ez az egész? Miért kell egyáltalán lecserélni a bankjegyeket?
A forint közel 70 éves múltra tekinthet vissza, ennek ellenére a bankjegysorozatokat összesen eddig egy alkalommal (1997-ben) cserélték. Nemzetközileg a kilencvenes évekre vált bevett gyakorlattá, hogy 10-15 évente lecserélik a bankjegysorozatokat. Ez nem meglepő, hiszen
a bankjegyhamisítási módszerek pedig rohamosan fejlődnek. Figyelembe véve, hogy vannak olyan bankjegyeink, melyek (a tervezés időszakával együtt) a 19 éves kort is elérik, a jegybank időszerűnek tartotta a cserét.
Miért pont a tízezres?
Arra, hogy a tízezres cserélik le először, elsősorban logisztikai magyarázat van - mondta el Mádi László, a Készpénzlogisztikai igazgatóság vezetője. Hozzátette, hogy a készletek folyamatos figyelése minden címletnél megtörténik, valamint igyekeznek költséghatékonyan megoldani a cserét. Fontos az is, hogy a nyomdai kapacitások is mit tesznek lehetővé a készletek megfelelősége mellett.
Érdekesség, hogy a Szent Istvánon látható korona egyes források szerint nem korhű, és a király fején III. Béla halotti koronája van ábrázolva.
Az új tízezres bankjegy előoldalán az alapnyomat a Szent István-bazilika kupolájának alulnézeti képe látható, a színek összhatása sárgás-bordó. A hátoldalon pedig a koronázási palástot jeleníti meg a szintén sárgás-bordó színű alapnyomat. (Korábban az alapnyomatok nem ábrázoltak semmit.) A bankjegy hátulján újdonság még az "S" betűt formáló iniciálé.
Miért nem váltunk modern, műanyag pénzre? A papír jobb?
Egyre több ország dönt úgy, hogy fokozatosan lecseréli a papír-alapú bankjegyeit, és műanyag pénzre vált át. Így például Brunei, Új-Zéland, Vietnam, Kanada, Malajzia, Izrael vagy Románia után tavaly év végén a brit jegybank is bejelentette, hogy 2016-tól a polimer bankjegyekre állnak át. A műanyag pénzt természetesen nem úgy kell elképzelni, mint egy bankkártyát, első ránézésre a hagyományos bankjegyre hasonlít, igaz, más a tapintása, máshogy (szinte egyáltalán nem) gyűrődik, és általában vékonyabb is. A Bank of England tanulmánya alapján ezek a bankjegyek biztonságosabbak, tartósabbak és tisztábbak, mint a papírból készült társaik.
Az MNB érvelése szerint ugyanakkor csak szűk körben terjedtek el a világban, hiszen speciális gyártói, nyomdatechnikai hátteret igényelnek. A Magyarországhoz hasonló méretű és saját bankjegygyártási hagyományokkal rendelkező országok esetében az ilyen váltás igen kockázatos és költséges lenne.
Kinek fog ez igazán sokba kerülni?
Ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, a bankjegyek cseréje a következő három évben várhatóan 15-20 milliárd forintba fog kerülni. Szigorúan véve azonban "csak" 6-8 milliárd forint lesz az összköltség, hiszen a forgalomban lévő bankjegyeket is folyamatosan cserélni kell: éves szinten az összes bankjegy körülbelül harmada cserélődik. Ráadásul az új bankjegyek gyártási költsége a jelenleginél sokkal kisebb lesz.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Összességében az MNB-ben nem jelent majd költségnövekedést (a Logisztikai Központ rendszere és tárolókapacitása a jelentősen megnövekedő mennyiséget is tudja kezelni).
Mennyi készpénz van összesen forgalomban?
A 2014 június végi adatok szerint összesen 3364 milliárd forint értékben 350 millió darab bankjegy van forgalomban. Ezzel a készpénzmennyiség átlépte a GDP 10 százalékát jelentő lélektani határt. Mennyiségre a (leginkább hamisított) tízezres címletből van a legtöbb, míg értékre a húszezresekből.
Meddig lehet majd beváltani a régi tízezreseket?
A forgalomból bevont bankjegyeket a bevonás napjától számított 20 évig váltja be a jegybank. Nem szükséges tehát sietni, hiszen még a régi lila ötszáz, zöld ezer és a barna ötezer forintos bankjegyeket is még 2019-ig lehet beváltani, a zöld papír kétszázast pedig egészen 2029-ig.
A bevonás napjától számítva három évig még a bankok és a posták is beváltják a régi bankjegyeket. Amennyiben kicsúsztunk a három évből, akkor sincs baj, hiszen a címleteket akár levélben is be lehet küldeni az MNB-nek, melyek ellenértékét a jegybank szintén postai úton vagy átutalással téríti meg.
A most lecserélendő bankjegyek bevonásának időpontját a jegybank még nem határozta meg. Ezt majd - többek között - az egyes címletek elterjedésének üteme határozza meg.