Pénzcentrum • 2014. szeptember 2. 05:30
A következő négy évben fokozatosan lecseréli a jegybank az összes, forgalomban lévő forint bankjegyet. A készpénzcsere több milliárd forintba kerül, ezért felmerül a kérdés, hogy megéri-e most megújítani a forint bankókat, ha esetleg bevezetnék az eurót? Egyáltalán, mikor van reális esély az eurózónához való csatlakozásra?
Hétfői sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy négy év alatt fokozatosan lecserélik az összes forgalomban lévő bankjegyet. Habár a régi bankókon szereplő történelmi portrék és a jelenlegi címletek megmaradnak, az arculat és a biztonsági elemek is megújulnak az évek folyamán. Először a tízezrest cserélik le, a következő megújuló címlettel pedig várhatóan következő évben lépnek tovább.
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyek kibocsátását 1997-ben kezdte meg a jegybank. Az akkori átállás az új bankjegyekre körülbelül hárommilliárd forintba került és hét év alatt ment végbe.
Azonban ha figyelembe vesszük azt is, hogy a jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket is folyamatosan cserélni kellene az évek folyamán (a jegybank az összes forgalomban lévő bankó harmadát cseréli le évente), akkor a valóságban ez az összeg inkább 6-8 milliárd forintra tehető majd.
KATTINTS! Ilyen lesz az új tízezres bankjegy+FOTÓK
Látható tehát, hogy hosszú évekre és több milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy egy ilyen mértékű készpénzcsere végbemehessen. Felmerülhet a kérdés, hogy bankjegyek cseréjéből lehet-e bármilyen következtetést levonni a hosszú évek óta halogatott euró bevezetésével kapcsolatosan?
- nyilatkozta Gerhardt Ferenc a hétfői sajtótájékoztatón az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre. Az MNB alelnöke hozzátette, hogy
A jelenlegi készpénzállomány felújítását mindenképpen meg kellett kezdeni,
2011-ben még úgy nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az euró bevezetésére reálisan 2020-ban van esély. Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a kormányfő és az akkor még nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György is. Ehhez képest 2013 végén már azt hangoztatta Orbán Viktor, hogy
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Formálisan nem feltétlenül kell, hogy az MNB lépése azt jelentse, hogy csúszik az euró bevezetése, azonban gesztus szintjén valószínűleg ezt is akarja üzenni a pénzcsere - mondta el a Pénzcentrumnak Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Ez azt is jelentheti, hogy a magyar gazdaságpolitika stratégiai időtávon, 5-10 éven belül nem számol az euró bevezetésével. Pedig - ha a feltételeket, például a költségvetési hiány mértékét tekintjük - csatlakozásunk az eurozónához egyre közelebbi is lehetne - véli az elemző.
Az viszont nem túl jó hír, hogy hosszú évekig maradhat pénztárcánkban a fokozatosan leértékelődő forint: elég, ha csak arra gondolunk, hogy ezzel a lakossági vagyon is leértékelődik, de a devizahitelesek helyzetét sem könnyíti meg.
De hogyan jutottunk a 2006-os bevezetés tervétől 2040-ig?
Az eurózónához való csatlakozás elképzelése már 13 éve felmerült: 2001-ben az MNB akkori elnöke, Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 2006-tól csatlakozhat a valutaunióhoz.
A csatlakozás előtti évben, 2003 nyarán a Medgyessy-kormány bejelentette, hogy várhatóan 2008-ban válthatja a nemzeti valutát az euró. A 2004-es csatlakozást követően a bevezetés tervezett dátumát már 2009-re tolták ki, majd az évek folyamán ez módosult 2010-ra, 2011-re és 2012-re is.
Habár 2009-ben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök már úgy nyilatkozott, hogy 2012 előtt nem reális az európai valuta bevezetésre, azonban arra nem látott okot, hogy azt 2014 utánra kellene halasztatni. Még ebben az évben utódja, Bajnai Gordon is a 2014-es bevezetést helyezte kilátásba.
A kormányváltást követően 2010 őszén Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár már óvatosabban nyilatkozott: céldátum helyett csak annyit mondott, hogy 2014-15-re az euró bevezetésének feltételei valósulhatnak meg. Fél évvel később pedig már el is jutottunk a fentebb említett 2018-2020-as céldátumig, amely körülbelül egybeesne a készpénzállomány lecserélésének végdátumával.